20 kérdés 20 válasz [Biológia]
1, Rendszertani kategóriák:
Faj – nem – család – rend – osztály – törzs.
2, faj:
Élőlények rendszerezésének alap egysége. Lényeges tulajdonságaikban megegyező, azonos kromoszómaszámú, egymással termékeny utódokat létrehozó egyedek csoportja.
Máshogy: azokat az élőlényeket foglalja magába, amelyek származása közös, külső és belső felépítésük lényegében megegyezik, a természetben, szaporodási közösségben élnek.
3, prokarióták és eukarióták fogalma:
prokarióta sejt: olyan sejt, amelynek nincs membránnal körülhatárolt sejtmagja (baktérium, kékmoszat)
eukarióta sejt: olyan sejt, amelynek van membránnal körülhatárolt sejtmagja
4, heterotróf és autotróf táplálkozás:
heterotróf: táplálkozásmód olyan élőlényekre jellemző, amelyek testüket felépítő szerves anyagokat a felvett szerves anyagokból építi fel. Pl.: gombák, állatok, baktériumok egyrésze. egyszerűbben: az olyan élőlények, amelyek testük felépítéséhez más élőlények által elkészített szerves anyagokat, pl. fehérje, szénhidrát, zsír használnak fel.
autotróf: táplálkozásmód olyan élőlényekre jellemző, amely fény vagy kémiai energia felhasználásával szervetlen anyagból szerveset tud előállítani. Pl.: növények
Egyszerűbben: olyan élőlények, amelyek testük felépítéséhez egyszerű szervetlen anyagokat, pl. szén-dioxid, víz használnak fel.
5, nyitva termők, zárva termők:
Nyitvatermők: a növényvilág egyik ősi törzse. Ősi típusú virágos növények, a magkezdemény szabadon fejlődik a termőleveleken. Általában örökzöldek. A legismertebb csoportjukat a fenyők alkotják.
Zárvatermők: a legfejlettebb növényi törzs. A termőlevelek magházzá nőnek össze és körülveszik a magkezdeményt. A termő a megtermékenyítés után terméssé alakul. Két osztályuk van: egyszikű, kétszikű.
6, növényi szervek:
Hiányos
7, ízeltlábúak osztályai:
Többsejtű eukarióta állattörzs. Az összájúak közül a legfejlettebbek. Külső kitinváz, szelvényezett, ízekből álló lábak, testtájaik jellemzik, az élővilág legnépesebb törzse.
8, gerincesek osztályai:
Az állatvilág legfejlettebb törzse. Közös jellemzőjük a belső csontos vagy porcos váz, cső idegrenszer és élőbél-eredetű légzőszervrendszer.
9, populáció:
Azonos fajú egyedek térben és időben együtt élő csoportja, amelyek egymással szaporodási közösséget alkotnak.
Egyedszám: egy populáció összlétszáma génállománya: a populáció egyedeinek összesített génkészlete.
Növekedése: a populáció egyedszámának idő alatti pozitív megváltozása. Egy idő után a környezet eltartó képessége befolyásija.
Térbeli eloszlása: a populáció egyedeinek elhelyezkedése az élőhelyen. Az eloszlás módja szerint megkülönböztetünk egyenletes, egyenlőtlen, felhalmozott (feldúsult) és szigetszerű elosztást.
Bővebben: A legegyszerűbb felépítésű közösségben azonos fajhoz tartozó egyedek élnek együtt. Az ebben élő egyedek egymás közt szaporodnak. Ezt a közösséget nevezzük populációnak.
A populáció nagyságát a benne élő egyedek összességével, az egyedszámmal fejezhetjük ki. A populációk sűrűségét az egységnyi területen élő egyedek számával jelöljük. A populációk szerkezetére az egyedek koreloszlása is jellemző tulajdonság.
A populációk egyedszámát a születések és halálozások száma, valamint a populációt érintő be-és kivándorlások befolyásolják. Az egyedszám meghatározott idő alatti változásával fejezhetjük ki a populáció növekedését, ezt befolyásolja a környezet eltartó képessége.
Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek egymással kölcsönhatásban. Ezeknek többféle típusa ismert:
- Az együttélés kölcsönös előnyt jelent a résztvevő populációk számára, mert élettevékenységükkel elősegítik a társpopulációk életműködéseit.
- A versengés kölcsönösen hátrányos, mert a létfeltétel, amit a populációk hasonlóan használnak fel, nem elegendő valamennyiknek.
- Az élősködés esetében az egyik faj populációja a másik faj populációján élősködik.
- A zsákmányszerzés esetében a zsákmányszerző populáció táplálékként fogyasztja a zsákmány populációt.
10, környezet:
Az élőlényt körülvevő, vele kölcsönhatásban álló élő és élettelen tényezők összessége.
11, levegő összetétele:
Összetétele Nitrogén 78%. Oxigén 21% a maradék 1% pedig vízgőz, szén-dioxid, hidrogén, nemesgázok és más különböző szennyezőanyagok.
12, szén körforgása:
A szén körforgása a környezetünkben zajló anyagforgalom egyik típusa.
Évmilliók alatt az elpusztult élőlények a talajba kerültek, nagy hőmérsékleten és nyomáson szenesedtek, így jöttek létre a széntelepek, kőolajtelepek óriási energiaforrást képviselve. Az ember a szenet kitermelve a gyárakban szabadítja fel az energiát a tüzelés révén. A szén elégetése során az égéstermékek között a szén-dioxid is szerepel, mely a légkörbe kerül.
Az élőlények biológiai oxidációja is termel szén-dioxidot, mely szintén a légkörbe távozik a szervezetekből.
Az autotróf növényi fotoszintézis az a folyamat, mely szén-dioxidot igényel. Az előállított szerves anyag a heterotróf élőlények testébe kerül a táplálkozási kapcsolatok révén. A gáz a növény testébe a gázcserenyílásokon átkerül.
A növények és az állatok pusztulásuk után a talajba kerülnek, lebontó szervezetek lassan lebontják a szervezeteket és a folyamatot szintén szén-dioxidtermelés, kíséri, mely a légkörbe kerül.
Beláthatjuk, hogy a szén körforgása szempontjából a szén-dioxid gáz a főszereplő, mely a levegőben, a vízben és a talajban egyaránt előfordul.
13, szimbiózis:
(együttélést jelent.) olyan kölcsönhatás az élőlények között, amely minkét fél számára előnyős (+;+) pl.: fenyők gyökerei, gombák.
(szimbiózis) „++” A jelenségre mind a növény-, mind az állatvilágban rengeteg példát találunk, de jól ismert néhány növény- és állatpopuláció szimbiózisa is. Pl.: Fenyő- gomba; Nitrogénmegkötő baktérium- gyökér; Cellulózbontó baktérium- tehén.
14, Versengés:
Versengés: „- -„Ez a leggyakoribb. Azonos ökológiai igényű populációk között alakul ki. Ennek elkerülése végett a teljesen azonos ökológiai igényű populációk földrajzilag is elkülönülnek. Pl.: A trópusi esőerdők liánjai és fán lakó növényei fény felé való törekvése.
Bővebben: Asztalközösség: (kommenzalizmus) „0+” Az egyik számára a másik léte közömbös, a másiknak viszont határozott előnyt jelent a kapcsolat. Pl.: Gólya- veréb; Oroszlán- kígyó; Ragadozóhal- kalózhal.
Hasznos együttélés: (szimbiózis) „++” A jelenségre mind a növény-, mind az állatvilágban rengeteg példát találunk, de jól ismert néhány növény- és állatpopuláció szimbiózisa is. Pl.: Fenyő- gomba; Nitrogénmegkötő baktérium- gyökér; Cellulózbontó baktérium- tehén.
Antibiózis: „-
Élősködés: Parazitizmus: „+-” Egyik élőlény a másikból táplálkozik, de nem pusztítja el. A növényi paraziták lehetnek teljes paraziták (aranka, napraforgó) és fél paraziták (csak szervetlen anyagot szív fel). Az állati paraziták lehetnek külső (tetű) és belső (bélféreg) paraziták.
Táplálkozási kapcsolat: Ilyenkor az egyik populáció, mint zsákmányszerző, táplálékként pusztítja a másik populáció, a zsákmánypopuláció tagjait. Ilyenkor a két populáció szoros kapcsolatban van egymással. Az egyik tagjainak száma meghatározza a másik tagjainak számát. Van olyan, amelyik élőket pusztít. Pl.: ragadozók, növényevők, mindenevők. Van olyan, ami élettelent pusztít. Pl.: dögevők, iszapevők, földevők, ürülékevők, lebontók.
15, Táplálkozási piramis részei:
Lebontók, növények, növényevők, ragadózók, csúcsragadozók
16, biom:
A társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei a biomok.
17, Magyarországi nemzeti parkok:
Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park 18,
18.tételes és feltétlen reflex:
feltételes: feltétlen reflex és közömbös inger azonos idejű társításán alapuló folyamat, amely két központ egyidejű ingerlésével lakul ki, sokszori ismétlődés révén. Egy idő után új társult inger is kiválthatja a megfelelő reakciót. Központja az agykéreg.
Feltételen: olyan veleszületett reflexműködés, amely esetén a receptorokat ért inger hatására a válasz minden körülmények között bekövetkezik. A központok a gerincvelőben és a nyúltagyban vannak.
Reflex: alapvető idegrendszeri folyamat, amellyel a szervezet felfogja az ingereket, és válasz reakciótót hoz létre.
19, Motiváció:
az állat megfelelő belső állapota, amely az adott cselekvés végrehajtására készteti. pl.: éhség, szomjúság, félelem.
20, kulcsinger:
öröklött viselkedésformákat kiváltó külső hatások.
Megjegyzés küldése