Thomas Mann
Thomas Mann 1875-ben született Lübeckben elég gazdag, régi polgárcsaládból.
Ő a polgári humanizmus egyik utolsó kiemelkedő képviselője. Legmegrázóbb élménye, amikor látja a saját és a polgári családok hanyatlását.
Testvérével Heinrich Mannal két évet tölt Olaszországban.
1933-ban emigrál Svájcba, mivel Hitler hatalomra kerül és nem ért egyet a fasizmussal.
1936-ban meg is fosztják német állampolgárságától, mert nyíltan fellép a fasizmus ellen.
1955-ben hal meg Svájcban.
Prózája intellektuális próza. Maga az író is megjelenik műveiben, jelképszerűek, példázatszerűek a művei és a szereplői. Úgy gondolta, hogy szemben áll a polgár a művésszel, illetve, hogy a németségtől a demokrácia idegen. A demokrácia, a humanizmus nevében lépett fel a fasizmus ellen.
Fontosabb művei:
Buddenbrook-ház, melyben egy polgárcsalád hanyatlását mutatja be.
Tonio Kröger: mintha a Buddenbrook-ház epilógusa lenne, egy polgári származású fiúról szól, aki az irodalom iránt érdeklődik.
A varázshegy bemutatja az első világháború utáni Európát.
47-ben írta a Dr. Faustus című művét, ami a II. világháború idején jeleníti meg Fausto és a rosszat, amit képvisél.
Mario és a varázsló
1930-ban jelent meg nyomtatásban, 1929-ben írta Kelet-Poroszországban, ahol nyaralt. 1926-os olaszországi nyaralás emléke az ihletője, ez mind megtörtént, csak a pincérfiú nem lőtte le a varázslót, ez a lánya ötlete volt.
Műfaja:
— Novella a drámaisága miatt
Felvetődik, hogy lehetne elbeszélés, mivel emléket mond el, illetve terjedelme alapján kisregény is.
Helyszín: Mussolini Olaszországa, Torre di Venere, ami nem valós helységnév, két város nevéből alkotta meg.
E/1- ben beszél
Bevezető rész a fürdőhely bemutatása, rendkívül hosszú, tele van késleltetéssel, különböző bosszúságokat, kellemetlen eseményeket mond el, feszültségkeltő eszközöket használ az író. A 20-as évek Olaszországának hangulatát akarja átadni a következőkkel:
- Az üvegveranda római arisztokratáknak van fenntartva, a család nem étkezhet ott.
- A 8 éves kislány meztelenségében a nemzet méltóságának a megsértését látják, egyesek erkölcstelennek nevezik ezt a látványt. Ez természetellenes, prűd viselkedés.
- Egy római hercegnő kifogásolta, hogy a gyerekek, akik nemrég estek át a szamárköhögésen, éjszakánként csúnyán köhögtek. Féltette saját gyerekeit a betegségtől, úgy gondolta, hogy a szamárhurut hallás után fertőz. Az orvos véleménye szerint a betegség már lezajlott, és nem fertőz, ennek ellenére szobájukat fel kell cserélni, ezért másik panzióba költöznek.
- A strandon a gyerekek között rangsorviták zajlanak.
- Mindenki politizál.
Mindezek összességében rendkívül kellemetlen légkört teremtenek, kitűnő légkörteremtést láthatunk.
Szerkesztése drámai.
Ezektől a hosszan kifejtett apró kellemetlen bosszúságoktól eljut Cipolláig és a tetőpontig; így folyamatosan fokozza a feszültséget.
Megismerjük az előzményeket, az előadás késéssel indul, ez is feszültségfokozó.
Cipolla jellemzői:
— Idősebb férfi
— Szúrós szem
— Zárt száj
— Kicsiny bajusz
— Szakáll
— Testi csúfság, torz púposság
— Szigorú komolyság
— Rosszkedvű gőg
— Méltóság és önteltség
— Kisebbségi érzésének ellensúlyozására másokon uralkodik, ő hipnotizőr, ennek a kifejező eszköze a lovaglóostor, illetve az is, hogy az est folyamán konyakot iszik.
— Szónoki képességei vannak
— Hipnotizál, ennek során megalázza az embereket, fenyegetőzik, erőszakos.
— Vezér, aki megfosztja az engedelmes tömeget az akaratától.
Megalázás módozatai:
— Nyelvöltés
— Megalázó testhelyzet(hascsikarást kap és meggörbül fájdalmában), ezekkel bosszulja meg a legény bekiabálásait, kritizálását.
— Táncoltatja az embereket
— Deszkaszerűen megmerevíti
— Karját nem tudja felemelni
— Számtani és kártya-trükköket hajt végre hipnotizálással.
— A panziótulajdonos gondolataiban olvas, elcsavarja a fejét. A hölgy korábban egy olasz színésznő társalkodónője és mindenese volt, behódolt az erősebb személyiségnek, mindent megtett volna a színésznőért.
Egyetlen egy ember van, aki ellenszegül, ennyit mond: ”Nem akarom!” Ő egy római úr.
Az elbeszélő erre így reagál: „valamit nem akarni és egyáltalán semmit sem akarni, tehát a parancsoltat mégis megtenni, talán túl közöl áll egymáshoz”
Tetőpont: Mario megjelenése a színpadon. Komoly, érzékeny, tartózkodó, fiatal, mélabús arcú. Silvestrának vélvén Cipollát, megcsókolja. (A fiú, aki az est elején szerepelt, bekiabálja a kedves nevét.) Mario ostorpattintásra tér magához. Vége filmszerű, a megalázott Mario lelövi a varázslót, egyedül neki volt ereje és bátorsága, hogy véget vessen az embertelen komédiának. Lezárása szűkszavú, mindenki érzi a felszabadulást, döbbenetes hatás.
A mű jelentősége:
— Thomas Mann figyelmeztetni akarja az egész német polgárságot, mert passzívan szemlélte a fasizmus uralomra jutását, csak a valóságos harc segít, amit Mario vitt véghez. A megalázásokból csak a tett szabadíthat ki bennünket.
— Az ember szabadsága törékeny, nem szabad olyan helyzetet kialakítani, ahol ez kiderül.
— Olyan lélektani szituációt ábrázol, ami lehetővé tette a fasizmus hatalomra jutását Olaszországban. Amikor a novella megjelent Mussolini indexre tette, betiltotta.
Nem egészen helyes, csak az ember halt meg, az eszme nem. Végül is ez az ember képviselte a rosszat, tehát olyan, mintha az eszme halt volna meg.
Próbál távolságtartó lenni, de nem tudja kivonni magát az események hatása alól. Rendkívüli polgári humanizmus található a műben.
Megjegyzés küldése