Kapcsolatok a mondat szavai között
- a szavak kapcsolatban vannak egymással: ragok, jelek, szórendi kötöttség révén
A mondat szintjei
- alany–állítmány (predikatív szerkezet)
- a közvetlenül hozzá tartozó bővítmények
- alsóbb szintek: csak egy-egy mondatrészt bővítnek
A mondat szinteződése és a szórend
- az első és második szinten álló mondatrészek a jelző kivételével szabad szórendűek
- az alsóbb szinteken kötöttebb a szórend
- csak az általuk bővített mondatrésszel együtt mozdulhatnak el
A szintagmák fajtái
- szintagma: egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolata
- háromféle viszony:
- hozzárendelő (alany–állítmány)
- mindegyik feltételezi a másikat, kettő együtt a mondat szerkezeti magja
- alárendelő (tárgyas, határozós, jelzős)
- van alaptag, ezt bővíti, árnyalja a meghatározó tag
- az alaptag egy szinttel feljebb van, a meghatározó tagról nevezzük el
- mellérendelő (halmozott mondatrészek)
- semleges viszony (közös alaptaghoz tartozó különböző bővítmények)
- álszintagma: névelős, névutós, igekötős, létigés kapcsolat
- alakilag közelebb áll a szintagmához
- nyelvtani szerepe szerint a toldalékos szavakhoz vannak közelebb: ház mellett – háznál
- állandósult szókapcsolatok:
- már szó értékű nyelvi elemek
- pl. részt vesz, perbe fog
Aktuális tagolás
- mondatok egyes részeinek a közlésfolyamatban betöltött szerepe szerinti bontása
- réma: egy új közléselemmel viszi előre a közlésfolyamatot
- téma: ismert elem, az összefüggés biztosításához szükséges
- pl. névmás, személyrag, stb.
A mondat a beszéd legkisebb egysége, mely értelmes gondolatot fejez ki. Csoportosíthatjuk:
Modalitás szerint:
• kijelentő Pl.: Pista utazik.
• kérdő
a) eldöntendő Pl.: Fázol? (Nem)
b) kiegészítendő Pl.: Hol laksz?
• felkiáltó (érzéseket közöl) Pl.: Jaj!
• felszólító (kérés, parancs) Pl.: Csönd!
• óhajtó (vágy, óhaj megfogalmazása) Pl.: Fagyit ennék!
Logikai minősége szerint:
• állító (helyeslés) Pl.: Veled megyek.
• tagadó Pl.: Nem megyek veled.
• tiltó (felszólító tagadó mondat) Pl.: Nem mész el!
Szerkezet szerint:
• egyszerű (alanyi és állítmányi részből áll)
• hiányos (alany vagy állítmány közül az egyik hiányzik)
• teljes mondat
1. tagolt: tőmondat (csak alany és állítmány), bővített mondat
2. tagolatlan (szintagmára nem bontható): érzést kifejező vagy felhívó szerepén kívül közlést nem tartalmaz. Pl.: Hurrá!
• összetett (két vagy több tagmondatból áll)
- a szavak kapcsolatban vannak egymással: ragok, jelek, szórendi kötöttség révén
A mondat szintjei
- alany–állítmány (predikatív szerkezet)
- a közvetlenül hozzá tartozó bővítmények
- alsóbb szintek: csak egy-egy mondatrészt bővítnek
A mondat szinteződése és a szórend
- az első és második szinten álló mondatrészek a jelző kivételével szabad szórendűek
- az alsóbb szinteken kötöttebb a szórend
- csak az általuk bővített mondatrésszel együtt mozdulhatnak el
A szintagmák fajtái
- szintagma: egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolata
- háromféle viszony:
- hozzárendelő (alany–állítmány)
- mindegyik feltételezi a másikat, kettő együtt a mondat szerkezeti magja
- alárendelő (tárgyas, határozós, jelzős)
- van alaptag, ezt bővíti, árnyalja a meghatározó tag
- az alaptag egy szinttel feljebb van, a meghatározó tagról nevezzük el
- mellérendelő (halmozott mondatrészek)
- semleges viszony (közös alaptaghoz tartozó különböző bővítmények)
- álszintagma: névelős, névutós, igekötős, létigés kapcsolat
- alakilag közelebb áll a szintagmához
- nyelvtani szerepe szerint a toldalékos szavakhoz vannak közelebb: ház mellett – háznál
- állandósult szókapcsolatok:
- már szó értékű nyelvi elemek
- pl. részt vesz, perbe fog
Aktuális tagolás
- mondatok egyes részeinek a közlésfolyamatban betöltött szerepe szerinti bontása
- réma: egy új közléselemmel viszi előre a közlésfolyamatot
- téma: ismert elem, az összefüggés biztosításához szükséges
- pl. névmás, személyrag, stb.
A mondat a beszéd legkisebb egysége, mely értelmes gondolatot fejez ki. Csoportosíthatjuk:
Modalitás szerint:
• kijelentő Pl.: Pista utazik.
• kérdő
a) eldöntendő Pl.: Fázol? (Nem)
b) kiegészítendő Pl.: Hol laksz?
• felkiáltó (érzéseket közöl) Pl.: Jaj!
• felszólító (kérés, parancs) Pl.: Csönd!
• óhajtó (vágy, óhaj megfogalmazása) Pl.: Fagyit ennék!
Logikai minősége szerint:
• állító (helyeslés) Pl.: Veled megyek.
• tagadó Pl.: Nem megyek veled.
• tiltó (felszólító tagadó mondat) Pl.: Nem mész el!
Szerkezet szerint:
• egyszerű (alanyi és állítmányi részből áll)
• hiányos (alany vagy állítmány közül az egyik hiányzik)
• teljes mondat
1. tagolt: tőmondat (csak alany és állítmány), bővített mondat
2. tagolatlan (szintagmára nem bontható): érzést kifejező vagy felhívó szerepén kívül közlést nem tartalmaz. Pl.: Hurrá!
• összetett (két vagy több tagmondatból áll)
Megjegyzés küldése