Benjámin László (1915-1986) még a munkásírók csoportjának egyik tagjaként
kezdte pályáját. 1945 után sokáig magányos harcosnak érezte magát, de a
fordulat évétôl már a közösségbe tartozás, az építés pátosza hatotta át
költészetét.
1953-tól szigorú önvizsgálattal és erôs hangú bírálattal reagált az
elkövetett bűnökre. Súlyos lelkiismereti válságba került, de továbbra is az
egykori hit igazságát kereste. A vívódás hangjai aztán lassan csendesednek,
az öniróniával árnyalt rezignáltság szavai váltják fel.
Az 1945 körül föllépett költôk élményvilágát a háború kataklizmája, a
nagy társadalmi változások dinamizmusa s a totális diktatúra idejének
feszültségei határozták meg.
Az új nemzedék két iránya hozta e korszak magyar lírájában a legtöbb új
színt és hangot.
Az Śjhold köré csoportosult költôk (Nemes Nagy Ćgnes, Pilinszky János,
Rába György, Rákos Sándor, Jánosy István és mások) líráját a gondolati
igényesség szabta meg. Kiszűrték a versbôl a közvetlen élményeket,
személyes megnyilatkozásokat, és az érzelmeket, indulatokat, az elvont
gondolatokat közvetve, tárgyias képekben fejezték ki. Az ellobbanó
hangulatok és változó érzelmek helyett az élmények mélyén szilárd emberi
tartalmakat akartak föllelni. Lírájuk lényeges poétikai tulajdonsága a
magas fokú sűrítés, a szöveg tömörítése. Közülük Pilinszky Jánost külön
fejezetben mutatjuk be.
A szerzô életének és munkásságának rövid ismertetése, valamint
irásainak elemzése után számitógépes feldolgozásban olvassuk el a
mellékletben található alkotásait!
kezdte pályáját. 1945 után sokáig magányos harcosnak érezte magát, de a
fordulat évétôl már a közösségbe tartozás, az építés pátosza hatotta át
költészetét.
1953-tól szigorú önvizsgálattal és erôs hangú bírálattal reagált az
elkövetett bűnökre. Súlyos lelkiismereti válságba került, de továbbra is az
egykori hit igazságát kereste. A vívódás hangjai aztán lassan csendesednek,
az öniróniával árnyalt rezignáltság szavai váltják fel.
Az 1945 körül föllépett költôk élményvilágát a háború kataklizmája, a
nagy társadalmi változások dinamizmusa s a totális diktatúra idejének
feszültségei határozták meg.
Az új nemzedék két iránya hozta e korszak magyar lírájában a legtöbb új
színt és hangot.
Az Śjhold köré csoportosult költôk (Nemes Nagy Ćgnes, Pilinszky János,
Rába György, Rákos Sándor, Jánosy István és mások) líráját a gondolati
igényesség szabta meg. Kiszűrték a versbôl a közvetlen élményeket,
személyes megnyilatkozásokat, és az érzelmeket, indulatokat, az elvont
gondolatokat közvetve, tárgyias képekben fejezték ki. Az ellobbanó
hangulatok és változó érzelmek helyett az élmények mélyén szilárd emberi
tartalmakat akartak föllelni. Lírájuk lényeges poétikai tulajdonsága a
magas fokú sűrítés, a szöveg tömörítése. Közülük Pilinszky Jánost külön
fejezetben mutatjuk be.
A szerzô életének és munkásságának rövid ismertetése, valamint
irásainak elemzése után számitógépes feldolgozásban olvassuk el a
mellékletben található alkotásait!
Megjegyzés küldése