Élete
- 1847 jan. 16 –án született a Nógrád megyei Szklabonyán jómódú kisbirtokos családban
- Rimaszombaton a református gimnáziumban, Selmecbányán az evangélikus líceumban, és a pesti egyetemen jogot tanult, bár diplomát nem szerzett
- 1871 elején Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett helyezkedik el esküdtként, majd miután lányába, Ilonába beleszeret de a szülők ellenzik, „megszökteti” a lányt
- Pestre költöznek, itt a Magyar Hírlap szerkesztője lesz, de a rossz anyagi körülményeket nem tudja Ilona elviselni, hazaköltözik
- 1878 és 1880 között a Szegedi Napló munkatársa (árvízi tudósítás)
- 1880 végén visszaköltözik Pestre és a Pesti Hírlapnál helyezkedik el csaknem 25 évig
- 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok siker
- A Petőfi és a Kisfaludy társaság, valamint az MTA is tagjai közé választja
- Utolsó éveiben visszahúzódik hapácsi birtokára, 1907-re elkészül a „Mikszáth-kastély”
- 1910 május 6-án a pesti Vígadóban az ország nagy pompával ünnepelte írói pályájának 40. évfordulóját. Rá két hétre hirtelen meghalt (1910 máj. 28.).
Újszerű parasztábrázolás
- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának
- Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára
Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
Ők is megvívják saját, belső csatáikat
Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
Hősei naivak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
• A tót atyafiak (1881)
• A jó palócok (1882)
Az a fekete folt
- Mikszáth először a színhelyet rajzolja meg. A táj meseszép (tulipánok, magas százados fák, selymes fű), akárcsak az akol.
- A természet és az ember közel kerül egymáshoz (Anika – a kis bárány)
- Olej Tamás, a mű főszereplője három urat ismert el maga felett
• Istent
• A Taláry herceg őkegyelmességét
• A tekintetes vármegyét
- Először a falusiak szemszögéből láttatja Mikszáth Olejt. A falu elítéli, mivel nem sírt felesége temetésén. Kívülről durva, érzéketlen embernek tűnik, belső életéről senki nem tud. Olej felesége titokzatos hangját hallja.
- Anika 16 éves, gyönyörű lány, kit a természet nevelt. Harmonikus, romlatlan világban élte életét. Ártatlan és naiv.
Romantikus és realista jegyek az elbeszélésben
Romantikus Realista
- Témaválasztás
- Leányszöktetés
- A főhős különös alakja (ahogyan a falusiak látják és amilyen valójában)
- Anika alakja
- Mesei táj - Olej Tamás lélektanilag hiteles ábrázolása
- Környezetrajz (a felvidéki táj valósághű bemutatása)
- Mikszáth arisztokráciával szemben érzett ellenszenve (csípős észrevételek, a Taláry herceg a „selymes szobák hőse”)
Beszterce ostroma
Egy különc ember története
- Folytatásokban a Pesti hírlapban (1894), kötetben 1895-ben jelent meg.
- Gróf Pongrácz István történetét képviselőbarátjától, Pongrácz Károlytól hallotta.
- Az alapötlet tehát anekdota (rövid elbeszélés, nagyrészt meg nem történt, de jellemző mulatságos eseményről), melyet Mikszáth átalakított kissé
- Műfaj: kisregény
A regény felépítése
- Bevezetés
- Estella
- Kedélyes atyafiak Térben és időbe egymástól függetlenül történnek
- A túsz Pongrácz és Apolka sorsa összefonódik
- Az éj
Az alakok rendszere
- A későn született ember, Gróf Pongrácz István „a magyar Don Quijote”
o Cervantes hőse egyedül marad szolgálójával, mindenki őrültnek véli és kineveti, élete végén bevallja magának kudarcát. A gróf hóbortjaiban az egész vármegye cinkosa, környezete elfogadja, kiszolgálja különcségeit.
o Az emberek szeretik, különb, nemesebb mint környezete.
o Mikszáth sokoldalúan jellemzi, árnyalt lélekrajz.
o A különc arisztokráciát képviseli.
- Az úri svihákok a Behenczy bárók
o Svihák: szlovák szó, megbízhatatlan jellegű embert, szélhámost jelent. Az erkölcsileg lezüllött, élősdivé vált réteg, a dzsentri típusa
- A meggazdagodott polgárság a Trnowszky fivérek
o Három testvér: Péter (kereskedő) [pánszlávokhoz húz], György (orvos), Gáspár (gazda) [magyarok hoz húz]
o György halálával lánya, Apollónia a nagybácsikhoz kerül, - itt-ott vendégeskedve – kik egymásra túllicitálva versengenek egymással (nem szeretetből, ez a versengés a külső szemlélőknek szól
- Mikszáth kesetűsége abban rejlik, hogy a dzsentrik Magyarországon fennen hangoztatott nemes elveit, hagyományait már csak egy „bolond” veszi komolyan.
- Bizakodással tekint viszont Blázy polgármesterre, aki két esztendeig ült a szabadságért Kufstein
