Friss tételek
Bejegyzések dátum szerint rendezve a(z) "kémia" lekérdezésre. Rendezés relevancia szerint Az összes bejegyzés megjelenítése
Bejegyzések dátum szerint rendezve a(z) "kémia" lekérdezésre. Rendezés relevancia szerint Az összes bejegyzés megjelenítése

Vegyes érettségi feladatsor 2010 - emelt szintű

Kémia érettségi feladatsor 2010 - középszintű

Érettségi időpontok 2010. május-június - érettségi 2010

Érettségi időpontok 2010. május-június - érettségi 2010A 2010-es érettségi vizsgák időpontjai középszinten:
  • magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv – május 3., 8.00
  • matematika – május 4., 8.00
  • történelem – május 5., 8.00
  • angol nyelv – május 6., 8.00
  • német nyelv – május 7., 8.00
  • nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv – május 10., 8.00
  • biológia – május 12., 8.00
  • fizika – május 18., 8.00
  • rajz és vizuális kultúra – május 18., 14.00
  • kémia – május 13., 8.00
  • földrajz – május 13., 14.00
  • latin nyelv, héber nyelv – május 11., 14.00
  • francia nyelv – május 19., 8.00
  • filozófia – május 19., 14.00
  • olasz nyelv – május 20., 8.00
  • mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma – május 20., 14.00
  • spanyol nyelv – május 21., 8.00
  • orosz nyelv, egyéb nyelvek – május 25., 8.00
  • egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak – május 25., 14.00
  • szakmai előkészítő tárgyak – május 14., 8.00
  • informatika – május 17., 8.00
  • művészeti tárgyak, ének-zene – május 17., 14.00

A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010


Ma kezdődnek a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgákkal megkezdődik a 2009/2010. tanév tavaszi érettségi vizsgaidőszaka. Ez a 12. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új, kétszintű vizsgarendszerben.

A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010Május 3. és június 25. között 139 453-an érettségiznek a középiskolákban 1166 vizsgahelyszínen. A mintegy 140 ezer diákból 93 ezer diák a végzős középiskolás. A diákok együttesen, ténylegesen 485 099 vizsgát tesznek le, s ebből 27 038 vizsga emelt szintű, 458 061 pedig középszintű vizsga. A vizsgák mintegy 3 700 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd.
Az érettségi vizsgára jelentkezők száma tavalyhoz képest mintegy 2 ezer fővel nőtt. (A növekedés leginkább az előrehozott és az ismétlő vizsgát tevők számából adódik.)

A kétszintű érettségi vizsga 2005 óta - a művészet és a művészetközvetítés képzési terület kivételével - kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákat is.
• A vizsgaidőszak kezdete május 3. (első vizsganap), a vége június 25. (középszintű szóbelik utolsó vizsganapja).
• Az írásbeli vizsgák május 3-tól május 25-ig tartanak.
• Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 3., vége június 9., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 14-25.

A 485 099 vizsgából 27 038 vizsga emelt szintű, 458 061 pedig középszintű vizsga.
Az emelt szintű vizsgák száma (27 038), a tavalyhoz képest 10 százalékkal nőtt (biológia 13 százalék, kémia 16 százalék, fizika 9 százalék, angol 14 százalék, német 9 százalék, történelem 12 százalék növekedés).

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat (pl. történelem, matematika, biológia, földrajz, fizika stb. valamely idegen nyelven) külön számolva - 196 tárgyból lesz középszintű és 89 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.


Érettségi vizsgák száma vizsgatípusonként (2005-2010)

2005* 2006 2007 2008 2009 2010
rendes 436.725 434.172 434.039 406.469 442.413 425.462
előrehozott 26.047 25.448 35.330 33.632 36.048 39.138
szintemelő 8829 9610 5065 4213 4678 6102
kiegészítő 5385 3968 2989 3303 3724 4027
ismétlő 3346 4775 5374 5882 5395 7696
pótló 152 216 254 224 270 276
javító 1567 940 1527 1834 2062 2398
összesen 482.051 479.129 484.578 455.557 494.590 485.099


A 2010-es tavaszi érettségi számokban - érettségi 2010* A 2005. évi előrehozott vizsgák számát jelentősen növelte a nyelvvizsgák akkori elismertethetősége!
A 2010. május-júniusi a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 39 ezer ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők mintegy 12 ezer kiegészítő vagy ismétlő érettségit tesznek le, és több mint 6 ezren élnek a szintemelő vizsga lehetőségével is.

A korábban érettségizettek aktivitása nőtt: a kiegészítő és ismétlő vizsgák száma összességében csaknem 30 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest. Szintén 30 százalékkal nőtt a szintemelők száma is.

Forrás: OKM

Szervetlen kémia – Klór (Inorganic Chemistry - Chlorine)

Szervetlen kémia - Klór

Szervetlen kémia – Klór (Inorganic Chemistry - Chlorine)A klór a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Cl, rendszáma 17. A VII. főcsoportba, a halogének közé tartozik. Erősen mérgező, szúrós szagú, zöld színű gáz, melyet kétatomos klórmolekulák (Cl2) alkotnak. Reakciókészsége nagy, csaknem minden elemmel reagál. Vegyértékelektronszerkezete : 3s2, 3p5. Oxidációs száma -1

Szervetlen kémia – Klór (Inorganic Chemistry - Chlorine)Molekulaszerkezete lineáris, molekulapolaritása apoláris, molekularács jellemző rá. A levegőnél nagyobb sűrűségű, apoláris jellege miatt apoláris oldószerekben jól oldódik. Vízben is viszonylag jól oldódik, mert kémiai reakció megy végbe. A klór erős oxidálószer, fertőtlenítő hatása baktériumölő tulajdonságán alapul, amelyet először Semmelweis Ignác magyar szülészorvos alkalmazott eredményesen a gyermekágyi láz visszaszorításában.
Reakciója hidrogénnel robbanásszerű, mert exoterm láncreakció. A klór szénhidrogénekkel addíciós és szubsztitúciós reakciókba lép. Előfordulása: Vegyületekben: Kősó (NaCl) Előállítása: laboratóriumban sósavból (elektrolízissel)

Szervetlen kémia

Szervetlen kémia – Klór (Inorganic Chemistry - Chlorine)A szervetlen kémia a kémia egyik jelentős ága, mely a szervetlen vegyületek tulajdonságaival és reakcióival foglalkozik. Általánosságban szervetlen vegyületek azok az anyagok, melyek nem tartoznak a szerves kémia hatáskörébe, azaz minden olyan vegyület, mely nem tartalmaz szén-szén, illetve szén-hidrogén kötéseket. Ilyenformán tehát a fentieken kívül a periódusos rendszer minden eleme és azok vegyületei a szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak.

A határ a két tudományterület között nem éles, bár a legtöbb esetről egyszerűen eldönthető, hogy hova tartozik. A szervetlen szénvegyületek, mint például a karbonátok egyértelműen a szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak. (A szénhidrogének, szénhidrátok szerves vegyületek.)

A szervetlen kémia területei 

A szervetlen kémia többek között az alábbiakkal foglalkozik:
    Szervetlen kémia – Klór (Inorganic Chemistry - Chlorine)
  • Ásványok, sók, szilikátok
  • Fémek (pl.: vas, réz, cink) és ezek ötvözetei (például bronz)
  • Fémes és nemfémes elemek (pl.: hidrogén, oxigén, klór, foszfor) és ezek vegyületei (pl.: víz, szén-dioxid)
  • Fémkomplexek és kelátok
A szervetlen kémia az elméleti kémia, elsősorban a fizikai kémia eredményeire támaszkodik. Számos egyéb tudományágat alapoz meg, vagy van velük szoros kapcsolatban (pl.: analitikai kémia, geokémia, környezeti kémia, ásványtan)
A szervetlen kémia speciális területei a fémorganikus kémia és a bioszervetlen kémia. Ez utóbbi a szerves és a szervetlen kémia határterületének is tekinthetők.

Szerves kémia (Organic chemistry)

Szerves kémia (Organic chemistry)A szerves kémia a szénvegyületek kémiája. A szénatomok különleges tulajdonsága, hogy egymással kovalens kötést képezve elvileg korlátlan számú szénatom összekapcsolódhat láncokká, gyűrűkké.

Képletek írása: Egy szerves vegyület azonosításához nem elég az összegképletét felírni. Már a legegyszerűbb összegképletek is többféle anyagot jelenthetnek, pl. C2H6O lehet egy éter vagy etil-alkohol képlete is. A szénatom a szerves vegyületekben mindig négy kovalens kötést képez.

Szerkezeti képletek: A szerkezeti vagy konstitúciós képlet megmutatja az atomok egymáshoz való kapcsolódásának a sorrendjét, de nem adja vissza a vegyület térszerkezetét. Az egyszerűsített vonalképletek esetén a vegyjeleket nem írjuk ki, csak vonalakat, félkonstitúciós képlet: CH3-CH2-CH3.

Miért alakult ki a szerves kémia?
  • a szénnek egyedülálló kémiája van
    • kapcsolódni tud az összes többi elemhez
    • hosszú láncokban tud saját magához kapcsolódni
  • a szerves kémia változatossága lenyûgözô
    • sok lehetséges molekulaszerkezet
    • sok lehetséges reakció
Miért tanulunk szerves kémiát?
  • mit csinálnak a szerves kémikusok?
    • molekulaszerkezetek, reakciók megértése
    • a molekulaszerkezet és a tulajdonság viszonya
    • egyéni tulajdonságú vegyületek elõállítása
  • kinek van még szüksége a szerves kémiára?
  • az összes életfolyamat alapja
    a sok lehetséges molekulaszerkezet és reakció teszi lehetõvé az életet
Hogyan kezeljük a változatosságot?
  • nevezéktan (nomenklatúra)
  • világos módszerek a molekulák és a reakciók elnevezésére
  • molekulák
    • funkciós csoportok szerint csoportosítva
  • reakciók
    • reakciótípus szerint csoportosítva (mi történik?)
    • reakciómechanizmus szerint csoportosítva (hogyan történik?)
Mit kell a szerves kémiával megoldanunk?
    Szerves kémia (Organic chemistry)
  • összetett nevekbõl meghatározni a molekulaszerkezetet
  • összetett szerkezetekben funkciós csoportokat felismerni, jellemzõ tulajdonságokat megjósolni
  • reakciómechanizmusokkal dolgozni - hogyan viselkedhet egy molekula bizonyos körülmények között
  • "úgy gondolkodni, ahogy egy molekula"
Vegyünk egy reakciót!
  • CH3OH + HCl —> CH3Cl + H2O
  • Reakciótípus?
    • sav/bázis, oxidáció/redukció, addíció/elimináció, szubsztitúció, átrendezõdés
    • szubsztitúció -- Cl-t OH-ra (határozzuk meg a felszakadó és keletkezõ kötéseket)
  • Reakciómechanizmus ?
    • hogyan zajlik a reakció (lépésrõl lépésre)
Nézzünk egy reakciómechanizmust!
  • Szedjük szét a molekulát atomokra!
  • Rakjuk össze a termékké!
  • Mi a rossz ezzel a mechanizmussal?
  • Túl sok energiát igényelne (szükségtelenül).
Egy jobb mechanizmust...
  • Egyensúlyozzuk a kötés felhasítását kötés kialakításával.
  • Elõször egy sav-bázis reakció:
    CH3OH + HCl —> CH3OH2+ + Cl-
  • Majd egy szubsztitúció:
    CH3OH2+ + Cl- —> CH3Cl + H2O
Szerves kémia (Organic chemistry)
A periódusos rendszer
  • atomszám (meghatározza az elemet)
  • atomtömeg (izotópok)
  • elektron -- elektronhéjak (sorok)
  • csoportok (hasonló tulajdonságok)
  • betöltött elektronhéjak (nemesgázok)
  • vegyérték-elektronok (kémiai kötéshez)
Lewis-szerkezetek
  • az oktett szabály
    - az atomok arra törekszenek, hogy 8 vegyérték-elektronjuk legyen (betöltött héjl)
  • ionos kötés
    - elektronfelvétel vagy -leadás
    - az elektrosztatikus vonzás stabilizálja
  • kovalens kötés
    - elektronmegosztás
    - a legáltalánosabb kötés a szerves molekulákban
Atompályák
  • hullámfügvények
    - leírják az elektronok helyét
  • s pályák (gömbölyû)
  • p pályák (három: x,y,z)
    - (súlyzó alakú - 2 lebeny)
  • d pályák (4 lebeny)
    - általában nem szükséges a szerves kémiához
  • hibrid pályák
    - kombinált pályák

Hibrid pályák
  • sp hibridek (egy s plusz egy p)
    - két azonos pályát ad (egyenes)
  • sp2 hibridek (egy s plusz két p)
    - három azonos pályát ad (háromszög alakú)
  • sp3 hibridek (egy s plusz három p)
    - négy azonos pályát ad (tetraéderes)
Kötés
  • vonzás a negatív elektronok és a pozitív mag között
    - taszítás az elektronok között
    - taszítás a magok között
  • a kötés a vonzóerõk és a taszítóerõk egyensúlya
  • jellemzõ kötéstávolság és kötéserõsség
Molekulapályák
  • az atompályák átfedése
  • az elektronok két mag közelében vannak
  • kötõ és nem kötõ kombinációk
Szigma-kötések
  • hengerszimmetria
  • az atompályák végeinek átfedésével keletkezik
Pi-kötések
  • a kötéstengelyen keresztül csomósík
  • az atompályák oldalának átfedésével keletkezik
Szerves molekulák ábrázolása
  • Lewis-képlet
    - minden elektront ábrázolunk
  • Kekulé-képlet
    - a kötéseket vonalak jelölik
    - a magános elektronpárokat néha elhagyjuk
  • vonalas képlet
    - elhagyjuk a magános elektronpárokat
    - elhagyjuk a hidrogént a szénatomokon
    - elhagyjuk a szénatomokat
    (feltételezzük, hogy minden kötés végén szén van)
3 dimenziós szerkezetek
  • pontozott vonal / ék
  • golyó és pálcika
  • térkitöltés


A kémiai szerkezet megjelenítése
  • Név (triviális vagy szisztematikus)
  • Tömör képlet (ahogy általában nyomtatva van)
  • Lewis-képlet (az összes atom és kötés fel van tüntetve)
  • Vonalas képlet (elhagyja a hidrogéneket; a szénatomokat a csúcsok jelentik)
  • 3-D szerkezet (jelzi a kötések térbeli elhelyezkedését)
  • Golyó és pálcika képlet (mit egy molekulamodell)
  • Térkitöltéses modell (az elektroneloszlás teljes méretét közelíti) 
Jellemzõ vegyérték
  • H: 1 vegyérték-elektron, 1 kötés
  • C: 4 vegyérték-elektron, 4 kötés
  • N: 5 vegyérték-elektron, 3 kötés + 1 magános elektronpár
  • O: 6 vegyérték-elektron, 2 kötés + 2 magános elektronpár
  • F: 7 vegyérték-elektron, 1 kötés + 3 magános elektronpár
Molekulapályák
  • H + H —> H-H
  • s + s —> szigma-kötés
  • H-H kötéshossz: 0,74 A
  • H-H kötéserõsség: 104 kcal/mol
Metán
  • C + 4 H —> CH4
  • sp3 + s —> négy szigma-kötés
  • C-H kötéshossz: 1,10 A
  • C-H kötéserõsség: 104 kcal/mol
  • elhelyezkedés - tetraéderes
  • kötésszögek: 109,5o
Miért hibrid pályák?
  • jó alak (irány)
  • a kötésnél nagyfokú átfedés lehetséges
  • maximális az elektronok sûrûsége az atomok között
  • jó irányítottság
  • minimális taszítás a pályák között
Etán
  • CH3CH3
  • egy C-C szigma-kötést tartalmaz
  • sp3 - sp3 pályák átfedése
  • C-C kötéshossz: 1,54 A
  • C-C kötéserõsség: 88 kcal/mol
  • C-H kötéshossz: 1,10 A
  • C-H kötéserõsség: 98 kcal/mol
  • irányítottság - két tetraéder
Etilén
  • CH2=CH2
  • egy C=C kettõs kötést tartalmaz (alkén család)
  • sp2 - sp2 pályák átfedése (szigma-kötés)
  • p - p pályák átfedése (pi-kötés)
  • C-C kötéshossz : 1,33 A
  • C-C kötéserõsség: 152 kcal/mol
  • C-H kötéshossz: 1,08 A
  • C-H kötéserõsség: 103 kcal/mol
  • irányítottság - sík
  • kötésszög 120o
Acetilén
  • HC=CH
  • egy C=C hármas kötést tartalmaz (alkin család)
  • sp - sp pályák átfedése (szigma-kötés)
  • p - p pályák átfedése (két pi-kötés)
  • C-C kötéshossz: 1,20 A
  • C-C kötéserõsség: 200 kcal/mol
  • C-H kötéshossz: 1,06 A
  • C-H kötéserõsség: 125 kcal/mol
  • irányítottság - egyenes
Kötéstendenciák
A kötéshosszak Angströmben (a kötéserõsségek kcal/mol-ban)
Vegyület Hibridizáció C-C kötés C-H kötés
Etán sp3 1.54 (88) 1.10 (98)
Etilén sp2 1.33 (152) 1.08 (103)
Acetilén sp 1.20 (200) 1.06 (125)
  • a többszörös kötések erõsebbek
  • a rövidebb kötések erõsebbek
Elektronegativitás
  • egy atom elektronvonzó hajlama
  • a periódusos rendszerben az elektronegativitás jobbra és felfelé növekszik
  • F > O > Cl ~ N > Br > C > H > fémek
Poláris kovalens kötés
  • a kovalens kötésben résztvevõ elektronok nem mindig egyformán megosztottak
    a H-Cl ténylegesen d+ H-Cl d-
    ahol a d+ és a d- a parciális töltést jelöli
A szén kötéseinek polárossága
  • a C-C kötés nem poláros
  • a C-H kötés általában apolárosnak tekinthetõ
  • a C-X kötés polarizált (d+)
    X = F, Cl, Br, I, O, S, N
  • a C-M kötés polarizált (d-)
    M = fém
Bronsted-Lowry sav-bázis elmélet
  • sav - H+ donor
  • bázis - H+ akceptor
    NH3 + H2O <==> NH4+ + OH-
    bázis + sav <==> sav + bázis
  • figyeljük meg a konjugált sav-bázis párt
    (H+-nal különböznek)
A sav disszociációs állandója (Ka)
  • HA + H2O <==> H3O+ + A-
általában leegyszerûsítve
HA <==> H+ + A-
  • Ka = [H+] [A-] / [HA]
Saverõsség (pKa)
  • erõsebb savaknak nagyobb a Ka-értékük
    HCl esetén Ka = 107
    CH3COOH (ecetsav) esetén Ka = 10-5
  • pKa = - log Ka
  • erõsebb savaknak kisebb a pKa -értékük
    HCl: pKa = -7
    CH3COOH: pKa = 5

pH és pKa
  • Ka = [H+][A-]/[HA]
  • pKa = pH - log([A-]/[HA])
  • pH = pKa, [A- ] = [HA]
  • pH < pKa, HA van túlsúlyban
  • pH > pKa, A- van túlsúlyban
    például az ecetsav esetében pH = 7 mellett
    [CH3COO-] > [CH3COOH]
Sav-bázis reakciók
CH3COOH + OH- <==> CH3COO- + H2O
sav bázis bázis sav
pKa = 5;  pKa = 15.7
erõsebb sav
a reakció a jobb oldal felé tolódik el
CH3COOH + H2O <==> CH3COO- + H3O+
sav bázis bázis sav
pKa = 5;   pKa = 1.7
a reakció a bal oldal felé tolódik el


HC=CH + Na+NH2- <==> HC=C-Na+ + NH3
sav bázis bázis sav
pKa = 25;   pKa = 35
a reakció a jobb oldal felé tolódik el
CH3OH + CN- <==> CH3O- + HCN
sav bázis bázis sav
pKa = 16;   pKa = 9
a reakció a bal oldal felé tolódik el
Lewis-savak
  • sav - felvesz egy elektronpárt
  • bázis - lead egy elektronpárt
  • (kialakul egy új kovalens kötés)
H+ + H2O <==> H3O+
L-sav L-bázis új O-H kötés

BF3 + NH3 <==> F3B-NH3
L-sav L-bázis új B-N kötés

Formális töltés
  • vegyérték-elektronok száma - (kötések száma + magános elektronok száma)
  • (Hány e- van "szabály szerint" ebben az atomban?)
    - (Hány e- van ebben a vegyületben?)
Rezonancia
  • egynél több lehetséges Lewis-struktúra egy vegyülethez
  • Melyik a legjobb Lewis-struktúra?
  • Kövesd az oktett szabályt!
  • Az elektronegativitás határozza meg a töltés helyét
    szén-monoxid
    nitro-metán


Karbonsavak (Acids)

Karbonsavak (Acids)
A karbonsavakra jellemző funkciós csoport a karboxilcsoport, amely egy oxo-és hidroxilcsoportból felépülő összetett csoport. A telített szénhidrogénláncú, egyértékű karbonsavakat zsírsavaknak is nevezik. Ezek elnevezése úgy történik, hogy az alapszénhidrogén nevéhez a sav elnevezést illesztjük. Fontos, hogy az alapszénhidrogén szénatomszámába a karboxilcsoport szénatomja is beleszámít, pl. CH3-CH2-CH2-COOH /butánsav/.
Értékűség szempontjából: Lehetnek egy- és többértékű savak aszerint, hogy hány karboxilcsoportot (COOH) tartalmaznak.

Szénlánc alapján
: Telített, telítetlen és aromás szénláncú savakat különböztetünk meg.
Kémiai tulajdonság: A karbonsavak vizes oldata savas kémhatású, azaz amelyik sav vízben oldódik, az protont képes a víznek átadni.
Metánsav (hangyasav) HCOOH: A természetben szabadon megtalálható, pl. a hangyák váladékában. Színtelen, szúrós szagú folyadék, vízzel korlátlanul elegyedik. Forráspontja magas. Vízzel szemben savként viselkedik, közepesen erős sav, a zsírsavak közül a legerősebb. Lúgokkal sót képez. A többi savtól eltérően viselkedik redoxi-reakcióban, a hangyasav redukáló sajátosságú. Adja az ezüsttükör próbát. A hangyasavat főleg bőrcserzéshez, valamint a textiliparban használják nagyobb mennyiségben.
Etánsav (ecetsav) CH3-COOH: Az ecetsav szúrós szagú, színtelen folyadék. Olvadáspontja 16,6 C°, ez alá hűlve kristályos, jégszerű tömeggé dermed, ezért a tömény ecetsavat szokás jégecetnek is nevezni. Vízzel korlátlanul elegyedik. Közepesen erős sav. Víznek protont ad át, lúgokkal sót képez. Az ecetsav nem mutat redukáló sajátosságokat, az oxidációval szemben igen ellenálló.
Előállítása: Történhet alkoholból erjesztéssel (ételecet). Az iparban, nagy mennyiségben gyártják az acetaldehid oxidációjával.
Felhasználása: Több szerves vegyület gyártásának kiindulási anyaga, használják oldószerként, főleg oxidációs reakcióknál, mert az oxidációval szemben ellenálló.

Aminosavak, aromás vegyületek és karbonsavak.
Honnan származik a nevük?

A fordítás Sam H. Leung Amino acids, aromatic compounds, and carboxylic acids: how did they get their common names? címû írása alapján készült (Journal of Chemical Education, 2000., 77. k., 1. sz., 48–49. o.),  a JCE engedélyével. (Itt a cikk rövidített változatát közöljük.) A Journal of Chemical Education lapjait a http://jchemed.chem.wisc.edu/ címen érheti el.


Nem kevés idõbe telik, amíg a szerves vegyületek szisztematikus elnevezésének szabályait megtanuljuk, s még ekkor is találkozunk olyan vegyületekkel, amelyeknek csak a közönséges nevét használják. Ezek a nevek gyakran érdekesebbek, mint a szisztematikusak, és származásuk megismerése talán élvezetesebbé teszi a kémia tanulását. Az elemek nevének eredetérõl már jelent meg cikk a Journal of Chemical Education hasábjain (1,2), de a szerves vegyületek elnevezésérõl még nem írtak. Ez a cikk olyan szerves vegyületek közönséges neveinek származását ismerteti vázlatosan, táblázatos formában, amelyek a leginkább elõfordulhatnak az egyetemi tanulmányok alatt. Irodalom
1. Ringnes, V. J. Chem. Educ. 1989, 66, 731.
2. Ball, D. W J. Chem. Educ. 1985, 62, 787.
3. Nickon, A.; Silversmith, E. F. Organic Chemistry: The Name Game; Pergamon: New York, 1987.
4. Bruice, P. Y. Organic Chemistry, 2nd ed.; Prentice Hall: Upper Saddle River, NJ, 1998.
5. The Oxford English Dictionary, 2nd ed.; Simpson, J. A.; Weiner, E. S. C., Eds.; Clarendon: Oxford, 1989.
6. Webster's New International Dictionary of the English Language, 2nd ed., Unabridged; Neilson, W A., Ed.; Merriam: Springfield, MA, 1950.
7. Noller C. .R. Chemistry of Organic Compounds, 2nd ed.; Saunders: Philadelphia, 1957.
8. Vollhardt, K. P C.; Schore, N. E. Organic Chemistry, 2nd ed.; Freeman: New York, 1994.
9. Brown, W H.; Foote, C. S. Organic Chemistry, 2nd ed.; Saunders: Fort Worth, TX, 1998.




1. táblázat. Aminosavak

Néva Származásb Megjegyzés
Arginin L, argentum, ezüst Jól definiált ezüstsót képez.
Aszparagin L, asparagus, spárga Elõször spárgában mutatták ki.
Aszparaginsav
Az aszparaginnal rokon.
Cisztein
A cisztin redukciós terméke.
Cisztin G, kisztisz, hólyag Elõször húgykõbõl állították elõ.
Glutaminsav glutén + amino A sikér (glutén) hidrolízisével állítható elõ; a sikér a gabonák nagy fehérjetartalmú komponense.
Glutamin
A glutaminsavból származik.
Glicin G, glikisz, édes Édes ízû.
Hisztidin G, hisztion, szövet
Izoleucin
A leucin izomere.
Leucin G,  leukosz, fehér Fehér lapok formájában képzõdik.
Lizin G, lizisz, kibontás A kazein hidrolízistermékei között fedezték fel.
Metionin metil + tio Kénatomot (a kén görög neve theion) és hozzá kacsolódó metilcsoportot tartalmaz.
Prolin pirrolidin Pirrolidingyûrût tartalmaz.
Szerin L, sericum, selyem Elõször selyembõl állították elõ.
Treonin treóz Térbeli konfigurációja hasonlít a D-treózéhoz (ez utóbbi négy szénatomos cukor)
Triptofán tripszines + fán Fehérjék hasnyámirigybeli emésztésével képzõdhet; a tripszin a hasnyálmirigynedv fehérjebontó enzime, a fán a görög phanein, megjelenni igébõl származik.
Tirazin G, tirosz, sajt A sajtban található.
Valin valerián Szénváza megfelel az izovaleriánsavénak.
a Ezeket a biológiailag fontos a-aminosavakat szinte sosem említik a szisztematikus nevükön. Az -in végzõdés gyakori a nitrogéntartalmú vegyületeknél (amin-bázisoknál). bL: latin, G: görög.
 
 



2. táblázat. Aromás vegyületek

Név Száramazása Megjegyzés
Anilin Sp, anil, indigó Elõször az indigó desztillálásával állították elõ; az anil az egyik indigótermelõ növény, az Indigofera suffrutincosa cserje neve.
Antracén G, anthrax, szén A kõszénkátrány komponense.
Benzol
A név arra emlékeztet, hogy a vegyületet benzoesavból is elõállították. 
Fenol G, phainen, világítani A benzol elnevezésére javasolt egyik szóból származik; a benzolt elõször világítógázból állították elõ a XIX. század elején
Furán L, furfur, korpa A "furfurán" rövidítése; a furfuránt a furfurol dekarbonilezésével nyerték, ezt pedig a híg kénsavval kezelt korpa desztillációjával állították elõ.
Hidrokinon
A kínasav oxidációjából származó kinon redukciójával állították elõ.
Indol indigó Elõször az indigó bontásából származó oxindol desztillációjával állították elõ.
Katechin katehu A különbözó trópusi növényekbõl kinyerhetõ, gumiszerû vérzéscsillapító anyag, a katehu (kasu) nevébõl származó szó.
Krezol valószínûleg N, Kresol A fakátrány desztillációjakor keletkezõ, égetõ, füstös ízû olaj, a kreozot nevébõl származó szó.
Kumol
Az Egyiptomban és Szíriában honos növény, a kumin nevébõl származó szó.
Mezitilén
A név a "mesite" szóból származik (ez pedig a görög mezosz, között  szóból). Valamikor úgy gondolták, hogy a "mesite" nevû folyadék tulajdonságai az alkohol és az éter tulajdonságai között vannak; késõbb a vegyületet acetonnak nevezték el. A mezitilén onnan kapta a nevét, hogy elõállítható a "mesite" kondenzációjával.
Piridin G, pira, tûz A csontok pirolízisekor keletkezõ olaj desztillációjával állították elõ.
Pirrol G, pirro, tûzvörös Elõször vörös színe alapján figyeltek föl rá, amikor a gõze érintkezésbe lépett a koncentrált sósavval nedvesített fenyõfa forgácsokkal.
Rezorcin L, resina, gyanta
Ol, orcello, lakmusz
A lakmusz különbözõ zuzmókból kinyerhetõ lila festék; ha bizonyos (zuzmókból származó?) gyantákat kálium-hidroxiddal ömlesztenek meg, rezorcin képzõdik.
Sztirol L, styrax, sztórax  Elõször a Liquidambar styracifluából és a Liquidambar orientalisból származó balzsam, a folyékony sztórax desztillációjával állították elõ.
Toluol
A tolubalzsam desztillációjával állítható elõ; ez az illatos sárgásbarna gyanta a tolufából származik, melyet a kolumbiai Santiago de Tolu tengerpartról neveztek el.
Xilol G, xilon, fa Elõször fakátrányból állították elõ.
aS: spanyol, G: görög, L: latin, Ol: olasz, N: német.
 
 


3. táblázat. Karbonsavak

Néva Származásb Megjegyzés
Adipinsav L, adeps, zsír Telítetlen zsírok oxidációjakor keletkezik.
Almasav
Elõször éretlen almából állították elõ.
Benzoesav
Egy Indonéziában honos fa gyantájából, a benzoegyantából állították elõ.
Borkõsav
Borkészítéskor "borkõ" alakjában válik ki (a borkõ, latinul tartarus, kálium-hidrogén-tartarát).
Borostyánkõsav
A borostyán desztillációs bontásakor képzõdõ desztillátumban fedezték fel.
Ecetsav
Az ecetben található.
Fumársav L, fumus, füst A Fumaria nevû növényben található; a növényt régen azért égették, hogy a füstjével elûzzék a gonosz szellemeket.
Hangyasav
Hangyák desztillációs bontásával állították elõ.
Glutársav
Elõször a glutaminsavból állították elõ.
Kapronsav L, caper, kecske Kecsketejben található vegyület, szaga a kecskére emlékeztet.
Linolsav, lenolajsav G, linon, len + olaj Glicerin-észter formájában megtalálható a lenolajban.
Maleinsav L, malum, alma Az almasav dehidratációs terméke.
Malonsav L, malum, alma Elõször az almasav oxidációjával állították elõ.
Oxálsav G, oxisz, savanyú Savanyú ízû vegyület, az Oxalis nemzetséghez tartozó növényekbõl vonható ki.
Palmintisav L, palma, pálma Megtalálható a pálmaolaj gilcerin-észterében.
Piroszõlõsav G, piro, tûz A (szõlõbõl kiváló) borkõsav pirolízisével állítható elõ.
Propionsav G, proto, elsõ és pion, zsír A legrövidebb szénláncú sav, amely a hosszabb zsírsavak tulajdonságait mutatja.
Sztearinsav G, sztear, faggyú Növényi és állati zsírok glicerin-észtereiben fordul elõ.
Tejsav
Aludttejben fedezték fel.
Vajsav
Avas vajban található.
Valeriánsav, macsakgyökérolaj
A Valeriana officialis (macskagyökér) gyökerébõl nyerik ki. (A macskákra ingerlõen hat a növény fõ alkaloidja.)
a G: görög, L: latin


Karbonsavak (Acids)

Az anyagok fizikai tulajdonságai és változásai (The physical properties of materials and changes)

Az anyagok fizikai tulajdonságai és változásai (The physical properties of materials and changes)


Mivel foglalkozik a kémia?
A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival és az anyagok felhasználásával foglalkozik.
Az anyagok fizikai tulajdonságai és változásai
Az anyagok fizikai tulajdonságai mérhetőek és sok esetben érzékszerveinkkel érzékelhetők. Fizikai tulajdonságok többek között a halmazállapot, a részecskék mérete, a sűrűség, az olvadáspont, a mágnesesség stb.. Ha az anyagok kölcsönhatásba lépnek környezetükkel és eközben a fizikai tulajdonságai megváltoznak, akkor fizikai változásról beszélünk.

A víz fizikai  tulajdonságai:
•a víz sűrűsége 3,98 oC hőmérsékletnél a legnagyobb (1000 kg/m3)
•a víz fajhője 180 oC hőmérsékleten 4189 J/kg. A víz fajhője (K0), nagyságrenddel nagyobb, mint bármely egyéb anyagé, ezért alkalmas hő közvetítő és  hűtőközeg céljára.
•viszkozitása a hőmérséklet növekedésével csökken,
•halmazállapot változáskor hő felvétel illetve leadás szükséges,
•helyzeti energiája (duzzasztáskor) jó hatásfokkal alakítható át elektromos energiává (turbina, generátor)
•forráspontja 101,325 kPa nyomáson 100 oC,
•fagyáskor térfogata 9,2 %-al nő.
A víz kémiai tulajdonságai
  A víz összetétele H2O. Mivel a természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H ), az oxigénnek hat (14O,  15O,  16O,  17O,  18O,  19O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerkezet létezhet, amelyből 9 képez stabil nuklidet. Ezek a természetben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben a H2O (99,73 mol %) , ezt követi a nehézvíz (D2O).
A víz fontosabb kémiai jellemzői: 
•a pH (a tiszta természetes vizek pH-ja 4,5-8,3  közötti)
•az összes sótartalom koncentrációban (100 - 1000 mg/l körüli),
•a keménység (összes, változó, állandó NKo = 10 mg/l CaO),
•oldott oxigén (mg/l),
•összes szerves szén (TOC, mg/l),
•kémiai oxigén igény KOI; kálium permanganátos KOIps, káliumdikromátos, KOId  (mg/l),
•biokémiai oxigén igény ; BOI5 (mg/l),
•szerves mikroszennyezők,
•szervetlen mikroszennyezők.
•KOI – kémiai oxigén igény:
A vízben lévő anyagok redukáló képessége
   Oxidálószer: KMnO4; K2Cr2O7
•BOI – biológiai oxigén igény:
Az az oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott, kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok lebontásához szükséges.

A periódusos rendszer

periódusos rendszer, The periodic table, atom, érettségi, kémia, vizsga

Az atomok szerkezete:
az atomnak két fő része van:
  • atommag, kétféle részecskéből épülnek fel:

    • proton: tömege és pozitív töltése van, a periódusos rendszerben ez lesz a rend-szám;
    • neutron: töltése nincs, tömege van, a periódusos rendszerben a protonnal együtt a tömegszámot adja.
  • elektron: tömegük igen kicsi és negatív töltésük van. Különböző sugarú pályákon keringenek, ezeket a pályákat héjaknak nevezzük. A héjakat az atommagtól 1 – 7-ig számozzuk, ez lesz a periódus szám, amelyet a periódus rendszer baloldali füg-gőleges oszlopában van feltüntetve.
A kémiai reakciókban azok az elektronok vesznek részt, amelyek a külső elektronhéjon helyezkednek el. Ezek a vegyérték elektronok. Az atom többi része az atomtörzshöz tartozik – nem vesznek részt a kémiai reakciókban. Az atomtörzset az atommag és a belső, lezárt alhéjak alkotják.
Egy-egy elektronhéjon annyi elektron keringhet, ahány elfér rajta. Férőhely szempontjából az egyes elektronhéjakon szigorúan meghatározott számú elektron kering: az első héjon 2 elekt-ron, a másodikon 8 elektron, a harmadikon 18 elektron, stb. Bármely atom elektronjainak számát a 2n2 képlettel számoljuk ki, ahol az n a héjak sorszámát jelenti.
Ezek az elektronok még egy héjon belül sem egy konkrét rádiusszal meghatározható körpályán találhatók, hanem ezek a rádiuszok a sorszámmal együtt növekvő szélességű sávok, ezeket a sávokat alhéjaknak nevezzük, és betűkkel jelöljük (s=2e-, p=6e-, d=10e-, f=14e-), az alhéjak száma négynél tovább nem emelkedik.
A periódusos rendszer az elemeket rendszerbe foglalja.
A periódusos rendszer logikája:
  • az elemeket növekvő rendszám (ami a protonszám, ami megegyezik az elektronok számával) szerint vízszintes sorokba soroljuk;
  • minden vízszintes sor egy adott elektronhéj kiépítésével kezdődik, és annak telítő-désével fejeződik be, vagyis a megfelelő nemesgázzal. Egy-egy vízszintes sort pe-riódusnak nevezzük, összesen 7 periódus van, 1 – 7-ig sorszámozva (a periódusos rendszer vízszintes sorában);
  • az egymás alá kerülő elemek oszlopokat alkotnak. Az első oszlopba tartozó elemek külső elektronhéja azonos, ezeket az oszlopokat római számmal I – VIII-ig szá-mozzuk. Minden oszlopba két csoport tartozik, az A és a B csoport.
  • az oszlopokat az alhéjak kiépülése mezőkre osztja, így az alhéjaknak megfelelő mezők léteznek, s mező elemei: He IA IIA oszlopokban (s alhéj épül ki), d mező elemei: összes d oszlop (d alhéj épül ki), f mező: lantanidák (14 elem, 4 f alhéj épül ki), aktinidák (14 elem, 5 f alhéj épül ki);
  • bór-polónium vonal két nagy csoportra oszlik: a vonaltól jobbra nemfémes elemek, a vonaltól balra fémes elemek;
  • a rendszerben a 6. periódustól kezdve kisebb nagyobb szabálytalanságok vannak, de ezeket majd a fémes elemeknél fogjuk bővebben kifejteni.
Mengyelejev rendszere a kémiai elemeket rendszerezi a növekvő rendszám alapján úgy, hogy a hasonló vegyértékhéjú elemek egymás alá kerülnek.
A vízszintes sorok a periódusok: a periódusok száma megadja az abban a periódusban lévő atomok elektron héjainak a számát.

A függőleges sorok a csoportok:
  • 8 főcsoport 1.A-8.A
  • 8 mellékcsoport 1.B-8.B. (a 8.B csoport három oszlopot foglal el).
A főcsoportok száma megadja az abba a csoportba tartozó atomok vegyérték elektronjainak a számát. A legfontosabb csoportok nevet is kaptak:
  • 1.A. alkáli fémek (kivéve a hidrogén)
  • 2.A. alkáliföldfémek
  • 7.A. halogének
  • 8.A. nemesgázok
A nemesgázok kitüntetett szerepet töltenek be a kémiai elemek között, mivel vegyértékhéjuk telített. A s2p6 szerkezetet nevezzük nemesgázhéj-szerkezetnek. A bór-asztácium vonal a kémiai elemeket három részre osztja:
  • A vonaltól jobbra a nem fémek
  • A vonaltól balra a fémek (kivéve a hidrogén)
  • A vonal mellett lévő elemek az átmeneti fémek

A felvilágosodás kora Európában. (A polgári kultúra kezdetei)

Az angol polgári forradalom megmutatta a kivezető utat a feudalizmus válságából, s a világtörténet új korszakát nyitotta meg. Anglia a polgári fejlődés vezető országa lett, gazdasági-társadalmi rendje, szellemi élete nagy hatással volt az európai országokra. De a forradalmat-másfél évszázados- nagyon ellentmondásos korszak követte. Európában a feudalizmus tovább élt, sőt, minthogy az abszolút monarchiát minden erővel igyekeztek fenntartani, átmenetileg erősödött is. De ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá vált e nemesség élősködő jellege, a gazdasági téren mindinkább előretörő polgárság pedig szívósan küzdött politikai jogaiért, a politikai hatalomért. Termelő erőinek az uralkodó, sőt az uralkodó osztály számára is hasznos fejlődése egyre sürgetőbbé tette a feudális akadályok elhárítását. Különösen súlyossá vált a feszültség Franciaországban, a kontinens ekkor legpolgáriasultabb államában. Angliában indult ugyan el, de itt bontakozott ki a polgári kultúra nagy eszmei áramlata, a forradalmat is előkészítő felvilágosodás, az egész Európát meghódító ideológia.
Európai fejlődés A manufaktúra-ipar munkaszervezetével és technikájával már nem tudott eleget tenni a növekvő igényeknek. Olcsó tömegtermelésre volt szükség, s ehhez hatékony gépek és új energiaforrások kellettek. A XVII-XVIII. Században elkezdődött az áttérés a gyáriparra. Megindult a kísérletezés, sorra születtek az új gépek. Az Angliában kibontakozó ipari-technikai forradalmat a polgári forradalom tette lehetővé. Azért születhettek meg az új találmányok, s a feltalálók többsége azért került ki a szigetországból, mert elhárultak a tőkés termelés útjából az akadályok, s a hatalomra jutó tőkéseket a piac igényei a fejlesztésre kényszerítették. A fejlődés a textiliparban indult meg. A fejlődésben döntő szerepük volt az új találmányoknak. A repülő vetélő, a fonógép, a mechanikus szövőszék. Mindezzel fokozódott az ipar koncentrációja is. Gyártelepek nőttek ki a földből, s mert vízenergiát használtak, egyelőre a folyók mellett, s főleg Dél-Angliában. A vízerő azonban helyhez kötött. A munkagépek kihasználásához bárhol alkalmazható energiaforrást kellett keresni. Elsősorban a gőz erejét igyekeztek alkalmazhatóvá tenni. James Watt 1769-ben szabadalmaztatta gépét, s ez lett az ipari forradalom erőgépe. A gépesítés más iparágakban is megindult. A termelés valamennyi ága, növekvő követelményeket támasztott a kohászattal és a gépiparral szemben. A kohászatban a kőszén nagy eredményeket hozott. Hatalmas ütemben fejlődött a szén és a vastermelés. Mindezek következtében területi eltolódás történt az iparban, a szénben és vasércekben gazdag Közép- és Észak-Anglia felé. Megindult a mezőgazdasági technika átalakulása is. Általánossá vált a vetésforgós rendszer, és a mélyebben szántó eke használata. A század folyamán megjelentek az első vető és aratógépek, s a modern cséplőgépek előfutárai.
A felvilágosodás első lépéseit a gondolkodók Angliájában tették meg. Itt született meg a polgári liberalizmus, itt bontakozott ki a polgári demokrácia. Az angol fejlődés sajátossága, hogy a polgárság egy vallásos irányzat, a puritanizmus jegyében vívta meg harcát a feudális erőkkel. Az angol szellemi élet jellemzője, hogy a XVII. Század második felében fellendült a természettudomány. A forradalomban csalódott értelmiség egy része, amely nem a valláshoz tért vissza, a tudományban keresett tevékenységi területet. Forradalmiságtól tartózkodó, humanista-racionalista szemlélete elterjedt és kiszorította a nemesség miszticizmusra hajló barokkos szemléletét. Ebben szerepe volt a polgári regény megszületésének. Ez a műfaj nemcsak történést ír le, hanem lelki folyamatokat is életre kelt. Az első ilyen regényeknek is lenyűgöző hatásuk volt, mert hitelesek, kalandok és csodák nélkül ábrázolják az új, polgári életet. Az olvasók tábor egyre nőtt, rendszeresen vásároltak könyveket. Az irodalomnak új orgánuma is született: nagy és neves folyóiratok szoktatták sokasodó közösségüket olvasásra, művelődésre. A gyorsan szaporodó kávéházak, később a klubok az irodalom és a politika nyílt fórumaivá váltak, a polgári szabadság, a demokratikus közélet otthonaivá.
A francia felvilágosodás kezdetei a XVII. Századra nyúlnak vissza. De ez a “nagy század”, XIV. Lajos uralkodásának ideje, az udvari művelődés fénykora. A központ Versailles, az ízlés, a modor, a társadalmi szokások és a művelődés irányítója. Igényei szerint dolgoztak a művészek, hiszen életjáradékot kaptak a királytól. De az abszolutizmus rákényszerítette befolyását a tehetségekre. Ekkor formálódnak ki azonban –sok nemesi vonást hurcolva még – a polgári kultúra eszményei is. Versailles-on a nagy ragyogás után a nyolcvanas években már mutatkoztak a hanyatlás jegyei. Ezekre az évekre a szellemi forrongás, az útkeresés a jellemző: a felvilágosodás korai szakasza ekkor kezdődött. A századfordulón pedig már nem lehetett eltagadni a valóságot. Nyilvánvaló lett, hogy az abszolút monarchia a polgári fejlődés akadálya. A korai felvilágosodás legjellemzőbb vonása a kételkedés. S ha ekkor még nem is fogalmazták meg, a közvéleményben kezdett megszilárdulni a lelkiismereti és a gondolat-szabadság igénye. A szellemi élet hordozója a polgári Párizs lett. Az udvartól függetlenül formálódott a kulturális fejlődés a szalonokban, a kávéházakban, a magántársaságokban s a lazább városi stílus lett az irányadó. A francia felvilágosodás a harmadik rend helyzetének, törekvésének szellemi kifejezése. E rend heterogén összetétele miatt eszmerendszere nem egységes. Három alapvető irányzata van: polgári, kispolgári és plebejusi. De mind az észt és a tapasztalatot tekinti a tudás alapjának, s egységesnek a fennálló társadalmi rend és a hivatalos szellemi élet, főleg pedig az egyház elutasításában. Társadalmi-politikai nézeteik központi kategóriája az emberi természet. A társadalmi berendezkedés csak akkor jó, ha ennek megfelel. A tekintély és a hagyomány helyébe az észt állították. Minél erőteljesebben fejlődött az ipar, minél több új felfedezés született, minél inkább feltárult a világ valódi képe, a szabadságot igénylő polgárnak annál elviselhetetlenebbé vált a feudális rend és az egyház ezernyi gondja. A polgárság hosszú ideig egybeforrottnak érezte magát a néppel. A gondolkodók egyöntetűen tiltakoztak a nép kiszolgáltatottsága, nyomora ellen. A felvilágosodás első nagyhatású gondolkodója Montesquieu, az angol mintájú monarchia elveinek megfogalmazója. Az angol polgári gyakorlat tanulmányozása alapján kidolgozta a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom szétválasztásának elveit. Az alkotmányos monarchia híve, a köztársaságot csak kis országokban vélte megvalósíthatónak. A felvilágosodás vezéralakja Voltaire. Angliai tapasztalatai alapján az angol polgári viszonyokat állította példaképül. Locke és Newton tanításainak lelkes híve. Az alkotmányos monarchia híve, nem forradalmár. Világnézetének alapja a deizmus. Rousseau nagy művészettel megírt művei tömeghatásának alapja a közfelfogás teljes tagadása, s a kritikai szándék, hogy eszméket és intézményeket átértékeljen. Politikai eszményképe a népuralom, a demokratikus köztársaság, amelyben a törvények valamennyi polgár érdekeit fejezik ki. Diderot a kor egyik legradikálisabb gondolkodója. Korán eljutott az ateizmushoz, s megfogalmazta a materializmus erkölcstanát. A “filozófusok századának” legnagyobb irodalmi és tudományos vállalkozása, legnagyobb tette a felvilágosodás eszméinek összefoglalása a nagy francia Enciklopédia. A mű egyetlen nagy magasztalása az embernek, a munkának, az emberi képességeknek, jogoknak, lehetőségeknek. A forradalom nagyhatású előkészítője. A forradalom előtti évek egyik fő jellemzője a kritikai szellem általános elterjedése és erősödése. A szellemi élet nagy vonzású új központjában, Párizsban nagy szerepet játszottak ebben a szalonok, kávéházak. A viták során ezekben alakult ki a közvélemény álláspontja. Megjelentek a tudományos és szakfolyóiratok, újféle társaságok alakultak. Az ötvenes évektől a feszültség fokozódott. A nép nyomora ijesztővé vált: sok ember halt éhen. A felvilágosodás, mint az egyetemes polgári ideológia kialakítója, általános európai mozgalom lett, minden országban sajátos nemzeti vonatkozásokkal. A legfontosabb tudományos központok London és Párizs. Az új tudomány művelői a természet szenvedélyes kutatására fordították figyelmüket. Sokat utaztak, leveleztek, vitatkoztak. Vitatkozó társaságaikból alakultak meg az első, hivatalosan is elismert tudományos akadémiák: a Royal Society(London, 1662) és a Francia Tudományos Akadémia(Párizs, 1666). Az akadémiákkal egy időben születtek meg az első nagy tudományos folyóiratok is. A tudományos kutatás legnagyobb eredménye a XVII. Században a heliocentrikus világkép kidolgozásának befejezése. Newton pontos számításokkal igazolta az általános gravitáció elméletét és a gravitáció törvényéből levezette az égitestek mozgásának Kepler által feltárt törvényeit. Newton-és tőle függetlenül Leibnitz- kidolgozta a differenciál és integrálszámítást. A tudományos haladás üteme a XVIII. Század elején átmenetileg lassult, majd egyre dinamikusabbá vált. A botanikával a természettudományok egyik legrégibb ágazata született újjá. Az óriásivá nőtt ismeretanyag rendszerezését Linné végezte el az állatok és a növények osztályozásával. Szaporodtak az ásványi anyagokról szerzett ismeretek is, megjelent a geológia. Darwin megalkotta az evolúció elméletét. Az ipari forradalom korának nagy eredménye a racionális kémia kialakulása. A XVIII. Században a társadalomtudomány vezető ágazatai a politika és a gazdaság elmélete. A politikai gazdaságtan Adam Smith munkásságával magas tudományos szintre emelkedett. A XVII. Századi filozófia a szaktudományokkal szoros kapcsolatban fejlődött és a polgári érdekek figyelembevételével igyekezett választ adni a társadalmi gyakorlat kérdéseire. A kor filozófiája lényegében materialista(Bacon, Hobbes, Locke, Gassendl, Spinozza). A mechanikus materializmus alapelvei már a XVII. Században kialakultak. A mechanikai mozgás tudománya nem ismer minőségeket, nem létezik számára a fejlődés gondolata. A filozófia pedig a mechanika törvényeit egyetemes mozgástörvényeknek fogadta el, a világegyetemet gépezetnek tekintette, amelynek működését mechanikai, fizikai törvényekkel le lehet írni. Ez maga után vonta a determinizmus elvének kimondását: a valóság nem káosz, hanem egységes, meghatározott rendszer. A mechanikus világkép súlyos tévedésekhez is vezetett. A XVII. Századi polgárság vallási-filozófiai világnézete a deizmus. Szemben áll a hagyományos vallásokkal, magát természetes vallásnak tartja. Isten megteremtette a világot, s az a továbbiakban beavatkozás nélkül, a maga törvényei szerint fejlődik. A hatalomra jutott angol polgárság filozófiájának alapjait Locke rakta le. Rendszerének kiinduló pontja a tapasztalat. A francia felvilágosodás filozófiában is legjelentősebb a materialista irányzat. A filozófusok fő célja, hogy a természetet önmagából magyarázzák. A mechanikus szemléleten belül tovább él a deizmus, de kibontakozott az ateista irányzat is. Társadalmi nézeteikben is az örök és változatlan emberi természetből indultak ki. Átvették a locke-i gondolatot, hogy minden eszménk a külvilágból származik s a környezet változásával alakul a tudat is. A polgári materializmus legjellemzőbb alkotása Holbach rendszere. Természetfelfogása, erkölcsi, politikai nézetei a felvilágosodás problémáinak összegzése.
Az európai művészetben a XVII. Század hatvanas éveitől fordulat történt. Az előzőnemzedék nagy mesterei elhaltak. A nyomukba lépő tehetségek új elveket vallottak az életről és a művészetről. A barokk udvari művészet francia változata, a klasszicizmus már 1600 körül vezető áramlat lett. Az alkotók csak az állam által szentesített normák szerint dolgozhattak. A kulturális élet irányítói ellenségei voltak a művészi szabadságnak, nem tűrtek egyéni ízlést. Az irányítást elsősorban a művészeti akadémiák végezték. Különös gondot fordítottak az oktatásra. A normák merevsége miatt sok mesterkélt alkotás keletkezett. E doktriner irányzattal szemben kezdettől volt ellenállás, a nyolcvanas évektől a közízlés elfordult az akadémiák dogmatizmusától. Az erősödő kritikai szellem nemcsak az abszolutizmust, hanem a klasszicizmust is támadta. Az udvari művészet bomlása megindult, a “nagy stílus” hanyatlása nyilvánvalóvá vált. A barokkos monumentalitásra törekvés elavult, az új irányzat vonta hatása alá az alkotókat. A nemesi-udvari művészet kései, kifinomult hajtása a rokokó(1720-1760 közt virágzott). Arisztokratikus művészet ez is: díszes tetszetős, hagyományos elemek, a virtuóz megformálás fontosabb benne, mint a mélyebb emberi tartalom. Újszerűsége mégis szembetűnő. Nem lenyűgözni akar, hanem a könnyedebb, érzékibb, finomabb formákkal tetszésre pályázik. A gáláns társasági képek, idillikus pásztorjelenetek és a polgári jellegű portré divatja jelzi, hogy új ízlésű közönség van kialakulóban. Ha a barokk a királyok művészete volt, a rokokó a főnemességgé és a nagypolgárságé. A paloták hatalmas termeit felváltotta a szalonok, budoárok intim eleganciája, az ünnepélyes hatású színpompát a játékos, derűs színek világa. A rokokó a reneszánsszal kezdődött művészeti fejlődés utolsó állomása: a szabályokon felülkerekedő dinamikus felszabadító elv diadala. Mégsem fejlesztett ki önmagában is teljes világnézetet. A XVIII. Század közepétől a francia kultúrában érezhető volt a haladó eszmeáramlatok hatása. Az udvar barokk-rokokó hagyományát fokozatosan felváltotta a polgári művészet, egyelőre a rokokó hatását őrizve, de már jelentkezett az új klasszicizmus, mint egy kisebb réteg irányzata. A század végén pedig uralkodóvá vált a polgári művészet. Az antik hagyományokhoz nyúlt vissza, de a polgári klasszicizmus nem az antik hagyomány folytatója kívánt lenni, mint a reneszánsz. Az ízlésváltozás fő jellemzője az egyszerűségre, a valószerűségre törekvés, a harmónia igénye a klasszikus példák mintájára. Az ész fanatizmusával szemben az érzelmek kultuszát hirdető másik művészeti irány is született: a szentimentalizmus. Történelmi előzménye a következő korszak nagy irányzatának, a romantikának. Érdeklődése az érzelmek kultusza mellett a természet felé fordult. A felvilágosodás hívei nem pusztán gyönyörködtetést vártak a művészetektől, hanem azt is, hogy neveljenek. A forradalom évei nagyarányú demokratizálási folyamatot indítottak el a művészetben. Új, szabad egyesületek alakulta. 1792-ben múzeumot létesítettek a Louvre-ben: hozzáférhetővé váltak a nagy mesterek művei. Az alkotás politikai hitvallás lett, a művészet nem főúri körök szórakozása többé, hanem a forradalom hősi eszményei, az áldozatkézséget, elszántságot kifejező, az egész nemzethez szóló közügy. A születendőben lévő polgári társadalom új pedagógiájának elméleti alapjait elsősorban Comenius és Locke dolgozta ki. Comenius rendszerének sarkalatos pontja az iskola teljes megújítása. A nevelésnek teljes összhangban kell lennie a természettel, az élettel. A felvilágosodás gondolkodói nagy jelentőséget tulajdonítottak a nevelésnek. Nevelési eszményük az előítéletektől, misztikus hiedelmektől mentes, szabad egyéniség. A forradalom győzelmével megnyílt a lehetőség a nevelésügy forradalmi átalakítására is. Megjelentek a népművelés kezdeti formái. A XVIII. Században egyes fejedelmi, főúri, sőt papi könyvtárak is megnyitották kapuikat. Használatuk azonban kegy, s ezt bármikor visszavonhatták. A könyvek nagy száma miatt kialakult a teremkönyvtár. A fejlődést az államhatalom a cenzúrával, az egyház az indexszel akadályozta. A nyomdaalapítást engedélyhez kötik. Az angol forradalom ezen akadályok egy részét elsöpörte, de a könyvtárügyben a döntő változást a francia forradalom hozta. A párizsi királyi könyvtárat nemzeti könyvtárrá nyilvánították. Kimondták: a könyvtár közintézmény, az államnak kell fenntartani és használata jog. A differenciálódó könyvkiadás mellett megjelentek az első tudományos folyóiratok. Megindult az időszaki sajtó. Gyermekeknek szóló könyvek jelentek meg. A XVIII. Században a polgárság a nyomdászatban is újat teremtett. Eltűntek az öles, néha többlapos címek, alázatos ajánlások, barokk cifraságok. Megszületett a klasszicizáló könyvstílus.

AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS LÉTREHOZÁSÁBAN MO-ON

Szt. István → kereszténység szükséges az európai nemzetek közé tartozáshoz → egyházi iskolák létrehozása → klerikusképzés (egyházi + világi értelmiségiek)
Bencés-rendi kolostorok létrehozása: Szent Márton hegyi kolostor (későbbi Pannonhalma)→ iskola is működött itt, leendő szerzeteseket tervszerűen oktatták, közülük sokan váltak Szt. István segítőivé. (Egyéb kolostorok: Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél, Zobor → volt oktatás, de alacsonyabb szintű)
Székesegyházi iskolák: Esztergom, Kalocsa (érsekségek), Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Nagyvárad, Csanád, Gyulafehérvár (püspökségek)
Csanádi székesegyházi iskola: Gellért püspök szervezte 1030 körül. Első tanító: Valter Magiszter. Tananyag: írás, olvasás, magasabb egyházi műveltség (grammatika, diktámen, kompútusz)
Lelkészképzés másik módja: falusi papok átadták tudásukat a köréjük gyűlt fiúknak, őket a püspök később pappá szentelhette
XI-XII. sz.: feudális birtokosok helyzete megerősödött → szolgasorúak tanulási lehetőségeit megváltoztatták → Könyves Kálmán kora: szolga csak akkor lehet klerikus, ha a földesúr arra engedélyt ad.
XI-XIV. sz.: Székesegyházi iskolák megerősödése
Tananyag: alapkészségek, latin grammatika, diktámen, kompútusz, valamint egyéb, a tanuló jövendő pályájában hasznos egyéb ismeretek
Iskolaszabályzat (Zágráb, 1344): szegények ingyen tanulhatnak, de adományokat gyűjtenek az iskola számára; többiek pénzben vagy természetben fizettek
Világi főurak, királyok gyerekei: nevelésük nyugati mintára történt → udvari klerikusok nevelték a trónörököst. Tananyag: vallástörténet, grammatika, latin szövegek, testedzés, kardforgatás. Jelentős: világi-lovagi műveltség, a klerikusság nem volt életcéljuk
XIV. sz.: külföldön már egyetemek alapultak. Mo-on 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított, majd Óbudán is lett egy 1395-ben. Ezek rövid életűek voltak, káptalani iskolává alakultak át hamarosan.
ÓKORI KELET NEVELÉSI FELFOGÁSA
Egyiptom
Alapfelfogás: a világ teremtése óta változatlan, változtathatatlan, a gyereknevelés célja: az örök normák megtanítása, az istentől származó igazság megismertetése. A gyereknek minél előbb felnőtté kell válnia, a felnőttek életszabályai szerint kell élnie.
Tiltott a csecsemőgyilkosság, az újszülötteket nem pólyázzák be, a gyerekek pucéran járkálnak.
A fáraók gyerekei és az úri gyerekek együtt tanultak→ bensőséges kapcsolat az uralkodó és közeli alattvalói között.
Testi nevelés: lovaglás, kocsihajtás, nyilazás
1. Írnokképzés: nagyon megbecsült foglalkozás az írnoké. Feladatai: adminisztráció, bérkifizetés, levélírás, irodalmi művek másolása. Az írnokok tanítottak → írnokképző: utánzással, gyakoroltatással tanítottak. Tananyag: számolás, mérés, csillagászat, földrajz, vallás.
Az írás a műveltség elsajátításának kulcsa → felemelkedés lehetősége a papság zárt kasztjába → hatalom birtoklása
Írástanulás: 5 éves kortól 6 éven át → motiváció a verés és a lábak megkötözése volt
olvasás: kántálva ismétlés, szövegek bemagoltatása
erkölcsi szabályok: értelem nélküli magolás
2. Segédként szakképzés (több éven át)
3. Papi szemináriumok (nagyobb városokban)
4. Orvosiskolák
5. Apródszolgálat a fáraó udvarában (legelőkelőbb gyerekek)
India
Kasztrendszer alakult ki (Dravidák + indoeurópai törzsek):
1. papok (brahmanák)
2. katonai előkelők (kszatriják)
3. árja közrendűek (vaiszák)
4. őslakók + szegények (páriák)
Tananyag: Védák (óind nyelvű szent könyvek)
1. kaszt: teljes könyv ismerete, himnuszok, szertarások szövegei
2-3. kaszt: egyes fejezetek ismerete
4. kaszt: tilos volt számukra a szent tudomány ismerete
Az egyes kasztok más módon tanultak:
Brahman-iskola: 9-12 éves korig tart, memorizálás módszerrel, tanítónál laktak 4-5 hónapig, büntetésként hideg fürdőt és éheztetést használtak. Tananyag: írás, olvasás, erkölcs, csillagászat, filozófia
Kszatrija-iskola: 12 évesen kezdték, sok katonai gyakorlat volt, tanultak: hadászat, kormányzás, törvények, mezőgazdaság, kereskedelem
Vaisza-iskola: 13 évesen kezdték, mesterséget tanultak a rokonoktól, írást, olvasást, számtant tanultak
Buddhizmus megjelenése: a kasztrendszert passzívan elutasítják, cél a tömegek művelése → buddhista papok terjesztették az írást! A buddhista iskolák a kolostorban működtek, 8-20 éves korig tanultak a diákok, világiak is tanulhattak itt, cél a lélek belső harmóniájának megteremtése volt
Kína
Zárt kultúra, magas szintű. Hagyományok kultusza jellemzi, a gyerekeket a régiek iránti alázat és feltétlen tekintélytisztelet szellemében, engedelmességre nevelték. Az egyes tisztségekhez, rangokhoz több vizsga kell → először alkalmazták a vizsgarendszert.
• Alapiskolák (falvakban vándortanítók, városokban a kormány iskolái): 5-10 éves korig, csak fiúk tanulhattak (lányok magántanárhoz jártak), vizsgát kellett tenni, vegyes életkorú osztályok, módszere a szövegek memorizálása.
• Középfok (járási, tartományi isk.): 10-14 éves korig, tandíj, tananyag az 5 kánon (szent könyv) → Konfucius gyűjtötte össze, cél az erkölcsi érettség, érzelmi beleélés képességének kialakítása
• Felsőfok (állami tisztségviselők – mandarinok – képzése): 4 klasszikus könyv tartalma, előkészítés a 3 fokú vizsgarendszerre
Vizsgarendszer:
• Alapvizsga: 2-3 évenként rendezték a kerületi hivatalok, 1 vers + 1 fogalmazás → Virágzó tehetség cím → hivatalt nem kaphatott a vizsgázó
• Középfokú v.: tartományi hivatal rendezte 4-5 évente → Kitűnő tehetség cím + magas hivatali tisztség
• Felsőfokú v.: birodalmi hivatalok rendezték 13 évente, 13 napig tart a vizsga → Legkitűnőbb tehetség cím + legmagasabb hivatali tisztség
ÓKORI GÖRÖGORSZÁG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI
Homéroszi kor
Heroikus emberideál→ Homérosz / Íliász : a kor elsőszámú tananyaga → példamutatás, szemléletformálás az ifjú arisztokraták számára (felolvasták nekik, nem tudtak olvasni). Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés.
Nevelés színtere: háborúk (kardforgatás, bátorság) és a népgyűlés (szónoklás). Az élet maga az iskola, fontos az élő példák szerepe. Első nevelő közeg a család, tanító az édesanya. Fiúk később harcoltak és népgyűlésre jártak.
Spárta (K.e. VIII-IV. sz.)
Hatalom a katonai arisztokrácia kezében →katonai rendőrállam
Nevelés célja: állandó harci készenlétre felkészítés, az uralkodó osztály megvédése az őslakosoktól (heloták) és körüllakóktól. Cél: egyéniség elfojtása, fanatizmus, gátlástalanság létrehozása. A vezetők megszabták, kivel házasodhatsz, az újszülött az állam tulajdona volt → Tajgetosz!!!
Gyereknevelés: csecsemőt nem pólyázták, erőpróbák voltak, csoportos nevelés (7 évesen a fiúk táborba kerültek), testi nevelés az elsődleges, a szellemi nem fontos. A lopás nem bűn, csak ne kapjanak rajta. Írás, olvasás, számolás nem fontos, csak a világos beszéd. A nevelés központja: hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség, idősek tisztelete.
A fiúk 20 évesen a hadsereg tagjai lettek. Ekkor megházasodhattak, de 30 éves korig a kaszárnyában éltek. Ezután hazaköltöztek, de 60 éves korig hadkötelesek voltak.
Nők nevelése: futás, ugrás, birkózás, fegyverhasználat (a gyerek erős testben foganjon + a férfiak távollétében a nők a védők)
Athén (K.e. VI-V. sz.)
Nevelés lényege: Nem volt szükség állandó harckészültségre → cél a harmonikus ember létrehozása
A kultúra, művészetek pártfogói: Periklész, Drakón, Szolón (államférfiak)
Mindenki tanulhatott, de volt tandíj → tehetősek tanultak leginkább.
Fontos: szakmai műveltség (mesterség) + általános műv. (erkölcsi tanítás csecsemőkortól kezdve)
Iskolarendszer: 7 éves kortól magántanítókhoz járnak.
Iskolatípusok: Múzsai képzés (grammatikai – irodalmi / Kithara), Gümnasztikai képzés
• Grammatikai iskola: alapkészségek, nyelvtan, irodalom, Íliász elemzése, magolása
• Kithara iskola: zenetanítás (utánzással), táncoktatás
• Palaisztra: torna, testgyakorlás, különféle sportágak (ép testben ép lélek – elve)
• Gümnaszion: magasabb szellemi tanulmányok, idősebbek sportoltak itt, később könyvtár és előadóterem is lett.
Fontos volt a gyerek lelkének, jellemének formálása. A tanító odafigyelt a gyerek magatartására is, motivációként az esztétikumot használták, nem fizikai fenyítést.
Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336-30)
Új iskolatípusok, a régiek megújítása:
1. Elemi iskola: 7-14 éves korig, olvasás, írás, számolás. A tanító pénzért tanított, bármely írni és olvasni tudó ember lehetett tanító.
2. Grammatikai iskola: középfokú iskola, sokoldalú tanítási módszerek, klasszikusok tanulmányozása, házi feladat: fogalmazás. A szónoklat tudományát előkészítendő: nyelvtan, reál ismeretek (aritmetika, geometria, asztronómia), zeneelmélet
3. Gümnaszion: testi és szellemi tanítás is!, kulturális központ: könyvtár + előadások
4. Filozófiai iskola: felsőfokú oktatás, a kor bölcselői köré szerveződött. Tananyag: általános filozófiatörténeti bevezető + a bölcs saját nézetei, vitakészség fejlesztése
5. Orvosi iskola: Hippokratész műveinek oktatása
6. Retorikai iskola: szónokképzés
Platón
Sajátos pedagógia rendszert alkalmazott:
Célja nem az egyén, hanem az állam boldogsága
• Állam c. művében a társadalom osztályai: filozófusok, katonák, kétkezi munkások. Az állam akkor boldog, ha köztük összhang van.
• Az egyén helyét a társadalmi rendszerben lelki alkata határozza meg.
Filozófus: Erénye a bölcsesség, csak ők alkalmasak az állam vezetésére. A törvények betartásán őrködnek.
Katonák: Erényük a bátorság. Harcosok, a filozófusok segítői, védik az állam területét. Tagjai a család- és vagyonközösségben élő nők és férfiak.
Dolgozók: Erényük a józanság. Feladatuk a társadalom működését biztosító anyagi javak előteremtése.
• Filozófusok nevelésének elvei: csak megfelelő meséket hallgathatnak, a drámák a jellemet változékonnyá teszik. A zene milyensége is fontos → a fuvola tilos. A testi nevelés fontos, de ne legyen egyoldalú és mértéktelen. Homérosz helyett himnuszokat és magasztaló énekeket hallgassanak.
20 évesen: matematika 10 éven át
30 évesen: dialektika 5 évig
35 évesen: közéleti gyakorlat 15 év
50 évesen: állami vezetői tisztség vállalható
Arisztotelész
Célja erényes polgárok nevelése (erkölcsi erény → szoktatással, szellemi erény → tanítással)
Tanítás: 7 éves kortól írás, olvasás, nyelvtan, irodalom, zene, rajz, sport. A zene fontos, levezeti az indulatokat, megtisztítja az erkölcsöt – de csak a líra megengedett. Fontos az állam szabadsága, a nevelést társadalmasítani kell. Szerinte minden szabad polgár számára biztosítani kell az oktatást. Az erkölcsi törvényeket nem csak ismerni, hanem gyakorolni is kell.
ÓKORI RÓMA NEVELÉSI RENDSZERE
Cél: az egyén állami szolgálatra való képzése. Eszmény: Vir Bonus → gyakorlati és hazafi tevékenységek biztos tudója
1. Törzsi nevelés kora (i.e. VI. sz-ig)
Nincs intézményes nevelés, csak a család, katonaság és a fórum. 7 éves korig az anya nevelte a gyereket hagyományokra, vallásra, fegyelemre. Ezután az apa tanította írni, olvasni, számolni, a XII táblás törvényre, a gyakorlati élet szabályaira. Cél a bátorság, virtus megbecsülésének kialakítása. Idősebb fiúk apjukkal a Fórumon tanulták a politikát. A katonaság is szerepet kapott a tanulásban.
2. Hódítások kora – intézményes nevelés kialakulása (i.e. I. sz.-ig)
Találkozás más népek kultúrájával → asszimilálódás
Görög kultúra hatása: magániskolák megjelenése
Ludus: Tanító a magiszter. Írás, olvasás, számolás. Tandíj van. 2-4 év képzési idő, napi 6 óra tanulás. Játékos módszer, gyakori jutalmazás, de erős szigor. Minden városban volt ludus.
Grammatikai iskola: Tanító a literátus. 10-12 éves fiúk járnak ide. Tananyag a görög nyelvtan, költészet, irodalom, szövegek értelmezése, magyarázata, kritikája. Dél-Itáliai görög magántanítók oktattak itt.
Retorikai iskola: 16 éves kortól. Tananyag közéleti ismeretek és szónoklattan. Rómába települt görög rétorok vezették az iskolát.
3. Császárság kora – iskolarendszer szétterülése (i.sz. 500-ig)
Az állam felismerte az oktatás jelentőségét és átvette az irányítást. A hatalmassá nőtt birodalom közigazgatásának irányításához kellettek a képzett hivatalnokok. Kialakult az egységes, provinciákat is magába foglaló oktatási rendszer.
Ideális köztisztviselő: nyelvi (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika), tudományos (aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet) képzettségű és van erkölcsi tartása. Így lett az oktatás alapja a HÉT SZABAD MŰVÉSZET (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet).
Megváltozott a görög művészetekhez való viszony, divat lett a görög kultúra.
Érdekesség: a gimnasztika és a zene hiányzik a római nevelésből.
Quintilianus pedagógiája
Q. a retorika professzora volt, nevelő a császári udvarban. A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége, 20 éven át tanított, majd megírta a „Szónoki képzés 12 könyve” című művét.
• A gyerek tanítását már egész kis korban el lehet kezdeni
• Nincs olyan, akit ne lenne érdemes tanítani
• A gyerekkel foglalkozó személy legyen művelt, szép beszédű
• ’Játék legyen a tanulás’→ olvasást és görög nyelvet már iskoláskor előtt el lehet kezdeni tanítani
• Előnyben részesíti az iskolai oktatást az otthonival szemben
• Elutasítja a testi fenyítést
Egyházi iskoláztatás Mo-on
X. sz. vége: Benedek-rendi szerzetesek eljutottak hozzánk is, kolostorokat alapítottak. Szigorú szabályzat szerint éltek, iskolát is működtettek.
1. Kolostori iskolák
Tanulás mindenki számára lehetővé vált. Elindult az olvasástanulás első nagy hulláma. A nagy kolostorokban volt Belső iskola (leendő szerzeteseknek) és Külső iskola (világi papok és nem papnak készülők számára)
Tananyag: olvasás és egyházi énekek
A szerzetesek egy része kiemelkedett a kolostori közösségből és püspökként vagy állami tisztségviselőként dolgozott. Ehhez magasabb szintű klerikus műveltségre volt szükség. A klerikusok egyházi rendbe tartozó, az államigazgatásban értelmiségi funkciót betöltő férfiak, akik tanítottak is.
VIII. sz. végére Nagy Károly frank uralkodó létrehozta az egész birodalomra kiterjedő iskolarendszert: Kolostori, káptalani, plébániai iskolák voltak. Plébániai iskola: plébániával rendelkező településen volt ilyen, alapvető klerikus ismereteket oktattak. A kolostori és székesegyházi iskolák a területi központokban voltak, magasabb szintű oktatást biztosítottak.
A IX. sz. során kialakult a mai oktatási rendszer elődje: klerikustanítók tanítottak meghatározott tananyag, tanmenet alapján, tankönyvekből.
Új tananyagrendszer: klerikus tananyag = 7 szabad művészet, akik többre akarják vinni, azok tanulnak grammatikát, kompútuszt, diktáment is.
2. Plébániai iskolák
Nagy Károly alatt az uralkodó osztály széles körben akarta terjeszteni az egyház tanításait. Ehhez sok pap kellett. Ezért alakultak a plébániai iskolák, melyekben a falvak tehetséges fiait tanították olvasni és egyházi énekekre. Belőlük lehettek falusi plébánosok. A legalacsonyabb néprétegek számára a XVI. sz.-ig nem voltak iskolák.
3. Székesegyházi iskolák
Egyházi központokban hozták létre, papi műveltséget adtak. Rendszeres volt az oktatás. A tanulók a scolarisok voltak, énekeltek a templomi kórusban is, később pap lett belőlük.
A XI-XII. századtól az egyház jogainak védelméért a káptalani iskolákban már magasabb képesítésű tanítók, tudósok oktattak. Kialakult a klerikus műveltség hármas rendszere: alapfok, középfok, majd speciális tudományok.
• Alsó fokú ismeretek: olvasás, éneklés
• Komplex alaptudományok: kompútusz, diktámen, grammatika
• Önálló szaktudományok: orvostudomány, egyházjog, filozófia, teológia
VILÁGI NEVELÉS FORMÁI
A középkor a rendi tagozódás kora: papság (tudományok művelői), katonák / polgárok (szabadok), jobbágyok (nem szabadok)
1. Lovagok nevelése
Lovagi iskolákban a vagyonos hűbérurak gyerekeit nevelték. Cél: bátor, hősies férfiak nevelése → testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum fontos. Jellemző a spártai értékek tisztelete.
Iskolái: a főúri udvarok. Ide kerültek a főnemesek gyerekei, miután otthon megtanulták az erkölcsi, vallási, fegyverforgatási alapokat. Itt tanultak tovább a valós életből.
A lovagi élet velejárói: francia nyelv, dal, zene, tánc, viszont írni-olvasni nem tudtak.
7 lovagi készség: úszás, nyilazás, vívás, vadászat, lovaglás, sakkozás, éneklés
Az egyház is támogatta a lovagok intézményét → az ifjakat 20-22 évesen avatták lovaggá, sisakot, vértet, sarkantyút a püspök nyújtja át, a kardot a hűbérúr.
Lányok nevelése: vagy kolostor, vagy főúri udvarház lakói lettek. Utóbbi esetben megtanultak mindent a várúrnőtől: gazdálkodás, pénzügyek, betegápolás, harcászat. Maradék idejükben éneket, táncot, franciát tanultak. Írni-olvasni csak kevesen tudtak.
2. Városi polgárság iskolái
A városi plébániai iskolák tananyaga átalakulta a kereskedő, iparos és hivatalnokréteg érdekeit figyelembe véve.
Tanítók: iskolarektor (egyedül tanította az összes csoportot), segédtanító (idősebb diákok lehettek, a kicsiket gyakoroltatták), kántor (nagyobb városokban: énektanítás, templomi szolgálat szervezése)
A rektor a plébános felügyelete alatt állt, fizetését az egyháztól kapta, esetleg a városi tanácstól. Megbecsült foglalkozás: jó anyagi helyzet, társadalmi megbecsülés. Rektorságra világi férfiak, a literátus réteg vállalkozott legtöbbször.
3. Céhes nevelés
Kézművesek képzése → bognár, varga, stb.
Céhekben, műhelyekben tanultak, szigorú vizsgákat kellett tenniük. Mestervizsgát csak 2-3 év külföldi szolgálat és tanulás után lehetett tenni, ezt követően önálló céhet alapíthatott az ember.
HUMANISTA PEDAGÓGIA FŐ VONÁSAI
A humanista mozgalom az antik szerzők műveinek újrafelfedezésével indult. Ennek oka, hogy szükség volt jó beszédkészségű emberekre, akik közszolgálati és egyéb magasabb funkciókat töltöttek be. A kifejező beszéd elsajátításában az antik művek segítettek. A humanisták is hittek az esztétikai élmény jellemfejlesztő hatásában.
Pedagógia: új felfogás → a reneszánsz embernek a korábban tiltott dolgokat is meg kell ismernie. Tudomány és kultúra nagy szerepet kapott. Egyetemek elterjednek (Fr.o-ban 16 db), ez kihat a kulturális fejlődésre. (Villon: egyetemek kritikája)
Támogatók: reneszánsz főurak (felismerik az élet szépségeit, gyarapodnak, fejlődik a pénzpiac → ez nekik jó), egyházi körök (kezdi érdekelni őket az evilági élet értelme)
Nevelés kérdései:
Mi a földi élet értelme és tartalma?
Milyen az ég és föld kapcsolata? Igazak-e túlvilágról szóló történetek?
Mi az erény és a bűn? → Új felfogás: élvezni kell az életet, nem böjtölni.
Humanista nevelés tételei:
A gyereket úgy neveljük, hogy szeresse a szépet, becsülje a művészeteket
Értenie kell a tudományokat és a csillagászatot → kitekintés az égboltra!
Az egyházi mellett a világi irodalom is fontos
Szabad gondolkodás → a hittudósok műveit ismerni kell, de nem kell egyetérteni, lehet őket értelmezni, magyarázni is.
Testkultúra fontos → tánc, sport tanulása
Szeretni kell a természet szépségeit.
A társasági élet is a kultúra része.
Új emberkép: felszabadult, nyitott ember → Új nevelési rendszer: tanár és diák kapcsolata megváltozik, szebb gyermekkor lehetősége.
Iskolarendszer:
A nevelés világi oldala erősödik meg, nem csak a Bibliát olvassák, hanem antik filozófiai műveket is.
Káptalani iskolák 3 szintűvé válnak (alsó, közép, felső fok)
Csökkent az egyház befolyása (kevés a pénzük)
Humanista gimnáziumok jöttek létre, 3 szintűek, 3. szinten világi műveket tan.
Iskolai színjátszás → diákok + tanárok írják, játsszák a darabokat.
Kódexekből tanulás (1. tankönyv a Szalkai Kódex)
Nagy humanista Gondolkoldók
Rotterdami Erasmus
Pedagógiai kérdések is foglalkoztatták. Ilyen irányú műveit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a klasszikus nyelvi és irodalmi képzést szolgáló latin és görög nyelvtankönyvei tartoznak. A másik csoportba pedig a gyermeknevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyaló értekezései sorolhatók.
"A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere” című tanulmánya 1512-ben jelent meg. Művében a 10-14 éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.
"A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" címmel 1529-ben írt értekezést. Ebben mintegy foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak.
A gyermek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. A gyermek utánzással sok mindent megtanul. A szülők felelőssége a kisgyermekek nevelésében másra át nem ruházható. Erasmus keményen kritizálja azokat, akik gyerekeiket rosszul megválasztott házitanítóra bízzák.
Erasmus - akárcsak Quintilianus - az intézményes nevelés híve, de a durva iskolamestereket kritizálja.
A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.
1530-ban látott napvilágot "A gyermek illő magatartásáról" írott illemtankönyve, úri családok gyermekeinek ajánlotta. Erasmus nem a néptömegek számára írta műveit, hanem a szellem elitjének. Könyveinek nyelve a klasszikusan tiszta, kifejezően ékesszóló latin. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét.
A gyermeknevelés feladatai többirányúak: A gyermeknek egyrészt el kell sajátítania a vallásos érzület alapjait; ezzel párhuzamosan meg kell tanulnia a "szabad tudományok"-at.
A vallásos és értelmi nevelésen-képzésen túl a jövendő felnőtt élethez szükséges praktikus ismeretanyagot is birtokba kell vennie.
Már kora gyermekkorától kezdve meg kell ismerkednie az illendő magatartás elemi normáival. Már gyermekkorban ki kell alakítani a helyes, a "civilizált" viselkedés belső ösztönzőit, habitusát.
Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. A középkorban a gyermekeket semmi sem óvta a durvaságtól, a neveletlenségtől. A "jól nevelt gyermek" neveltetéséhez viszont hozzátartozik a káros hatásoktól való megóvás, a rossz példa elhárítása. Mindez a megalázó testi fenyítést elutasító szeretetteljes nevelői magatartással párosul.
Erasmus fölismerte, hogy a gyermek igényli a szeretetet. A nevelő munkája akkor sikeres, ha növendékével a humanitás, a szeretetteljes emberi kapcsolat köteléke fűzi össze.
Hasonló népszerűségre tett szert másik párbeszédes illemtankönyve, a Colloquia familiara (1522-1524). Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír.
Montaigne
Francia történész, jogász. Nézetei:
• Önálló gondolkodásra kell megtanítani az embert.
• Az értelmes tanulás a fontos, nem kell mindent egyből elfogadni.
• Fontos a gyerek erkölcsi nevelése.
• Szélsőséges nevelési módszerek elutasítása
• A nevelés alapja a világ megismerése legyen (pl. földrajzot utazás közben tanulják)
Mórusz Tamás
Eszménye: 8 óra munka, 8 óra pihenés…
A munkában egyenlően vegyen részt mindenki
Mindenkit 5 éves kortól tanítani kell
A szellemi javak mindenkit egyenlőképp illetnek meg
A népet anyanyelvén kell tanítani
A földi örömök a fontosak, a vallási előítéleteket elutasítja.
KÖZÉPKORI EGYETEMEK
XII. sz.-ban létrejött az Universitas (tanárok és diákok egyesülete), a mai egyetem őse. Az intézményt Studium Generale-nak nevezték. A legelső ilyen Bologna-ban alakult 1088-ban.
1. Párizsi tipusú egyetem (Sorbonne)
A középkori egyetem prototipusa volt, 4 karon tanítottak: 3 felső (teológia, jog, orvosi) és 1 alsó (filozófiai: egységesítette a külföldi diákok alapismereteit). A stúdium 6 évig tart, a 2. év végén baccalaureatus vizsga, a 6. év végén doctoratus. Magas szintű teológusképzés. Rektor az egyetem vezetője, a fakultások élén a dékán áll. A rektort a tanárok választják maguk közül, de az egyházi hatóság erősíti meg tisztségében.
A párizsi egyetem a filozófiai alapú teológia művelésével lett híres. Skolasztikus dialektika módszerével tanítottak (tétel rövid megfogalmazása, ellenérvek, érvek mellette, kifejtés, döntés és indoklása)
Francia, angol, német egyetemek ilyenek voltak.
2. Bolognai típusú egyetem
A rektort az egyetemisták választják maguk közül → Csak klerikus lehet, nőtlen, 25 évnél idősebb, erkölcsös, megbízható, igazságos. A rektor adományozott tanítási jogokat. Fegyelmi ügyekben az egyetemi bíróság döntött, a doktorrá avatás szertartásosan történt.
A Bolognai egyetemen a jogi kar vált ismertté, a római jogra alapozott világi jogot dolgoztak ki a professzorai.
Ilyen típusúak voltak az olasz és spanyol egyetemek de a Krakkói is.
Montpellier egyetem: Az orvosi fakultás lett híres, Hippokrátesz és Galénos művei alapján oktattak, arab orvosok kiegészítő tanításaival.
FELSŐOKTATÁS KEZDETE MO-ON
• Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király alapította Pécsett, 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött.
• Zsigmond uralkodása alatt Óbudán, 1395-ben létesült egyetem, minden karon megindult az oktatás. Kapcsolat a Bécsi egyetemmel → vendégprofesszorok. 1414 utánról már nincs adat az egyetemről.
Mindkét egyetem a helyi székesegyházi iskolákból fejlődött ki, de nem tudtak megerősödni, így káptalani iskolaként működtek tovább.
• A következő egyetemet Mátyás alapította 1465-ben, Vitéz János nagyváradi püspök buzdítására, Pozsonyban. Vitéz J. lett az egyetem rektora is. A filozófiai és teológiai fakultást fejlesztették magas szintre, de a másik kettő is kiépült. 1470-ben V.J. összeesküvést szervezett Mátyás ellen, elkapták, meghalt. Ezzel az egyetemnek is vége lett.
• 1635 – Pázmány Péter, Nagyszombati jezsuita egyetem: egyházi szellemiség, 2 fakultás (filozófia, teológia), 1667-től jogi kar is volt.
• 1789 – Nagyszombati egyetemet Pestre telepíti Mária Terézia → ELTE elődje
ROUSSEAU FELFOGÁSA A NEVELÉSRŐL
• Új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást:
A gyerek eredendően jó, a társadalmi együttélés rontja meg
• Pedagógiájának célja az evilági boldogulás, etikája a boldogságetika
• A nevelésnek igazodnia kell a gyerek természetes viszonyaihoz (kora, érdeklődése)
• A nevelés célja, hogy önálló ember váljék a gyerekből, aki megáll a saját lábán
• A szegényeknek nincs szüksége nevelésre
Módszerei:
• A tanító ismerje meg a gyerek természetét
• A városból a természetbe kell költöztetni a gyereket
• Biztosítani kell a gyerek spontán fejlődését
• A nevelőnek meg kell védenie a gyereket a külvilág káros hatásaitól → negatív nevelés: „nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedéstől”
Emil, avagy a nevelésről
1. könyv: 0-2 éves korig → testi nevelés
A gyerek helye az anyja mellett van, nem szabad dajkára bízni. Csak akkor lehet dajka, ha az anya alkalmatlan: falun élő asszony legyen, aki hagyja szabadon fejlődni a gyereket és természetközelben neveli azt. R. elutasítja a szélsőséges nevelési formákat.
2. könyv: 2-12 éves korig → érzékszervek nevelése
A beszéd kialakulásától magántanítót kell fogadni, aki fiatal, a növendék pajtása is egyben. Neki kell megismertetni a gyerekkel a világot. Kialakul az érzékelő értelem. Fontos a rendszeres testgyakorlás. Büntetni nem kell, az maga a tett természetes következménye. Tervszerű tanítás felesleges. Olvasni nem szabad, legfeljebb a Robinsont.
3. könyv: 12-15 éves korig → értelmi nevelés
Az értelem békés korszaka, még nem a pubertás kor, a gyerek a tanulásra fordíthatja energiáit. Felébred benne az elemi erejű tanulási vágy. Olvasnia még mindig nem szabad. Maga fedezze fel a természetet és tudományokat a nevelő segítségével. A fizikai munkának is fontos a szerepe (E.- kézművesség)
4. könyv: 15- házasságig → erkölcsi nevelés
Második születés korszaka: visszatérés a városba. Társadalmi egyenlőtlenségek bemutatása, együttérzés képességének kialakítása. Történelmi alakok életútjának megismerése, vallásos nevelés, szexuális nevelés
5. könyv: Sophie nevelése
Női alkat: passzivitás, gyengeség jellemzi. Házias erények elsajátítása.
PESTALOZZI (1746-1827)
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt: a nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1.) "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
2.) "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
3.) Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
REFORMÁCIÓ HATÁSA AZ ISKOLARENDSZERRE
A ref. atyja Luther Márton → szembeszáll a humanizmus emberközpontúságával, elutasítja a klasszikus szerzők kultuszát. Pedagógiája a mélyen átélt, bensőséges vallásosságon alapszik.
Reformáció terjesztése → szükség van nagy műveltségű plébánosokra, prédikátorokra → városi plébániai iskola + egyetem
Néprétegek különböző iskoláztatása:
tudósok → jövendő teológusok, tanuljanak latin, görög, héber nyelvet, hogy a Bibliát eredeti nyelven olvashassák
plébánosok → latint tanuljanak, latinul kommunikáljanak egymással (+ grammatika, klasszikusok)
köznép → írás, olvasás anyanyelven (Bibliát lefordította németre)
Luther követői az evangélikusok, egyházba szerveződtek.
Kálvin János a ref. másik ága, őt a reformátusok képviselték.
A reformáció kihívást jelentett a katolikus egyház számára → ELLENREF. létrejön
Az ellenreformáció harcosai a Jezsuiták (1534-ben alakult a rend)
Jezsuita iskolaszervezet:
nemzetközi és egységes; 5 osztályos gimi; osztály-tanóra rendszer; központi tanterv + követelményrendszer; vizsgák; kollégium típusú iskola
A REFORMÁCIÓ HATÁSA MO-ON
A Mohács utáni Mo-ra a teljes megosztottság volt jellemző, ezért nem ütközött nagyobb katolikus ellenállásba a reformáció terjedése. Királyi városok gazdag polgárainak különösen tetszett az új vallás.
Protestáns iskolák:
a legtöbb városé ilyen. Cél: belülről fakadó vallásosság (pietas) kialakulása. Művelt vezető réteg képzése. Tananyag: latin, görög, héber → Bibliaolvasáshoz, humanisztikus műveltség, teológia. Jellemzők: 6-8 osztályos kollégium típusú iskolák, latin nyelv, önálló kisiskola nem volt (csak a 18.sz-tól). A kicsik oktatása anyanyelven folyt, majd áttértek latinra. Anyanyelvű ABC-s könyvek, magyar nyelvtankönyv (latinul megírva Sylvester János által), bibliafordítás (Károly, Sylvester)
Népoktatás:
alsó rétegeket is iskoláztatni kellett, hogy a fönnálló társadalmi rend tökéletességét elfogadják, közvetítő réteg jöhessen létre a felső és az alsóbb osztályok között, a céhekben dolgozóknak is tudni kellett írni-olvasni → Kisiskola létrehozása
Katolikus iskolák:
A nagyszombati zsinat rendelkezett a kisiskolák felállításáról. Minden plébániának tanítót kellett alkalmaznia, ezek írni és egyházi énekekre tanította a gyerekeket. Cél minél szélesebb körben elterjeszteni a tanulást.
A közép és felsőfokú oktatást a jezsuiták segítségével szervezték meg (1586-ban telepedtek le: 1. iskolájuk) → Erdélyben már létrehoztak iskolákat Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron és Kolozsvárott, utóbbi helyen egyetemet is alapítottak. A protestáns vezetők viszont megijedtek és kitiltották őket Erdélyből.
Comenius:
cseh származású teológus, protestáns tanító (1592-ben született). Meggyőződése, hogy az összes emberi ismeretet vissza kell vezetni a legalapvetőbb, legegyszerűbb alapfogalmakra és ki kell dolgozni ezek kapcsolódási rendszerét (pánszófia). Elképzelései: 4 lépcsős iskolarendszer, testi fenyítés kiskorban megengedett de később tilos, kifejlesztette az osztály-tanóra rendszert, a tanév ősztől tavaszig tartson. Tévedései: 300 diákra 1 tanító elegendő, mindenkinek minden megtanítható.
Sárospatakon 4 évet töltött Lórátffy Zsuzsanna és Rákóczi György meghívására, ahol kollégiumot kellet újjászerveznie. Megpróbálta Rákóczit rávenni egy Habsburg-ellenes felkelésre, de nem sikerült. Ezután visszatért Lesznóba.
A REFORMKOR ÉS SZABADSÁGHARC ELSŐ IDŐSZAKÁNAK TÖREKVÉSEI (EÖTVÖS 1. MIN.)
Mária Terézia reformjai nem oldottak meg minden kérdést:
• Nem volt helye a magyar nyelv oktatásának (pedig kellett volna az 1830-as években, hiszen ez a nyelvújítás kora, a nemzeti öntudatot is növelni kellett volna)
• Tudós-tanár generáció: Tavasi Lajos, Vajda Péter, Bojai Farkas, Vasvári Pál
• Óvodákat alapítanak, létrejön a Budai Zeneiskola
• Nagyon kevés volt a tanító (8000 iskola/8900 fő tanár)
Fontos az oktatás reformja → 1848-ban megalakult a Magyar Nevelési Társaság Tavasi Lajos vezetésével. Összeállítják az oktatási reformra vonatkozó javaslataikat és elküldik Eötvös József közoktatási miniszternek.
Eötvös József: író, jogász, politikus, pedagógus, filozófus. A liberális oktatás híve. Beterjesztette törvényjavaslatát, mely a népoktatást keretbe foglalta:
hatalom és kényszer csökkentése az oktatásban
• tanszabadság → megválaszthatom, hol és mit akarok tanulni
• tanszabadság a népiskolákban → helyi önkormányzat működteti, nincs felekezeti megkülönböztetés, szabad iskolaválasztás joga, magánszemélyek és egyesületek is létesíthetnek iskolát
• tanszabadság a tudományban → nincsenek örökre eldöntött tételek, újra lehet őket vizsgálni
• minden helységben kell lennie népiskolának, a fiúk 6-12 a lányok 6-10 éves korig tankötelesek
• az oktatás nyelve a község lakosságának többségének anyanyelve, de magyart is tanulniuk kell!
• mindenütt kell lennie iskolaszéknek (érdekvédelmi szervezet)
• a két nyelven tanítók saját anyanyelvükön kapják a Néptanítók Lapja c. újságot.
A javaslatot 1 hétig vitatták, változtattak rajta: oktatás nyelve mindenütt magyar, de anyanyelven is elmondják annak, aki nem érti. Az állam csak közös iskolát tarthat fenn a felekezeti jelleg kizárásával, de a felekezetek is alapíthatnak saját sulit saját pénzen.
A felsőház nem fogadta el a javaslatot a sok egyházi főpap miatt.
1848 → szabadságharc leverése: Habsburgok minden eddigi reformot eltöröltek, Eötvös lemondott és emigrált.
EÖTVÖS MÁSODIK MINISZTERSÉGE, AZ 1868-AS NÉPISKOLAI TÖRVÉNY
1867: kiegyezés → Mo. önálló és Ausztriával egyenlő lett. Megalakult az új magyar kormány, az oktatási minisztérium vezetője ismét Eötvös József lett. Célja az egész magyar közoktatás gyökeres megváltoztatása, de a népoktatás elsőséget élvezett. Új törvényjavaslat 1868-ban lett előterjesztve:
• az egyházak is tarthatnak fenn iskolát, ahol nincs ilyen, ott az állam kötelessége iskolát állítani
• az állam ellenőrző szerepet kapott, ez a felekezeti iskolákra is kitejedt
• állami tanítóképzőket kell létrehozni
1868. december 15.: új Népoktatási Törvény:
• általános iskolakötelezettség (pénzbüntetés terhe mellett)
• pénzdíjas oktatás (de a szegényeknek nem kell fizetni)
• hatosztályos elemi népiskola
• minden osztálynak külön tanító jár (városi iskolában)
• mindenkit anyanyelvén tanítsanak
• tanítóképzőt kell létrehozni
• iskolaszékek felállítása (felügyeleti szerv)
• polgári iskolák létrehozása (városokban, a 6 osztályos elemire épült.)
Egyház 4 jogosítványa:
• szabad iskolaalapítás joga
• tananyag szabad meghatározásának joga
• saját tankönyv kiadásának joga
• pedagógusképzés joga (1948-ig a tanárképzők 68%-a egyházi volt)
Új középiskolai rendszert is terveztek, de Eötvös halála miatt nem jött már létre.
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS OKTATÁSPOLITIKÁJA
18.sz-ban Mária Terézia egységesítésre törekedett a politika, gazdaság, ipar, egészségügy és az oktatás terén is. Magyarország szerepe: mezőgazdaság fejlesztése, nyersanyagtermelés növelése
Oktatásügy:
A magyar közoktatást egységes irányítás alá akarták vonni. Az iskolai oktatás állami érdek, államhatalmi kérdés. Hasznos ismeretek tanítása → mezőgazdaság, út- és hídépítés, bányászat, kohászat, adószedés. Vallási türelem elve: a vallási különbségek nem fontosak, csak a hit.
1773. Mária Terézia az oktatásügy támogatására tanügyi alapot hozott létre a feloszlatott jezsuita rend vagyonának nagy részéből. Az oktatást királyi felségjoggá minősítette.
1777. RATIO EDUCATIONIS → királyi rendelet az oktatási rendszer stabilizálására (szövegét Ürményi József és társai fogalmazták meg 1775-77 között):
• az oktatás egységes, felekezetre való tekintet nélkül
• 9 tankerület jött létre élükön tankerületi főigazgatókkal és felügyelőkkel (1950-ig élt)
• iskolatípusokat megerősítette, szabályban rögzítette
• vannak kötelező, hasznos és választható tantárgyak
• a testnevelés is szerepet kapott
Normaiskola: a tanítókat képezték ki itt a Ratio alapján.
Negatívumok:
• a közép- és felsőfokú oktatás nyelve már a latin volt, nem az anyanyelv
• a német nyelvet kiemelten tanították minden szinten
• a nemesség érdekeit tartották szem előtt
• a gimnáziumi tanterv nehézkes volt a 10-15 éves korosztálynak
A Ratio egységbe foglalta az oktatást, színvonalasabbá tette a kis iskolákat.
A protestánsok elutasították, mert az egyház belügyeibe való beavatkozásnak minősítették, így a Ratio csak a katolikus iskolákra volt hatással, de ott se sokkal.
Mária Teréziát II. József követte a trónon, aki a német nyelvet mindenki számára kötelezővé tette. Minden iskolában minden fokon tanítani kellett, középiskolában ez lett a tanítás nyelve is. Az országgyűlés nyelvét is németre akarta változtatni. A gimnáziumtól fölfelé tandíjat vezetett be. A jobbágyszármazásúak csak kitűnő minősítéssel tanulhattak tovább. Mindez nagy nemzeti ellenállásba ütközött → halálos ágyán minden intézkedését visszavonta.
HERBARTISTA PEDAGÓGIA (KÁRMÁN MÓR FELFOGÁSA)
Johann F. Herbart (1776-1841) a német Königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora. Életét az erkölcsi értékek feltétlen tisztelete jellemezte.
A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, erkölcsi eszmék megvalósítása. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak céltudatos nevelő hatások által. A nevelés 3 szakasza:
1. Kormányzás: felkészítés a nevelésre. Meg kell törni a gyerek akaratosságát. Kényszeríteni kell az engedelmességre, mert belátásra még nem képes. (felügyelet, parancsok, tilalmak, testi fenyítés)
2. Oktatás: az erkölcsi fejlődésre irányuló szakasz. Cél a gyerek sokoldalú érdeklődésének kialakítása. Nevelés a felnőttek erkölcsi normái alapján (elmélyedés, eszmélkedés)
3. Vezetés: a gyerek elérte az erkölcsi autonómia szintjét. A rideg bánásmódot felváltja a jókedélyűség a tanár részéről.
A nevelés célját az etika, az oda vezető utat a pszichológia szabja meg.
Kármán Mór pedagógiája:
A legnagyobb Magyarországon élő herbartista pedagógus. „Az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása.”
• a pedagógia két segédtudománya az etika és a pszichológia
• a műveltség történeti elemzése nagyon fontos
• középpontba állítja az emberi fejlődés történeti vizsgálatát
Három szakaszú nevelési folyamat:
• testi: test ápolása, testgyakorlás
• erkölcsi: társas együttélés során alakul ki
• értelmi: művelődés
„Az oktatás legfőbb feladata, hogy a növendék lelkét kiművelje, műveltté tegye.”
REFORMPEDAGÓGIA
Kiindulópontja az USA, ahol az oktatási rendszert hevesen kritizálják: Miért kell olyat tanulni, amire soha nem lesz szükségünk? A jómódú amerikai társadalom meg akarja kímélni a gyerekeit a stressztől, ezért azt akarja taníttatni, amit a gyerek is szeret és később használni is fog. Ez a felfogás Európába is átterjed, főleg a fejlődő országokba, de Mo-ra is eljutott. Hazai képviselője Nagy László volt, „Gyermekünk” címmel folyóiratot is megjelentetett. Új oktatási rendszert akart kialakítani, létrehozta a Magyar Gyermektanulmányi Társaságot.
Alan Key: svéd tanítónő, „A gyermek évszázada” c. műve megjelenése után sokan váltak követőjévé. Nézetei:
• hatásos nevelés a családban lehetséges
• új típusú nevelői magatartás → leereszkedés a gyerekhez
• nevelésének alapja Rousseau negatív nevelési elve, azaz úgy nevelünk, hogy nem nevelünk
• a hagyományos iskola megöli a gyerek tudásvágyát → új iskola létrehozása
• a testi fenyítés nem hoz eredményt
Maria Montessori: olasz orvosnő, módszere elsősorban az óvodákra volt tervezve, de átterjedt az iskolára is. Olyan eszközöket használt, melyekkel a gyerek készségeit lehet fejleszteni
Waldorf iskola: Rudolf Steiner alapította. Jellemzői: 12 évfolyamos, egységes iskola; egyesületi formában működik, irányítását a szülői-tanári testület végzi; bensőséges, családias légkör, nincs felelés, osztályzás, csak év végi szöveges értékelés; 2 idegen nyelvet oktatnak, jelentős a művészeti nevelés; jellemző a munkára nevelés; a záróévben gyakorlati munka, vagy elméleti záróvizsga teendő.
A reformpedagógia filozófiája:
• Az iskola nem csak értékközvetítő, hanem értékválasztást segítő funkciójú intézmény.
• A tanár nem a beavatkozó, hanem a segítő szerep birtokosa, nem jelenthet stresszforrást.
• Az erőszakot mereven elutasítják.
• Fontos a motiváció, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse az iránt, hogy önként tegye azt, ami neki jó.
Elképzelések: Komplex tárgyakat kell létrehozni (matek + fizika), hogy lássák az összefüggéseket; gyakorlati jellegű, életszerű oktatás: kenyérsütés → kémia, földrajz, mezőgazdaság…; munkára nevelés a gyakorlati oktatás által
Magyarország: változások elsősorban a természettudományok terén voltak. Arany Dániel matekverseny, Jedlik Ányos kísérleti fizikakönyve, Jókai felvetette a magyar irodalom tanításának lehetőségét a görög mitológia helyett.
Ellenzője Mo-on: Prohászka Lajos: szerinte a reformpedagógia káoszt kelt, lemond a követelményekről, favorizálja a személyiséget.
OKTATÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MO-ON
Trianon következményei:
• kulturális veszteségek → Kolozsvári és Pozsonyi egyetemek elcsatolása
• népiskolák száma 16000-ről 6000-re csökkent
• középiskolák száma 187-ről 88-ra csökk.
• tanítóképzők száma 92-ről 35-re csökk.
• könyvtárak anyaga Bukarestbe kerül
• a színházkultúra területeit elveszítjük (Kolozsvár, Kassa)
• az ipartelepeket lecsatolják (Erdély, Felvidék)
A talpraálláshoz modernizációra volt szükség, melynek alapja a szellemi bázis. Az eddig hadseregre fordított pénzt most elkezdték a kultúrára fordítani.
Keresztény-nemzeti ideológia az oktatásban: Numerus Clausus (zárt szám) → zsidókat csak korlátozott számban vettek fel az egyetemekre.
1925. Klébelsberg Kúnó a kultuszminiszter, aki átmenetinek nevezi a numerus clausust és 1928-ban módosít is a szövegén → 20-as évek végén már nem volt diszkrimináció. K. felismerte a kultúra szerepét az ország újraélesztésében, ugyanis
1. sok volt az iskolázatlan ember
2. szakmai műveltség színvonala alacsony volt
3. középrétegek szakképzettsége nem volt megfelelő
K. ideológiája:
1. Neonacionalizmus → militáns felhangok nélkül, de fel kell kelteni a nemzeti tudatot, büszkeséget
2. Kultúrtörvény → művelt, jómódú nemzetet kell létrehozni, a kulturális fölény után jöhet a területi revízió
3. Középosztály fölemelése → az értelmiségre van a legnagyobb szükség, ezért jól meg kell fizetni őket, gyerekeket oktatni, nevelni kell.
A kormány ezidőben az egyházi iskolákat támogatta segélyekkel, ahová azokat is felvették, akiket az állami sulik elutasítottak. A magán középiskolák száma csekély, mert voltak állami és egyházi elit iskolák, melyek vonzóbbak voltak: Piarista Gimnázium, Sárospataki Református Kollégium. Bp-en 2 magániskola volt, ahol bárki leérettségizhetett 500 Ft ellenében.
Klébelsberg Kúnó iskolai reformjai
Népoktatás:
• az országot 5 km sugarú körökre osztották, mindenhol kellett építeni iskolát vagy a törvényhatóságnak, vagy a földbirtokosnak (ezt törvénybe is foglalták). 3 év alatt 5000 népiskola épült hozzá tartozó tanítói lakással.
• a 8 osztályos népiskolához még nem látta elérkezettnek az időt, de tervezte a tankötelezettség meghosszabbítását 14 éves korig.
• a testnevelést is törvénybe foglalták
• önművelő egyesületek jöttek létre
Középiskolák:
K. az úri középosztályt karolta fel, mivel szaktudásuk és képzettségük már nem felelt meg a kor követelményeinek. A tananyag gyakorlatiasabb lett, idegen nyelvet is kellett tanulniuk. Új iskolatípus → Reálgimnázium (latin, német + 1 élő idegen nyelv, valamint természettudományok kiemelt szerepe)
Középiskola típusok:
• humán gimnázium / humán gimi görög nyelv nélkül, 1 élő nyelvvel
• reálgimnázium
• reáliskola (nem egyetemre készít, hanem szakmára) / reálsuli + rendkívüli latin
• leány líceum (1926-tól úrilányok számára)
• leánykollégium (bentlakásos, gyakorlati jellegű suli mérsékelt tananyaggal)
• leánygimnázium (vallásos, erkölcsös, nemzeti szellemű műveltséget ad, latin + modern nyelvi-irodalmi tanulmányok, érettségivel zárul, felsőoktatásra jogosít)
Felsőoktatás:
4 tudományegyetem volt Mo-on → Bp, Debrecen, Pécs (Pozsonyból települt át), Szeged (Kolozsvárról települt át)
Klébelsberg szívügye volt a felsőoktatás, ezért még két külföldre szakadt egyetem működtetését is felvállalta (bár nagy teher volt az itthoni 4 is).
• Gyűjteményi egyetem → az összes intézményt egybe vonta
• az idegen nyelvet tanulók 2 félévet külföldön tanultak (Collegium Hungaricum-ban laktak)
• 1db műszaki egyetem volt Bp-en
• az egyetemi hallgatók 40%-a joghallgató volt
Műveltségi viszonyok: a zenekultúra, képzőművészet, nyelvészet felértékelődik, történész iskolák jönnek létre, az értelmiség jómódú, viszont a nép képzetlen marad. Kevés munkás- és parasztgyerek tanul a középiskolákban. Akik kritizálják Klébelsberget: Nagy László, Móricz, Szabó Dezső
1930-AS ÉVEK VÁLTOZÁSAI, A NEVELÉS SZELLEME
Klébelsberg terveinek nem volt ideje megvalósulni, mert a külpolitikai és a gazdasági helyzet ezt nem tette lehetővé. Az oktatási reform az új politikai érdekeknek megfelelően más irányt vett. A háborús szellem erősödése miatt kevesebb pénz maradt a kultúrára, inkább a fegyverkezésen volt a hangsúly. A korszak kultuszminisztere Hóman Bálint. Politikájának központja a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” volt. Előtérbe került a nemzetté nevelés gondolata, a vallási és erkölcsi nevelés háttérbe szorult.
Népoktatás:
Már mindenhol Európában 8 osztályos népiskolák voltak, nálunk már Klébelsberg megtervezte őket, de a gazdasági válság miatt nem valósultak meg. Ennek ellenére néhány helyen bevezették a 7/8. osztályokat, de tanterv nem volt és tanár is kevés. 1940-ben már törvényben szabályozták az ilyen sulikat, de a háború meghiúsította a tervet.
Középiskolai reform:
• Egységesített középiskolák → Gimnáziumok létrejötte
• Nemzeti nevelés előtérbe kerül → nemzeti tárgyak nagyobb, görög, latin, term. tudományok kisebb óraszámban tanítása
• Német nyelvet preferálják
• Honvédelmi ismeretek
• Az alsóbb néposztályok gyerekei csak 5,1%-ot tesznek ki a középiskolákban
Egyházak szerepe a 30-as években
Itt nem hajtották végre az állami reformokat, mert autonómiát élveztek. Saját tankönyveik nem voltak uszító jellegűek, nem volt jellemző a nemzeti oktatás. A politikától távol tartják magukat és eleget tesznek humanista kötelezettségeiknek, ugyanis mindenkit felvettek, akiket vallásuk miatt az állami iskolák elutasítottak. Minden korábbinál nagyobb szerepet kaptak a népi műveltség átadásában. A falusi elemi iskolák kiemelkedő tanulóit felvették a sárospataki és debreceni református gimikbe tandíj nélkül. Versenyvizsgákat rendeztek, a legjobbakat beiskolázták.
Népfőiskolai mozgalom: a középfokú oktatásból kimaradt tehetséges falusiakat telente főiskolai képzésben részesítették a középiskolák épületeiben.
PESTALOZZI
• először intézményesítette a munkára nevelést.
• írás, olvasás, számolás és vallási ismeretek tanításán túl a fiúkat megismertette a korszerű növénytermesztés eljárásaival. A lányokat pedig bevezette a háztartás vezetésébe, megtanította őket varrni, kertet művelni.
• A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez pedig az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg.
• az embernek minden belső erejét, képességét arányosan, harmonikusan ki kell fejlesztenie.
• Wolff-féle képességlélektan híve volt. A nevelő munkája képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit még a gyengeelméjűben is kifejlesztheti egy bizonyos fokig.
• a nevelés legközelebbi, s egyúttal legfontosabb köre a család.
• négyrészes regénysorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Ennek első kötete 1781-ben jelent meg "Lénárd és Gertrúd" címen. Regényének legfontosabb alakja Gertrúd, a tiszta lelkű, erős akaratú édesanya. Elkeseredett harcot folytat azért, hogy züllött férjét visszavezesse a családjához. Közben gyermekeiről sem feledkezik meg: neveli, tanítgatja őket. Végtelen anyai szeretete képes arra, hogy megvédje gyermekeit a külvilág romlottságától, gonoszságától. Szilárd erkölcsi tartása segíti céljai elérésében.
• Pestalozzi gyakorlati nevelő volt, írásainak nagy része is a pedagógia gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
• A "Vizsgálódásaim..."-ban Pestalozzi az emberi természetről alkotott nézeteit fejti ki, megalkotja saját antropológiáját..
• azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan
• az ember etikai fejlődésének három fokozatát különíti el.
1. "Természetes állapot" (Naturstand) foka. Az ember vágyai sokasodnak, kielégítésük egyre nehezebb. Küzdelem, gyötrődés az ember élete. Önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ezt a szintet.
3. "Társadalmi állapot" (Gesellschaftlicher Zustand). A társas együttélés, s ennek szabályozója, a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését. Az önzés, a birtoklásvágy, a hatalmi ösztön azonban ezen a fejlettségi szinten is jellemző az emberre. A társadalmi állapot éppen ezért labilis, bizonytalan.
4. Csak a "tiszta erkölcs" (Sittlicher Zustand) állapota nyújt az ember számára harmóniát. Ide mindenki egyéni erőfeszítéssel juthat el. De csak akkor, ha betartja az együttélés szabályait, s ha képes saját egoizmusát legyőzve másokat is elfogadni, szeretni.
• Gyakorlatban is megvalósította a "természetszerű" pedagógiát. Olyan nevelési gyakorlatot folytatott, amely a gyerekek sajátosságaira épít, egyéni fejlődésüket is figyelembe veszi a módszerek kiválasztásakor.
• az elemi értelmi képzés" problémájával, az elemi oktatás módszereinek tökéletesítésével foglalkozott, egyszerre tanította növendékeit, új alapokra helyezte a népiskolai pedagógiát.
• Pestalozzi eszményképe egy olyan intézet volt, amely magába foglalja a nevelőintézetet, az iskolát, a szegénynevelő házat és a tanítóképző szemináriumot.
 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates