Előnyös (+,+) hatás:
Az együttélést mint kölcsönhatást szimbiózisnak nevezzük.
A pillangós virágú növények nitrogénkötő baktériumokkal alkotnak szimbiózist. A baktériumok behatolnak a gyökérszövetbe, ahol gyökérgümőt képeznek. Ebben élve megkötik a talajlevegő nitrogéntartalmát és az ebből keletkező ammónia már a növény számára is felvehető.
A magasabbrendű nővény (egyes fenyő és tölgyfajok) gyökerével gombák élnek együtt. Az állatvilágban például a termeszek belében, cellulózbontó ostoros egysejtűek élnek. Vagy a gomba termesztő hangyák, ahol a hangyák táplálék miatt termesztik a gombát, de a gombának ez segít az elterjedésben.
Hátrányos (-,-) hatás:
Ez a másik alapvető kölcsönhatás a populációk között. Ilyen esetben a populációk egymás közötti versenynek vannak kitéve az előnyösebb élettér megszerzéséért. Ilyen jelenség az esőerdőkben a liánok és a fánlakó növények a lombkorona szint minél magasabb pontjának elérése.
A kölcsönhatások közül megkülönböztetünk még élősködő (+,-) kapcsolatot, ahol az egyik faj populációja élősködő, amely a gazda faj populációjából táplálkozik. Az élősködés a gazdaszervezet károsodásával jár, többnyire anélkül, hogy elpusztulna. Ez a kölcsönhatás csak a parazitának előnyös. Ilyen parazita pl. a peronoszpóra, ill. a horgasfejű galandféreg.
A táplálkozási kapcsolatok kölcsönhatása a zsákmányszerzés (+,-) is. Az állatok nagyobb részét a növényevők képezik. Vannak olyan állatok melyek növényt és állatot egyaránt fogyasztanak ezek a mindenevők.
Megjegyzés küldése