A fény, a hőmérséklet, a levegő [biológia]

Napsugárzás: Elektromágneses sugárzás

- Egy része látható fény: 400nm – 750nm.

A fény a bioszféra számára az egyedüli energiaforrás. (Fotoszintézis)

Infravörös: hősugárzás,

Ultraibolya: rövid hullámhossz, magas rezgésszám a felső rétegekből, visszaverődik.

Felszínt érő sugárzás nem egyenletesen oszlik meg, van:

- direkt fény

- szórt fény

A terület fényviszonyait meghatározza: - direkt- és a szórt fény aránya,

- fény erőssége,

- megvilágítás időtartalma,

- tengerszint feletti magasság,

- földrajzi helyzet,

- növényzeti adottság,

A földrajzi szélességgel változik a megvilágítás időtartalma, illetve a direkt fény aránya nő mert a tengerszinttől fölfelé haladva egyre vékonyabb a légréteg és a fény erősége fordítottan arányos a légréteg vastagságával.

Élőlények fényigénye:

A növényeknek eltérő a fényigénye de életszükséglet hisz ebből állítja elő a táplálékot. (Autotróf)

Fény és árnyéktűrő növények: Csak a virágzáshoz igénylik a teljes megvilágítást.

Árnyéktűrő növények: Nem viselik el az erős fényt és csak árnyékos helyen fordulnak elő.

A magvak csírázását a fény:

¯ ¯

segíti gátolja

Állatok fényigénye is eltérő: alkonyatkor, éjjel vagy nappal vadásznak élnek az állatok.

Rövid és hosszú nappalos

¯ ¯

trópusi öv mérsékelt öv

Hőmérséklet:

A hőmérsékleti viszonyokat befolyásolja: - napsugárzás

- földfelszín

- légkör sajátosságai

A légkör felmelegedése:

A terület hőmérséklete függ: - domborzati viszonyok

- földrajzi szélesség

- tengerszint feletti magasság

- növénnyel való borítottság

Az élőlények hőtűrő képessége eltérő;

¯ ¯

- melegkedvelők - hidegkedvelők

Növények alkalmazkodása:

45°C felett hőhalál, párologtatás fokozódik, levelek megfelelő szögbe állításával.

0°C alatt a növények fagyhalála, a sejtplazma jégkristályosodásával

Állatok alkalmazkodása:

¯ ¯

állandó változó

testhőmérsékletű testhőmérsékletű

állatok állatok

Hőmérsékletük független Magas külső hőmérsékletet igényelnek,

a természeti körülményektől, a környezeti hőmérséklet emelkedésével

a téli álmot a kritikus az állat anyagcseréje fokozódik.

hőmérséklet váltja ki A hőmérséklet csökkenésével az életfunkciók

jelentősen csökkennek.

Ha a hőmérséklet eltér a megszokott optimumtól, az élet még lehetséges, de a párosodás, illetve a peterakás már elmaradhat.

Bergmann szabály: Valamely rokonsági körön belül a hideg éghajlati területek felé haladva az állatok testtömege nő, ugyanakkor a fajlagos testfelület csökken.

A levegő:

A levegő összetétele kémiai tulajdonsága, fizikai tulajdonságával hat az élőlényekre.

összetétele: 78% nitrogén

21% oxigén

1% szennyező anyag

Nitrogén: (N₂) 78%-os előfordulás, az élő szervezetek egyik legfontosabb építőeleme. Elsősorban a nitrogénmegkötő baktériumok tudják felvenni, de ezek által juthat csak be a szervezetünkbe. A fehérjéknek nagyon fontos a nitrogén ® létfontosságú az élő szervezeteknek.

Oxigén: (O₂) 21%-os előfordulás. A légzési folyamatokhoz szükséges, a légkörben a mennyisége meghaladja a szükséges szintet. A növények fotoszintézise az oxigén származásának oka.

Szén-dioxid (CO₂): 0,03%-os előfordulás. A fotoszintézis kiinduló anyaga. A zöld növények használják fel, hogy a napfény segítségével fotoszintetizáljanak és O-t állítsanak elő.

Kéndioxid (SO₂): Szennyezőanyag, ami a kéntartalmú tüzelőanyagok segítségével jutnak az atmoszférába. A kéndioxid gátolja a fotoszintézist, ezáltal csökken a légkör oxigéntartalma.

Share this: