Az emlősök bélcsatornájának részei és feladatai [biológia]

Az emlősök bélcsatornájának részei és feladatai

Előbéli szakasz: Az ember bélcsatornája hasonló a fejlett gerinces állatokéhoz. Első része a szájüreg. A kisgyermekeknek 6 hónapos kor körül kezd kinőni a tejfoga. Ez a 20 fog serdülőkorig megmarad. (4 metsző-, 1-1 sem-, 5-5 zápfog). Ezután 32 db maradandó fog nő ki. A felaprított táplálékot az izmos nyelv keveri össze a nyállal, s alakítja falattá. A nyelv elől az édeset (kisméretű szerves molekula), oldalt a sósat (kisméretű kation), hátrébb oldalt a savanyút (szerves sav), a leghátul a keserűt (nagyméretű kation, nikotin) érzékeli. A nyálat a fültőmirigy, az állkapocs alatti mirigy, és a nyelvalatti mirigy termeli. A nyál váladékát a vérből választja ki. Ezután a táplálék a garatba kerül. Itt kereszteződik a levegő és a táplálék útja. Az orrüreg felé a lágyszájpad zárja el az utat, a légcső felé pedig a gégefő. A garatban levő mandulák szerepe a védelem. A táplálék a garatból a nyelőcsőbe jut. Ez a légcső mögött található, 12-15 cm hosszú. Belülről hámszövet béleli, ami alatt kötőszövet, illetve simaizomszövet helyezkedik el. S perisztaltikus mozgást végez nyelés közben. Ezután a táplálék a gyomorszájon át a gyomorba kerül. Ez a bélcsatorna legtágasabb része. A gyomorszájtól a gyomorkapuig tart. Hengerhám béleli, alatta kötő- és simaizom. Izmos falát nyálkahártya borítja, amin jól láthatók a gyomormirigyek. Az általuk termelt összes váladék a gyomornedv. Mirigyei közé tartozik a hormont termelő gasztrin. A gyomornedvnek két fontos összetevője van: a sósav feladata a védelem és a pepszin aktiválása. A pepszin a gyomor fehérjebontó enzime. A táplálék és a gyomornedv összekeveredését a gyomor perisztaltikus mozgása végzi. Funkciója a tárolás, adagolás, keverés, védelem, emésztés, és felszívás. H₂O-et, sókat, alkoholt és gyógyszert szív fel. A gasztrin hatására epe, gyomornedv, hasnyál termelődik. Betegsége: Gyomorfekély: kiváltója a helytelen táplálkozás, a stressz, örökletes okok.

A középbél: A gyomorkaputól a vastagbélig tart. A patkóbélből és a vékonybélből áll. Vékonybélnek a csípőbelet és az éhbelet nevezzük. A patkóbél kb. 30 cm hosszú. A máj és a hasnyálmirigy ide önti váladékát. pH-ja 8-as, tehát lúgos. A hasnyálmirigy a patkóbél kanyarulatában van. Ez kettős elválasztású mirigy. Külső mirigy a hasnyál, belső az inzulin. A fehérjék bontását kisebb peptidekre a tripszin végzi. Keményítőt és szénhidrogént bont cukorra az amiláz. A zsírsavak emésztése a cipáz feladata, a nukleinsavaké pedig a nukleázé. A máj a hasüreg jobb felső részén található. Ez a legnagyobb mirigyes szervünk. Egyik legfontosabb feladata az epe termelése. Ezt a vérből választja ki. Az epe az epehólyagból az epevezetéken át a patkóbélbe ürül. Kiürülése szakaszos. A máj ezen kívül raktároz glikogént, vasat, A, D, B vitaminokat. Feladata a méregtelenítés is, bomlástermékét húgysavvá alakítja. A vékonybél 5-6 m hosszú. Szöveti szerkezetét tekintve simaizom, felszívóhám. A felszívóhámban erek vannak. Ide szívódnak fel a nukleinsavak építőegységei, az aminosavak, és a cukor. Nyirokereket is tartalmaz. Ide szívódnak fel a zsíralkotók. Ezenkívül a vékonybél mirigyes szerkezetű is. Bélnedvet termel, melyben fehérjebontó enzimek vannak: erepszin. Ezenkívül megtalálható itt az amiláz, lipáz, nukleáz is. A vékonybél feladata még az emésztésen és a felszíváson kívül a továbbítás, keverés, védelem. Véd, hiszen benne nyirokcsomók vannak. S itt fejeződik be az összes molekula emésztése.