Kölcsey Ferenc (1790-1838) :
észak-dunántúli református birtokos nemes család korán árvaságra jutott gyermeke. Vézna, beteges, fél szemét himlő következtében elvesztette. A társaságban visszahúzódó. Életét nagyrészt falusi magányban töltötte. A debreceni református kollégiumban tanult. Jogi tanulmányokat folytatott. Bírálja Csokonait. résztvesz a nyelvújítási mozgalomban. 1832-pozsonyi országgyűlési követ. 1832-ben írta a Hymnus-t, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg.
Vörösmarty Mihály (1800-1855) :
Kápolnanyéken született, elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja gazdatiszt, korán meghalt. Tanulmányai: Sékesfehérvár, Pest. Tolna megyében házitanító Perczeléknél, P. Etelkához fűződik reménytelen szerelme. Pesten tanít jogot és filozófiát. 1825-ben a Zalán futása c. eposzával országos hírnévre tesz szert. A Pesti színháznak ír darabokat. 1832: MTA tagja. 1836-ban írja a Szózat-ot. 1843:Csajághy Laurát feleségül veszi. Képviselő. 1855-ben hal meg.
1) A HIMNUSZ (1823)
- Himnusz = vallásos óda, fohász.
- Műfaja óda. Keretes szerkezetű mű. ( első-utolsó versszak a mondanivalót közrefogja, kihangsúlyozza.)
- 1. versszak: Fohász áldásért
- 2-3. versszak: Dicső múlt - honfoglalás, gazdag természeti adottságok, Mátyás király hadi sikerei, fekete sereg.
- 4-6. versszak: Szomorú múlt - váltás. A fájdalmat, a vereségeket több versszakon keresztül taglalja, mint a dicső múltat. Tatárok, törökök, belső viszályok, árulás, habsburgok, Bocskai, Bethlen, Rákóczi kudarca.
- 7. versszak: A múlt és a jelen képeinek felmutatása, "Vár állott.."= múlt, "kőhalom"=jelen.
- 8. versszak: A keret 2. fele, könyörgés szánalomért.
A 2-7. versszak a nemzeti történelem mérlege. E mérleg nyelve a balsors felé billen el. A jelen is kietlen: "Szabadság nem virul a holtk véréből". A különös dialektika (=ellentét) teszi mégis bíztatóvá a költeményt: többet szenvedett e nép, mint amire bűneivel rászolgált. "Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt."
2) A SZóZAT (1836)
- Műfaja : óda.
- Verselése : időmértékes.
- Szónoki KIĆLTVĆNY a magyar nemzethez.
- 1-2,13-14. versszak : szónoki keret, a mondanivaló művészi kifejezése. Felszólítás a rendületlen hazaszeretetre, a végén ennek megismétlése, szózat a jelenhez.
- 3-4-5. versszak : dicső , harcos múlt , ami helytállásra kötelez a jelenben is.
- 7-7. versszak : a költő bátor öntudattal fordul sokat szenvedett nemzete nevében az emberiséghez. Helyünk van a népek családjában.
- 8-9-10. versszak : a múlt és a jelen nagy erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a szebb jövőt.
- 11-12. versszak : a szabadságért vívott harcban " a nagyszerű halál " kockázatát is vállalnunk kell.
3) HIMNUSZ-SZóZAT ÖSSZEHASONLíTó ELEMZÉS
Keletkezési körülmények:
Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. Szózat : 1836 terror, börtön.
Téma:
Himnusz: a magyar nép története, múltja-jelene-jövője. Szózat : csak a dicső múltat említi.
Cím és alcím:
Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. Szózat : a néphez szóló üzenet, felhívás.
A megszólítás, a megszemélyesítés iránya:
Himnusz: ima, dicsőítő ének - "felfelé". Szózat : minden magyarhoz szól. lelkesítő, buzdító egyenrangúság - "vízszintes".
Szerkezet:
Himnusz és Szózat : keretes.
Műfaj:
Himnusz és Szózat : óda.
Stílusuk:
Himnusz és Szózat : patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés,az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás.
Verselés:
Himnusz és Szózat : időmértékes.
Hangulat:
Himnusz: ereszkedő. Szózat : emelkedő.
Megzenésítés:
Himnusz: Erkel Ferenc,1844 (ima, fohász, templomi ének). Szózat : Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus).
Mondanivaló:
Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből - Istenhez szól. Szózat : Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez.A múltat idézve keresi a jelen küzdelmeinek értelmét. Mindkét költőnél a múlt bemutatása történik, de a tartalom különböző. Vörösmarty visszaidézi azt, amire a jelennek a legnagyobb szüksége van (történelmi tudat nélkül nem létezik nemzeti tudat), saját kora elé a régi magyarokat állítja. Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít.
észak-dunántúli református birtokos nemes család korán árvaságra jutott gyermeke. Vézna, beteges, fél szemét himlő következtében elvesztette. A társaságban visszahúzódó. Életét nagyrészt falusi magányban töltötte. A debreceni református kollégiumban tanult. Jogi tanulmányokat folytatott. Bírálja Csokonait. résztvesz a nyelvújítási mozgalomban. 1832-pozsonyi országgyűlési követ. 1832-ben írta a Hymnus-t, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg.
Vörösmarty Mihály (1800-1855) :
Kápolnanyéken született, elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja gazdatiszt, korán meghalt. Tanulmányai: Sékesfehérvár, Pest. Tolna megyében házitanító Perczeléknél, P. Etelkához fűződik reménytelen szerelme. Pesten tanít jogot és filozófiát. 1825-ben a Zalán futása c. eposzával országos hírnévre tesz szert. A Pesti színháznak ír darabokat. 1832: MTA tagja. 1836-ban írja a Szózat-ot. 1843:Csajághy Laurát feleségül veszi. Képviselő. 1855-ben hal meg.
1) A HIMNUSZ (1823)
- Himnusz = vallásos óda, fohász.
- Műfaja óda. Keretes szerkezetű mű. ( első-utolsó versszak a mondanivalót közrefogja, kihangsúlyozza.)
- 1. versszak: Fohász áldásért
- 2-3. versszak: Dicső múlt - honfoglalás, gazdag természeti adottságok, Mátyás király hadi sikerei, fekete sereg.
- 4-6. versszak: Szomorú múlt - váltás. A fájdalmat, a vereségeket több versszakon keresztül taglalja, mint a dicső múltat. Tatárok, törökök, belső viszályok, árulás, habsburgok, Bocskai, Bethlen, Rákóczi kudarca.
- 7. versszak: A múlt és a jelen képeinek felmutatása, "Vár állott.."= múlt, "kőhalom"=jelen.
- 8. versszak: A keret 2. fele, könyörgés szánalomért.
A 2-7. versszak a nemzeti történelem mérlege. E mérleg nyelve a balsors felé billen el. A jelen is kietlen: "Szabadság nem virul a holtk véréből". A különös dialektika (=ellentét) teszi mégis bíztatóvá a költeményt: többet szenvedett e nép, mint amire bűneivel rászolgált. "Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt."
2) A SZóZAT (1836)
- Műfaja : óda.
- Verselése : időmértékes.
- Szónoki KIĆLTVĆNY a magyar nemzethez.
- 1-2,13-14. versszak : szónoki keret, a mondanivaló művészi kifejezése. Felszólítás a rendületlen hazaszeretetre, a végén ennek megismétlése, szózat a jelenhez.
- 3-4-5. versszak : dicső , harcos múlt , ami helytállásra kötelez a jelenben is.
- 7-7. versszak : a költő bátor öntudattal fordul sokat szenvedett nemzete nevében az emberiséghez. Helyünk van a népek családjában.
- 8-9-10. versszak : a múlt és a jelen nagy erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a szebb jövőt.
- 11-12. versszak : a szabadságért vívott harcban " a nagyszerű halál " kockázatát is vállalnunk kell.
3) HIMNUSZ-SZóZAT ÖSSZEHASONLíTó ELEMZÉS
Keletkezési körülmények:
Himnusz: 1823 sötét éveiben csak istenben bízhat a költő. Szózat : 1836 terror, börtön.
Téma:
Himnusz: a magyar nép története, múltja-jelene-jövője. Szózat : csak a dicső múltat említi.
Cím és alcím:
Himnusz: a műfajt jelenti, a cenzúra megtévesztésére. Szózat : a néphez szóló üzenet, felhívás.
A megszólítás, a megszemélyesítés iránya:
Himnusz: ima, dicsőítő ének - "felfelé". Szózat : minden magyarhoz szól. lelkesítő, buzdító egyenrangúság - "vízszintes".
Szerkezet:
Himnusz és Szózat : keretes.
Műfaj:
Himnusz és Szózat : óda.
Stílusuk:
Himnusz és Szózat : patetikus, romantikus. A romantika jellemzői: múltidézés,az isten megszemélyesítése, régies szavak és ragozás.
Verselés:
Himnusz és Szózat : időmértékes.
Hangulat:
Himnusz: ereszkedő. Szózat : emelkedő.
Megzenésítés:
Himnusz: Erkel Ferenc,1844 (ima, fohász, templomi ének). Szózat : Egressy Béni (magyar verbunkos toborzó stílus).
Mondanivaló:
Himnusz: A nemzeti történelem mérlege a balsors felé billen el. Nem lát kiutat a jelenlegi helyzetből - Istenhez szól. Szózat : Szónoki kiáltvány a magyar nemzethez.A múltat idézve keresi a jelen küzdelmeinek értelmét. Mindkét költőnél a múlt bemutatása történik, de a tartalom különböző. Vörösmarty visszaidézi azt, amire a jelennek a legnagyobb szüksége van (történelmi tudat nélkül nem létezik nemzeti tudat), saját kora elé a régi magyarokat állítja. Vörösmarty a magyar nemzettől várja a haza felvirágzását, míg Kölcsey a nemesi nemzetre számít.
Megjegyzés küldése