Költészete a halál árnyékában a fasizmus tomboláséban éri el igani nagyságát. Tragikus sorsú ember. Költői tehetségéhez kapcsolódik európai műveltsége, humanita elkötelezettsége, írói felelősségérzete. Költészete történelmi dokumentum egy embertelen korról.
Élete: Budapesten született, születése két ember áldozatába kerül. A szülésben meghal édesanyja és ikertestvére. Ez a tragédia egész életében befojásolja, versében az anyja gyilkoosának nevezi magát. (Huszon hat év című vers). Középiskoláit Pesten végzi, majd a Szegedi egyetemre íratkozik be magyar-francia szakra. 1934-ben doktorál, disszertádíója Kaffka Margit stílusát dolgozza fel, Summa cum laudae-val diplomál, azonban állást nem kap. Ismeri József Attilát, 1936-ban megkapja a Baumgarten díjat. Főleg költészetéből él de fordít is. 1940-től kezdve még kétszer munkaszolgálatra hívják be. 1944-ben a bóri rézbányába kerül, ugyan ez év őszén a Győr melletti Abdánál kivégzik és tömegsírba temetik.
MUNKÁSSÁGA: A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik Költőként tartjuk számon, de ismerjük tanulmányait, verseit is. Költészete kezdetben a modern stílushatások alá kerül. Kötetei Lábadozó szél, Újmódi pásztorok énelke (expresszioniznus, szürealizmus-szabad vers). Igazi fejlődése 1933-1938-ig érezhető. Az ekkor megjelent kötetei: Új hold, Járkály csak, halálraítélt !. Felfogja a társadalomban lévő katasztrofális változást. Elgagyja a szabad verseket, mert érzi a versforma fontosságát. Rímes, kötött versformájú versket kezd írni. Nyelve lehiggadt, nyugodt, harmonikussá lesz, egy képzelt világba, a lelki világba menekül. A Tajtékos ég című kötetét még maga állitotta össze, mielött 1944 májusában munkaszolgálatra viszik. A kötet majd 1946 után jelenik meg, (halála után), amely majd tartalmazza utolsó verseit is (A hetedik eklóga, A nyolcadik eklóga, Razglednica, Erőltetett menet, Levél a hitveshez). A versek a művészi érettség magasabb fokát érik el. Költészetében legfontosabb eredményeit ECLÓGÁI SÜRÍTIK MAGUKBA. A döntő indítékot Vergiliusz Kilencedik eklógájának fordításánál kapta, ekkor ébred rá, hogy ebben a versformában találja meg magát. Az eklógák antik keretben, az idilli kellékek felhasználásával, a formai fegyelem és nyelvi gazdagság magas fokával fejezi ki 1938-tól egyre embertelenebb világot. A klasszikus formával kifejezi, hogy a mondanivaló örökemberi, mai és távoli egyszerre. Ars poeticaja: "Mert annyit érek én amennyit ér szó versemben, s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó". (Tétova óda).
Élete: Budapesten született, születése két ember áldozatába kerül. A szülésben meghal édesanyja és ikertestvére. Ez a tragédia egész életében befojásolja, versében az anyja gyilkoosának nevezi magát. (Huszon hat év című vers). Középiskoláit Pesten végzi, majd a Szegedi egyetemre íratkozik be magyar-francia szakra. 1934-ben doktorál, disszertádíója Kaffka Margit stílusát dolgozza fel, Summa cum laudae-val diplomál, azonban állást nem kap. Ismeri József Attilát, 1936-ban megkapja a Baumgarten díjat. Főleg költészetéből él de fordít is. 1940-től kezdve még kétszer munkaszolgálatra hívják be. 1944-ben a bóri rézbányába kerül, ugyan ez év őszén a Győr melletti Abdánál kivégzik és tömegsírba temetik.
MUNKÁSSÁGA: A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozik Költőként tartjuk számon, de ismerjük tanulmányait, verseit is. Költészete kezdetben a modern stílushatások alá kerül. Kötetei Lábadozó szél, Újmódi pásztorok énelke (expresszioniznus, szürealizmus-szabad vers). Igazi fejlődése 1933-1938-ig érezhető. Az ekkor megjelent kötetei: Új hold, Járkály csak, halálraítélt !. Felfogja a társadalomban lévő katasztrofális változást. Elgagyja a szabad verseket, mert érzi a versforma fontosságát. Rímes, kötött versformájú versket kezd írni. Nyelve lehiggadt, nyugodt, harmonikussá lesz, egy képzelt világba, a lelki világba menekül. A Tajtékos ég című kötetét még maga állitotta össze, mielött 1944 májusában munkaszolgálatra viszik. A kötet majd 1946 után jelenik meg, (halála után), amely majd tartalmazza utolsó verseit is (A hetedik eklóga, A nyolcadik eklóga, Razglednica, Erőltetett menet, Levél a hitveshez). A versek a művészi érettség magasabb fokát érik el. Költészetében legfontosabb eredményeit ECLÓGÁI SÜRÍTIK MAGUKBA. A döntő indítékot Vergiliusz Kilencedik eklógájának fordításánál kapta, ekkor ébred rá, hogy ebben a versformában találja meg magát. Az eklógák antik keretben, az idilli kellékek felhasználásával, a formai fegyelem és nyelvi gazdagság magas fokával fejezi ki 1938-tól egyre embertelenebb világot. A klasszikus formával kifejezi, hogy a mondanivaló örökemberi, mai és távoli egyszerre. Ars poeticaja: "Mert annyit érek én amennyit ér szó versemben, s mert ez addig izgat engem, míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó". (Tétova óda).
Megjegyzés küldése