Hangváltozások először az élőszóban jelennek meg
a.) szórványos: a változás Ø az egész nyelvre érvényes, csak biz. szavakra
b.) szabályos hangfejlődési tendencia: minden esetben átváltozik az adott hang
Pl. "ly"-t - régen Ø j- nek ejtették
c.) átmeneti hangfejlődési tendencia ( biz. hangok kialakultak, de el is tűntek )
Pl. DIFTONGUSOK (=kettős magánhangzók)
"lau" - ló
"vó˘t" - volt
Korok szerint
1) Ősmagyar kori hangváltozások
a) mássalhangzók
* hangzóközi hosszú msh-k egyszerűsödése
"kutte" - "hat"
* spirantizálódás
"kete" - kéz
* denazalizáció ( a nazális hangzókból másfajta lesz)
mt - d
mp - b
"tumte" - tud
b.) magánhangzók
* tővéghangzók : felső nyelvállásúvá váltak, majd teljesen lekoptak
vete - víz
2.) Ómagyar kori hangváltozások
a.) mássalhangzók
* bilabiális zöngés spiráns
"ß" /w/ - "u" vagy "ü"
"lowu" - lou - ló
* ekkor alakultak ki a zs, ty, gy, c, dz hangok
b.) magánhangzók
* palatalizáció : a veláris mgh - k egy része palatálissá válik
- i
* nyíltabbá válás
ű - ő
- a
ē - az "e" hosszú párja, a 17. sz.-ig létezett
ë - középső nyelvállású, az "é" rövid párja, a 20. sz. elejéig létezett
* diftongusok (kettős magánhangzók) egyszerűsödése
loßu - lou - ló
3.) Középmagyar kori hangváltozások
a.) mássalhangzók - "dzs" megjelenése (török jövevényszavakból)
b.) magánhangzók - ē eltűnik (17.sz.)
4.) Újmagyar kori hangváltozások
a.) mássalhangzók : "ly" eltűnik ( ezentúl "j"-nek ejtik)
b.) magánhangzók: ë eltűnése (addig jelentésmegkülönböztető szerepe volt)
Megjegyzés küldése