Friss tételek

Az ókori keleti gondolkodás [filozófia]

1) Hinduizmus=Brahmanizmus: örök törvény vallásának nevezik. Az É-Indiába beáramló törzsek (árják) hozták létre ezt a sajátos irányzatot.

Védák: szent tudás könyvei (árják gyűjtötték egybe)

- Rigvédák: himnuszok

- Számavédák: dalok

- Jadzsurvédák: áldozati rítusok

- Atharva védák: varázslatok

A lét szubsztanciája a Brahman- abszolút szellem, örök létező erő, ősalap, egyedüli és végső valóság, a dolgok belső lényege, minden dolog és jelenség okozata. E világ másolata egy tökéletes világnak. A lélek lényege az anyagi kötöttségektől mentes szabad mozgás. Az elme, lélek anyagi jellegű, ezért hisszük, hogy ez a valós világ. A Brahman értelmileg nem fogható fel, szavakkal nem fejezhető ki.

ATMAN (individuális valóság) & BRAHMAN (végső valóság) azonosak, hiszen anyagtalanok. Ha felismerjük ezt az azonosságot, akkor eljuthatunk a Moksa állapotba (az örök boldogság állapotába).

DARMA- örök törvény, mozgások, átalakulások, minden lényben és dologban működő törvény.

KARMA-tan: (reinkarnációs tan alapja); Sors (újjászületés). Az ember lelke nem pusztul el; a kiérdemelt sorstól függően:

Rossz alacsonyabbrendű élőlény lesz

akár isten is lehet

Lényege: a lélek szeretne újra megtestesülni, bár ez szenvedéssel jár. A helyes tudás elsajátításával megszabadulhatunk a szenvedéstől.

2) Buddhizmus

Alapítója Gautama Sziddhárta („megvilágosodott”), de Buddha néven vált ismertté. Felállítják a 4 nemes igazságot:

- szenvedés felismerése

- szenvedés keletkezése

- szenvedés megszüntetése

- szenvedés megszüntetéséhez vezető út

Nem az önsanyargatás, hanem az igazság segít a szenvedést megszüntetni. A világ folytonos átalakulásban van, nincs kezdete sem vége; a világ keletkezések és pusztulások vég nélküli sora. Ebből a szenvedés felismerésével és leküzdésével juthatunk el. A megvilágosodás alapja az élet szenvedésnek felismerése. Oka az élet igenlése, melynek három forrása van:

- érzékiség

- életvágy

- tudatlanság

A szenvedést a múlandó dolgokhoz való ragaszkodás okozza.

DARMA: az embert a világgal, valósággal összekapcsoló erő, pl.: föld, tűz, víz, levegő, szín stb.

A szenvedést a vágyak elfojtásával küzdhetjük le. Ennek nyolc útja van:

- helyes szemlélet

- helyes érzület

- helyes beszéd

- helyes cselekvés

- helyes életmód

- helyes törekvés

- helyes gondolkodás

- helyes elmélyedés

Cél, hogy eljussunk a NIRVANA-ba: teljes megsemmisülés, kikerülés az anyagi világból, szervezet legyőzése, földi lét megszüntetése (újjászületés láncolata megszakad, megszűnik az érzéki világ). Ehhez be kell tartani a Buddhista etika szabályait:

- nem szabad ölni (sem embert, sem állatot)

- nem szabad lopni

- nem szabad más asszonyához nyúlni

- nem szabad bort fogyasztani

3) Taoizmus

Lao Ce; nincs különbség a földi és a túlvilági élet között, egymással egységet alkotnak. Univerzális végső ok: ebből származik minden; ez állandó, minden más változik. Két rendező erő: JIN és JANG. Az ember a jövőt maga formálja. Tao te king: nemcselekvés ideáljának megfogalmazása (Az út és az erény könyve). Tao: egy minden esemény mögötti misztikus erőre utal, az eseményeknek folyására, s a követendő útra. A tao leírhatatlan világtörvény, egyesíti önmagában a jót és rosszat, fényt-sötétséget, nyugalmat-mozgást. A JIN és a JANG egymást kiegészítő ellentétpár: JIN: sötét, női, negatív; JANG: világos, férfi, pozitív. Egyensúlya tartja fenn a világmindenség harmóniáját és minden dologra hatással van. A spontanitást és a természetességet hirdeti, azt, hogy az embernek rá kell hagyatkoznia a TAO-ra. A taoisták a meditáció és az egyszerű élet, magány felé törekednek.

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates