9 . A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek
A szöveg a legmagasabb szintű beszédbeli egység: mondatok láncolatából áll. A láncolat jelzi, hogy
A szöveg nem azonos a mondatok véletlenszerű halmazával, hanem a mondatok tartalmilag és szerkezetileg egységet alkotnak, tehát a szöveg: szerkesztmény. A szöveg mondatainak összetartozását, láncszerű összekapcsolódását a szövegösszetartó erő (kohézió) biztosítja.
I. A szövegkoherencia grammatikai mutatói
1.) Határozott névelő pontosan utal a már előbb megnevezett dologra, jelenségre, fogalomra.
Pl.: Egy fiú és egy lány sétált a parkban. A fiú hirtelen megállt és megfogta a lány kezét.
2.) Kötőszók
Az önálló mondatokat összekötő kapcsolóelemek: a jelölt vagy odaérthető kötőszók..
Pl.: Tegnap vásárolni akartam. De mégsem mentem el, mert nem volt időm.(ellentétes, magyarázó)
3.) Névmásítás többféle nyelvtani szereppel rendelkeznek. A névmás más névszókat helyettesítő szó, elvont jelentése van, csak a szövegkörnyezetben kapja meg aktuális jelentését. Helyettesítő, tömörítő forma, segítségével lekerülhetjük a szóismétlést.
Pl.: A barátom középiskolás. Ő már harmadik osztályba jár.
A névmások előre- és visszautaló, valamint a szövegből kifelé utaló tulajdonságokkal rendelkeznek.
4.) Ragok és a jelek rendszere mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét, eszközei az egyeztetésnek.(pl.: alany-állítmány egyeztetése)
Pl.: A nővérem bejött a szobába. Némán leült a fotelba és olvasni kezdett.
5.) A határozószók és névutók - szintén utaló és viszonyító feladatot látnak el.
Pl.: Ne úgy csináld, hanem így! – mutatta a kezével.
Majd én is elmegyek oda. Az asztal alatt van a ceruza! Oda esett.
6.) A szórend és a mondatfonetika eszközök, főként a hangsúly - a szórenddel és a hangsúllyal kiemelünk valamit, s annak adjuk a főszerepet.
Pl.: Holnap megyek moziba (és nem máskor). Moziba megyek holnap (moziba és nem máshova, ez a legfontosabb programom). Holnap megyek moziba, holnapután pedig kirándulok(a sorrendiséget hangsúlyoztam).
7.) Az közléselem (a réma) és az ismert rész (a téma) minden mondatban arányosan jelenik meg; ami az egyik mondatban új elem, az a következőben már ismert részként jelentkezik. Ez a jelenség szintén összefügg a hangsúlyozással - mindig az új elem kap nyomatékot.
Pl.: Hívj fel szombaton! Bármikor hívhatsz, otthon leszek.
réma réma téma
II. A szöveg koherencia jelentésbeli kapcsolóelemei
A jelentésszintű kapcsolóelemeket az ismétlődés gazdag, bonyolult jelentésbeli rendszere alkotja.
1.) Szó szószerkezet ismétlése - jelentéstani szempontból összefogja a szöveget.
Az ismétlés jelenthet tartalmi megerősítést, de színezhetik az ismétlést más-más hangulat, érzelmi töltés, illetve egyazon érzés árnyalatai, fokozatai.
Ilyen jellegűek a versek refrénjei.
Pl.: ,, Hej, rózsa, rózsa, ékes vagy,
Hajnali csillag, fényes vagy.”
(Népdal)
,, Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
2.) Az ismétlés további formái: részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellentét.
Párhuzam: ,, Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!
Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!”
(Petőfi Sándor)
részleges ismétlés: ,, Szép vagy, alföld, legalább nekem szép
ellentét (bölcső - sír): Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
párhuzam (mondatszerkezet): Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.”
(Petőfi Sándor)
3.) A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája. Mivel a rokon értelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati, fokozatbeli eltérésben különbözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az unalmasság, egyhangúság elkerülésére.
Pl.: ,, Tűrte Miklós, tűrte, meddig csak tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.”
(Arany János)
4.) A nemfogalom - a fajfogalom a biológiából számodra is ismert fogalmak. Nemfogalom: tárgyak, dolgok, személyek, fogalmak olyan osztályának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön-külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel. Például az élőlény nemfogalma az állatnak - ebben az esetben az állat fajfogalom. Az állat nemfogalma a madárnak - ebben az esetben a madár fajfogalom. A nemfogalommal bármikor visszautalhatunk a fajfogalomra.
Pl.: Fővárosunkban nekem legjobban tetszik a Parlament. Ezt a hatalmas épületet a múlt században emelték a Duna-parton.
5.) Felsorolás – összetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fogom fel, és felsorolom a halmaz elemeit. Ebben az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás.
Pl.: ,,Add ki, bátyám, tüstént, ami engem illet; halmaz: juss
Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert” elemei: pénz, paripa, fegyver
(Arany János)
6.) Logikai - tartalmi elrendeződés: a tagmondatok és mondat egészek logikai-tartalmi elrendezése sorén ok-okozat, általános-konkrét (vagy fordítva), előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltés-oldása szerkezeti alapszabályokra épülnek föl szövegeink.
Pl.: Tegnap alig hogy elindultunk, kitört a vihar, eleredt a zápor. Mire beértünk a városba, teljesen eláztunk. (Ok-okozat: zápor – teljesen eláztunk; de időrend is: elindultunk – kitört a vihar - eláztunk)
7.)Magyarázó - kiegészítő közbevetések, amelyek el is maradhatnának a szövegből. Szerepük: a kiegészítés, a magyarázat. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkeszthetjük be a mondatba.
Pl.: ,, A beszéd hibáinak feltárása – legyen az hanglejtés, hangsúlyozás, beszédhang-hiba stb. – egyesekben megdöbbenést, másokban kételkedést, de minden esetben nagy megdöbbenést okozott.”
(Fischer Sándor: A beszéd művészete)
