A földrajz a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli megoszlását vizsgálja.
- Természeti földrajz
- Gazdasági földrajz
- általános: leírja a világ általános folyamatait
- regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan)
Magyarország természetföldrajzi adottságai:
Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis).
Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem
Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term. erőforrások kiaknázásával kapcsolatban.
Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek.
Magyarország földrajzi helyzete:
Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa határaitól kb. 2700 km-re van. Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal. Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében. Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Éves középhőmérsékle-
tében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt. Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk.
Természeti erőforrások értékelése:
- megújuló
- korlátlanul rendelkezésre álló (napenergia, szélenergia)
- készletbe menő (talajok, természetes vizek)
- nem megújuló
- felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj)
- újrahasznosítható (fém, ásványkincsek).
Természeti erőforrások:
- Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a Békés-Csanádi-, és a Bácskai - löszháton. Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő.
- Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő, mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo. két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki.
Magyarország környezeti állapota:
Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül.) Pl. a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó. Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi. De elmondható. hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették.
Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat).
Légköri állapot:
- emisszió: szennyezőanyag kibocsátás
- transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás
- imisszió: szennyezőanyag lecsapódás.
Széntüzeléses erőművek - ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz.
Zajártalom:
- ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet.
Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz.
Népességföldrajz: A '70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A '90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek. Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői:
- népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól
- szakmai szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt)
- fizikális állapot igen rossz
- a magyar munkaerő kreatív.
A lakosság száma 10.2 millió-fogy. Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2. A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp. Pécs), szlovákok (kp. Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén. Asszimilációs problémák.
Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). '45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az '50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik. Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma. Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké.
Korfa: a népesség nem és életkor szerinti megoszlása:
- keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma)
- alacsony a csecsemőhalandóság
- középkor a jellemző
- alacsony az átlagos élettartam
- magas az öregkorúak aránya
- több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb.
Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak:
- csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt
- csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%)
- a harmadik ágazatban (közl.,ker.,pü. területe) nő a foglalkoztatottak száma.
Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi.
Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak.
Településrendszerünk kialakulása:
- a középkorig két fő szerkezeti egysége volt:
- falvak (mezőgazdaság)
- városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp.-i várak köré alakult, egyházi központok.
- törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten.
-Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek.
- A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad)
- Háború utáni időszak: '50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek.
Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.
Városiasodás: valamely település városképének fejlődése.
- Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv. Debrecen (216-220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő)
- A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig. kp., iskolavárosok, egyházi kp.)-- teljes körű funkcionális szerep az adott térségben.
- falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül.
- Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ. (Sopron, Győr, Szombathely). Közl., ker., hálózat fejlődése. Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp.-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák).
IPAR:
Fogalma: kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó. Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el.
Ipartörténet:
- Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár).
- Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán.
- Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra.
- Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele.
- 1938 Darányi --Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód).
- Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II. világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség.
- A II. világháború után az ipar extenzív szakasza következik:
- iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése ("Vas és acél országa leszünk"). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk. --- forradalom
- Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság.
- 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság.
- Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul.
- 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben.
- Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét.
Bányászat:
Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrás-bevonással jár. (Rablógazd.) Készletek feltárása-- bányászati lelőhelyek mentek tönkre.
Fogalmak:
- Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek - Források (lehet hazai termelésű importból szárm.)
- Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 .
1. Világpiaci ár (W)
2. Ráford. tényező (K)
Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár).
Szénbányászat:
A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban.
A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka :
- vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk.
- karsztvíz magas színű
- sújtólég
Széntermelés földrajzi megoszlása:
Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén)
Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit.
Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs)
Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak. a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki.
Kőolaj, földgáz:
A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük - még a csúcs időszakban sem - a szükségleteinket. 1.9 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget.
Kőolajkészlet elhelyezkedése:
Az első mező: Budafapuszta
Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel
Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya
Legnagyobb mező: Algyő térségében
Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós
Földgázlelőhelyek:
Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes.
Kőolaj és földgáz vezetékek:
- Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba. Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta.
- Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta.
- Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba.
Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz. '90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika.
Földgáztárolók:
Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics.
Uránérctermelés:
Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek.
Villamosenergia termelés:
Az erőművek széntüzelésűek.
- A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida
- A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs
- Budapest térségében: Százhalombatta, Budapest
- Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika.
Fémércbányászat:
Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés.
Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra
Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben.
Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki.
Salgótarján: lemezhengermű
Ózd: kohó, acélmű, hengermű
Borsodnádasd: acélhengermű
Miskolc: kohó, acélmű, hengermű
Dunaújváros: Dunai Vasmű
Budapesti, Csepeli hengermű
Mangán:
Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja.
Úrkút, Eplény / Bakony
Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként-- timföld előáll.--elektronizálva fémérc.
Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása. / a világpiaci ár nagyon alacsony /.
Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy.
Alumíniumkohászat:
Ajka: az al. kohászatra épült
Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat
Székesfehérvár: al. hengermű
Csepel: hengermű
Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs).
Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi). A világ gépipara erősen differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott:
1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl. USA, Japán, Németország).
2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl. elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl. Olaszország, Hollandia, Svédország).
3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat. A fejlettebb országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl. Kistigrisek, Magyarország).
Magyarország gépipara:
A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő). A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar). Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A '70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a '80-as években volt a csúcsponton, de a '90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk.
A gépipar földrajzi elhelyezkedése:
Gépipari decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak.
Gépipari ágazatok:
Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat.
Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG
Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár
Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ)
A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása.
Sétahajógyártás: Balatonfüred
Repülőgépgyártás nincs.
Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt. A '90-es évektől a folyamat felgyorsult. A '80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak.
Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található.
Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a '90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás.
Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás.
Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alpozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent. Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt.
Háztartási gépgyártás:
Jászberényben hűtő (Lehel)
Debrecenben bojlergyártás
Pápán főzőlapok, fűtési berendezések.
Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem. Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely.
Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid.
Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas.
Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros
Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton.
Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL
Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt. (Győr).
A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált.
1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt.
Nyergesújfalu: műszálgyártás
Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag
Vác: celluloidgyártás
Budapest: gyógyszergyártás (EGIS)
Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás
Dunaújváros: szénlepárlás
2.Veszprém körzete:
Pét: nitrogénművek
Peremarton: kénsav, műtrágya
Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag
3a. Tisza menti körzet
Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk
Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás
Tiszaújváros: kőolaj
Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga
Debrecen: gyógyszergyár (Biogal)
Nyíregyháza: műanyag
Nyírbátor: műanyag
Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem
3b. Borsodi körzet
Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok
Sajóbábony: műanyag
Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek, háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása.
A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg., Mátra /
Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. /
Kvarchomok az üveggyártáshoz / import /
Folyami kavics / Duna sóderbányái /.
Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek.
Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp
Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek.
Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették.
Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján
Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza
Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka
Műszaki üveg: Miskolc
Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag.
Kerámiaipar:
Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay),
Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely
Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány
Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs.
MEZŐGAZDASÁG:
Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás.
Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott. Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia).
Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg. Közép-Kelet-Európában + Kelet-Németországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II. vh-ig. A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak. Néhány évig élvezte a birtokát. Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot. A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg.-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZ-esítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás).
Magyarország adottságai:
Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz.
Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra. Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze.
A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig.
Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 2900-3300oC között ingadozik.
Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken. Nyugaton (Alpokalja) 600-800mm, keleten 400-450mm. Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése.
Talaj:
- Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon).
- Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található.
- Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá.
(Gyengék):
- Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban.
- tőzeg, táptalaj
- homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik.
A termőföld értéke:
A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint. A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló.
Mezőgazdasági értékelés:
A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik. A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki. A külker. mérleg pozitív mg.-i szempontból.
Szántóföldi növénytermesztés:
Gabonafélék:
Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel. Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van.
Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye), Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye.
A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg. Hűvösebb éghajlat, kisebb igények.
Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye.
Rizs: nagyrészt import
Körösi területeken foltokban.
Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot.
Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké. A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik.
Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba
Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A '70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is szabványosítják. Világhírű eredmények-- exportálás. Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert.
Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza
Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld.
Textilipari növények:
Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik:
Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente
Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén.
Zöldségnövények:
Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat. A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék. Paprikamalmokban őrlik, csomagolják.
Szeged, Kalocsa.
Hagyma: Európában a legjobb minőségű
Makó termelési körzetében vált világhírűvé.
Káposzta: a Duna mentén, Vecsés.
Zöldpaprika:
Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves megye déli része.
Gyümölcsök:
Alma: termelését megtizedelték
Szilva: az elsődleges, igénytelen
Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben.
Kajszibarack: Duna-Tisza közén
Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja).
Őszibarack:
Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, Duna-Tisza köze.
Cseresznye és meggy:
Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék.
Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz)... Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el. Jelentős exporttermék.
Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék.
Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék.
Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/.
Bakony, Vértes: Mór, Neszmély.
- Természeti földrajz
- Gazdasági földrajz
- általános: leírja a világ általános folyamatait
- regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan)
Magyarország természetföldrajzi adottságai:
Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis).
Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem
Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term. erőforrások kiaknázásával kapcsolatban.
Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek.
Magyarország földrajzi helyzete:
Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa határaitól kb. 2700 km-re van. Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal. Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében. Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Éves középhőmérsékle-
tében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt. Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk.
Természeti erőforrások értékelése:
- megújuló
- korlátlanul rendelkezésre álló (napenergia, szélenergia)
- készletbe menő (talajok, természetes vizek)
- nem megújuló
- felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj)
- újrahasznosítható (fém, ásványkincsek).
Természeti erőforrások:
- Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a Békés-Csanádi-, és a Bácskai - löszháton. Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő.
- Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő, mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo. két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki.
Magyarország környezeti állapota:
Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül.) Pl. a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó. Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi. De elmondható. hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették.
Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat).
Légköri állapot:
- emisszió: szennyezőanyag kibocsátás
- transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás
- imisszió: szennyezőanyag lecsapódás.
Széntüzeléses erőművek - ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz.
Zajártalom:
- ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet.
Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz.
Népességföldrajz: A '70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A '90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek. Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői:
- népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól
- szakmai szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt)
- fizikális állapot igen rossz
- a magyar munkaerő kreatív.
A lakosság száma 10.2 millió-fogy. Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2. A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp. Pécs), szlovákok (kp. Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén. Asszimilációs problémák.
Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). '45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az '50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik. Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma. Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké.
Korfa: a népesség nem és életkor szerinti megoszlása:
- keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma)
- alacsony a csecsemőhalandóság
- középkor a jellemző
- alacsony az átlagos élettartam
- magas az öregkorúak aránya
- több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb.
Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak:
- csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt
- csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%)
- a harmadik ágazatban (közl.,ker.,pü. területe) nő a foglalkoztatottak száma.
Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi.
Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak.
Településrendszerünk kialakulása:
- a középkorig két fő szerkezeti egysége volt:
- falvak (mezőgazdaság)
- városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp.-i várak köré alakult, egyházi központok.
- törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten.
-Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek.
- A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad)
- Háború utáni időszak: '50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek.
Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.
Városiasodás: valamely település városképének fejlődése.
- Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv. Debrecen (216-220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő)
- A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig. kp., iskolavárosok, egyházi kp.)-- teljes körű funkcionális szerep az adott térségben.
- falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül.
- Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ. (Sopron, Győr, Szombathely). Közl., ker., hálózat fejlődése. Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp.-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák).
IPAR:
Fogalma: kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó. Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el.
Ipartörténet:
- Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár).
- Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán.
- Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra.
- Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele.
- 1938 Darányi --Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód).
- Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II. világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség.
- A II. világháború után az ipar extenzív szakasza következik:
- iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése ("Vas és acél országa leszünk"). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk. --- forradalom
- Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság.
- 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság.
- Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul.
- 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben.
- Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét.
Bányászat:
Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrás-bevonással jár. (Rablógazd.) Készletek feltárása-- bányászati lelőhelyek mentek tönkre.
Fogalmak:
- Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek - Források (lehet hazai termelésű importból szárm.)
- Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 .
1. Világpiaci ár (W)
2. Ráford. tényező (K)
Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár).
Szénbányászat:
A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban.
A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka :
- vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk.
- karsztvíz magas színű
- sújtólég
Széntermelés földrajzi megoszlása:
Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén)
Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit.
Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs)
Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak. a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki.
Kőolaj, földgáz:
A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük - még a csúcs időszakban sem - a szükségleteinket. 1.9 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget.
Kőolajkészlet elhelyezkedése:
Az első mező: Budafapuszta
Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel
Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya
Legnagyobb mező: Algyő térségében
Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós
Földgázlelőhelyek:
Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes.
Kőolaj és földgáz vezetékek:
- Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba. Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta.
- Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta.
- Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba.
Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz. '90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika.
Földgáztárolók:
Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics.
Uránérctermelés:
Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek.
Villamosenergia termelés:
Az erőművek széntüzelésűek.
- A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida
- A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs
- Budapest térségében: Százhalombatta, Budapest
- Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika.
Fémércbányászat:
Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés.
Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra
Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben.
Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki.
Salgótarján: lemezhengermű
Ózd: kohó, acélmű, hengermű
Borsodnádasd: acélhengermű
Miskolc: kohó, acélmű, hengermű
Dunaújváros: Dunai Vasmű
Budapesti, Csepeli hengermű
Mangán:
Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja.
Úrkút, Eplény / Bakony
Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként-- timföld előáll.--elektronizálva fémérc.
Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása. / a világpiaci ár nagyon alacsony /.
Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy.
Alumíniumkohászat:
Ajka: az al. kohászatra épült
Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat
Székesfehérvár: al. hengermű
Csepel: hengermű
Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs).
Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi). A világ gépipara erősen differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott:
1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl. USA, Japán, Németország).
2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl. elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl. Olaszország, Hollandia, Svédország).
3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat. A fejlettebb országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl. Kistigrisek, Magyarország).
Magyarország gépipara:
A múlt század végén kibontakozó gépipar húzóereje a vasút volt. Kohós acélművek közelébe épültek, főleg vasúttársaságok kezében voltak. Malomipar gépeinek gyártása (őrlő). A két világháború között, főleg a II. világháború után német technológia átvétele (hadiipar). Alapanyagbázis megteremtésével vette kezdetét a hazai gépipari fejlődés. A KGST megalakulása fölgyorsította ezt a folyamatot. Kooperáció jegyében a szovjet Zsigulihoz gyártottak alkatrészeket Veszprémben. A '70-es években a nyugattal való szorosabb kapcsolat megindította a fejlődést (technológia átvétele). Ez a '80-as években volt a csúcsponton, de a '90-es években visszaesett (KGST felbomlása, beruházások visszaestek). Olcsó munkaerő, tömeggyártó országokká válunk.
A gépipar földrajzi elhelyezkedése:
Gépipari decentralizáció. Budapest hatalmának csökkentése és vidéki városokban az ipar létrehozása. Ipari ellensúlyok megmaradtak.
Gépipari ágazatok:
Közlekedési gépgyártás: szórt ágazat.
Vasúti kocsik: Ganz-MÁVAG
Teherautó: RÁBA, Csepeli gépgyár
Busz: Mátyásföld. Székesfehérvár (IKARUSZ)
A hajógyártás csaknem teljesen megszűnt. Régen jelentős volt a folyami- és tengeri hajógyártás. Vácon volt jelentős a vízibuszok gyártása.
Sétahajógyártás: Balatonfüred
Repülőgépgyártás nincs.
Gépkocsigyártás: Jól reprezentálja egy ország gépipari fejlettségét. A KGST szereposztásban nem jutott nekünk ilyen szerep. Később több próbálkozás történt. A '90-es évektől a folyamat felgyorsult. A '80-as évek végén a japán Suzuki Esztergomban autógyárat épített, amely a Suzuki Swift személygépkocsikat állítja elő 1992 óta. 1994-től a német AUDI cég 400 ezer db motort állít elő a győri telephelyén. Székesfehérváron a FORD alkatrészgyártó részlege működik. Szentgotthárdon Opel Astra gépkocsi összeszerelés folyik, de elsősorban motorokat gyártanak.
Bányagépgyártás: Erősen visszaesett. A bányaközpontokban található.
Az irodagépgyártás és- számítógépgyártás, valamint a műszeripar hullámzó képet mutat. A műszeriparban volt a legnagyobb visszaesés a gépiparon belül a '90-es évek elején. A nagyvállalatok (MOM, MEDICOR) részekre bomlottak. Elsősorban Budapestre koncentrálódik. Leghíresebb területe az orvosi műszergyártás.
Szerszámgépgyártás: a megmunkálógépek gyártásában jeleskedünk. CNC- számítógépes technológiák, automatizált megmunkálás.
Elekrotechnika: a székesfehérvári Videoton alpozta meg az iparágat. Elsősorban szórakoztató technika Japán minta alapján. Rendszerváltás után lecsökkent. Külföldi: Philips, háztartási és más elektronikai eszközöket gyárt.
Háztartási gépgyártás:
Jászberényben hűtő (Lehel)
Debrecenben bojlergyártás
Pápán főzőlapok, fűtési berendezések.
Mezőgazdasági gépgyártás: jelentős volt, de leépült. Rába traktorgyártás amerikai technológia alapján. Mosonmagyaróvárra költözött az üzem. Az Alföldön Szolnok, Hódmezővásárhely.
Vegyipar: magas szinten jött létre, legmodernebb technológiák. Korábban szervetlen vegyipar (műtrágya, kénsavgyártás). Karbid.
Műtrágyagyártás: szénhidrogének láncmolekuláinak átalakítása. Fémanyagok pótlására is alkalmas.
Nitrogénműtrágyagyárak: Pét, Kazincbarcika, Tiszaújváros
Foszforműtrágya: Szolnok, Budapest, Peremarton.
Gyógyszeripar: EGIS, Chinoin, Richter, Alkaloida, BIOGAL
Műanyagfeldolgozás: Tiszaújváros, Kazincbarcika, Balatonfűzfő illetve Pannonplaszt Rt. (Bp., Debrecen, Szombathely), Graboplaszt Rt. (Győr).
A vegyipar területi elhelyezkedése: erősen koncentrált.
1. Budapest körzete: a Duna mentén jelentős bázis alakult ki az ipari víz miatt.
Nyergesújfalu: műszálgyártás
Dorog: a budapesti gyógyszergyártáshoz alapanyag
Vác: celluloidgyártás
Budapest: gyógyszergyártás (EGIS)
Százhalombatta: kőolajvegyészet, kőolajlepárlás
Dunaújváros: szénlepárlás
2.Veszprém körzete:
Pét: nitrogénművek
Peremarton: kénsav, műtrágya
Balatonfűzfő: ipari robbanóanyag
3a. Tisza menti körzet
Szeged: műanyagipari cikkek, háztartási áruk
Szolnok: műtrágya, permetezőgyártás
Tiszaújváros: kőolaj
Tiszavasvári: mák gubójából kivonható gyógyszer alapanyaga
Debrecen: gyógyszergyár (Biogal)
Nyíregyháza: műanyag
Nyírbátor: műanyag
Salgótarján: műanyag feldolgozó üzem
3b. Borsodi körzet
Kazincbarcika: Borsodchem vegyipari alapanyagok
Sajóbábony: műanyag
Építőanyagipar: (nemfém ásványi termékek gyártása). Hagyományos építőanyagok (égetett tégla, cserép, cement, üveg, beton és vasbeton áruk, burkolóanyagok) illetve különböző ipari célra felhasznált kerámiák, üvegek, háztartási és egyéb használati tárgyak előállítása.
A zeloitokban, perolitekben (szigetelőanyagok) gazdagok vagyunk. / Zempléni hg., Mátra /
Üledékes fém és ásvány: gipsz és dolomit / Dunántúli khg. /
Kvarchomok az üveggyártáshoz / import /
Folyami kavics / Duna sóderbányái /.
Cementgyártás: alapanyaga a mészkő és a marga. Széntüzelésű bázisokra telepedtek.
Miskolc, Helyőcsaba, Vác, Beremend, Bélapátfalva, Lábatlan, Tatabánya, Selyp
Mészipar: árutermelésének többsége a cementgyárakhoz kötődik, de a Pilis, a Gerecse, a Bükk és a Bakony hegységekben önálló mészégető üzemek is működnek.
Üveggyártás: Jelentős hagyományai vannak. Az erdőben gazdag területeken létesített üveghutákat (pl. Parád) már a múlt század végén kezdték felváltani a barnakőszénre telepített üveggyárak. Így jöttek létre az ajkai, a tokodi, a salgótarjáni, a sajószentpéteri és a miskolci üveggyárak. Az ország legnagyobb üveggyárát Orosházán már szénhidrogénbázisra telepítették.
Sík és hajlítottüveg: Orosháza, Salgótarján
Csomagoló vagy öblösüveg: Sajószentpéter, Tokod, Orosháza
Használati, illetve dísztárgyak: Parád, Ajka
Műszaki üveg: Miskolc
Laboratóriumi üvegtermékek: Karcag.
Kerámiaipar:
Hollóháza, Pécs, Herend, Pécs (Zsolnay),
Egészségügyi kerámiák: Hódmezővásárhely
Belső és külső burkolólapok: Budapest, Romhány
Ipari kerámiák: Hódmezővásárhely, Budapest, Pécs.
MEZŐGAZDASÁG:
Feladata: élelmiszertermelés, ellátás, export. Jelentős az önfogyasztás.
Magyarországon az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyt képvisel a termelés, a foglalkoztatás és az ipar tekintetében, mint más hasonló fejlettségű országokban. Ez a jövedelemben is fontos szerepet játszott. Kivitel: búza, gabona volt jelentős tétel; élőállat szállítása lábon (Olaszországba, Bajorországba); minőségi borkivitel (északra irányultak: Lengyelország, Skandinávia).
Típusát tekintve az un. porosz-utas fejlődést járta meg. Közép-Kelet-Európában + Kelet-Németországban megmaradt a tulajdonos kezében a földtulajdon, majd különválik a bérlő és a tulajdonos. Ez a rendszer fönnmaradt a II. vh-ig. A földosztás ezután történt, a parasztság földhöz jutott. A múlt század végén a gépesítés, a munkagépek már nem tartoztak az élvonalba. A Kolhoz kedvét szegte a parasztságnak. Néhány évig élvezte a birtokát. Bevezették a beszolgáltatási rendszert ( a mezőgazdaságból vontak ki a túlzott iparosítási politika érdekében). A Kádár-korszakban bevezették a háztáji gazdaságot. A saját föld művelésének érzését adja vissza a parasztságnak. Ettől kezdve ugrásszerűen megnő a mg.-i termelés. Az állami gazdaságot jelentős állami támogatással igyekeznek elérni a nyugati színvonalat, jelentős szerkezetváltás. A korábbi extenzív ágazatok helyét a munkaigényesebb, jobban eladható termékek vették át. A rendszerváltás politikai programja az, hogy a TSZ-esítés során a tulajdonostól elvett földet vissza kell adni (kárpótlás).
Magyarország adottságai:
Éghajlat: mérsékelt övi kontinentális kontinentális éghajlati terület, átmenet a mérs. övi óceáni és kontinentális között. A Golf áramlás +2oC pozitív anomáliát okoz.
Napsütötte órák száma (éves napfénytartam): az egy év alatt mért napos órák összessége. A napfény jelentős tényező a növekedési és érési ciklusban. 1700(1750)-2100(2140)óra. Legtöbb: Mezőföld, Duna-Tisza köze.
A tenyészidőszak hőösszege: a tenyésztési időszakban a napi középhőmérsékletek összege. Ez hazánkban április1-től szeptember 30-ig.
Napi középhőmérséklet: háromszor mérik a hőmérsékletet naponta, és ezt átlagolják. 2900-3300oC között ingadozik.
Csapadék: a nyugati rész csapadékosabb, kelet felé csökken. Nyugaton (Alpokalja) 600-800mm, keleten 400-450mm. Ez a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Száraz területeken szárazságtűrő növényeket kell termeszteni. Az intenzív gazdaság feltétele az öntözés kiterjesztése.
Talaj:
- Löszön kialakult mezőségi talaj (ez a legjobb minőségű Magyarországon).
- Barna erdőtalaj a Dunántúli-dombságon ill. a középhegységek előterében található.
- Öntéstalajok a Duna és a Tisza árterén alakult ki. A vízgazdálkodás teszi jobbá.
(Gyengék):
- Szikes talaj: ez a terület egyre nő hazánkban.
- tőzeg, táptalaj
- homok, ezt megkötötték szőlővel, akáccal. Bugacon, Mezőségi területeken fodrozódik.
A termőföld értéke:
A földértékelési rendszer alapja az aranykorona érték (1872-be vezették be). A föld értékét fejezi ki átlagos gazdálkodási viszonyok mellett, úgy, hogy az adott területegységre (hold, hektár) mennyi a nettó jövedelem. Ebben megjelenik a földterület elhelyezkedése, a piactól való távolsága, az utaktól való távolsága. Hazánkat is feltérképezték e szerint. A kárpótlás is e szerint történt. Nemzetközi összehasonlításban hazánk földminősége kiváló.
Mezőgazdasági értékelés:
A GDP termelésben kb.10%-kal részesedik. A foglalkoztatottak aránya 15% körül ( ez jelentősen csökkent). A kivitelünk 20%-át mezőgazdasági termékek teszik ki. A külker. mérleg pozitív mg.-i szempontból.
Szántóföldi növénytermesztés:
Gabonafélék:
Elsősorban búza. Alapvető igénye a mezőségi talaj, a téli/nyár eleji csapadék, a beérés időszakában a meleg. Magas a sikértartalma (a fehérje-keményítő arányt fejezi ki), az ilyen búzából készült liszt könnyebben feldolgozható. Búzából önellátó, sőt kivitel. Tudatosan csökkentik a búza vetési területét. A világ gabonapiacán túltelítettség van.
Az Alföld déli része, a Hajdúság déli területei, Közép-Tisza (Szolnok megye), Kisalföld (Győr-Sopron megye), Fejér megye.
A rozs másodrendű gabonanövény. Ott termesztik, ahol a búza nem érik meg. Hűvösebb éghajlat, kisebb igények.
Szabolcs megye, Borsod megye, Somogy megye, Zala megye.
Rizs: nagyrészt import
Körösi területeken foltokban.
Ipari növények: az élelmiszer-, textil- és gyógyszeripar számára szolgáltatnak nyersanyagot.
Cukorrépa: legjelentősebb ipari növény. Talajigénye mezőségi talaj, barna erdőtalaj, több csapadékot igényel. A cukorfok magasabb, mint a környező országoké. A szállítási időt lerövidítik, mert gyorsan romlik.
Főbb cukorgyárak (a termőterületekkel egybeesnek): Ács, Petőháza, Ercsi, Kaposvár, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Mezőhegyes, Sarkad, Kaba
Kukorica (takarmánynövény is): Egybeesik a búzatermelő helyekkel. A '70-es években megvásárolta az amerikai termelési módszert: sűrű vetésű kukorica, előírt időben permetezés, talajjavítás. A megmunkált gépeket is szabványosítják. Világhírű eredmények-- exportálás. Bábolna fejlesztette tovább ezt a módszert.
Napraforgó (olajos növény): Melegkedvelő növény, hasonló, mint a búza
Nagykunság, Bácskai löszhát, Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld.
Textilipari növények:
Kender: melegigényes növény, az ország déli részén, kizárólag kiváló talajon termesztik:
Békés-Csanádi löszhát, Berettyó-Körösök vidéke, Észak-bácskai löszhát, Dráva mente
Len: csapadékos területeken, az ország délnyugati részén.
Zöldségnövények:
Paprika: A magas napfénytartam fokozza a C. vitamin tartalmat. A hagyományos technikát és a kutatásokat a nemesítésben alkalmazzák. Exporttermék. Paprikamalmokban őrlik, csomagolják.
Szeged, Kalocsa.
Hagyma: Európában a legjobb minőségű
Makó termelési körzetében vált világhírűvé.
Káposzta: a Duna mentén, Vecsés.
Zöldpaprika:
Szentes, Dél-Mezőföld (Bogyiszló, Cece), Kecskemét, Nagykőrös, Heves megye déli része.
Gyümölcsök:
Alma: termelését megtizedelték
Szilva: az elsődleges, igénytelen
Szamosháton, Dunakanyarban, Északi- khg. belső medencéiben.
Kajszibarack: Duna-Tisza közén
Kecskemét, Nagykörös, Cegléd, Budapest körzete, Balaton környéke, Abaúj-Hegyalja (Gönc, Boldogkőváralja).
Őszibarack:
Szeged, Szatymaz, Budai hegyvidék (Érd, Nagytétény), Balaton-felvidék, Mecsek, Duna-Tisza köze.
Cseresznye és meggy:
Duna-Tisza köze, Mátra, Bükk (Szomolya) déli lejtői, Balaton körzete, Budai hegyvidék.
Szőlő: a legrégebben termesztett növény. Kedvező éghajlati hatások (száraz, napfényes nyár, hosszú, meleg ősz)... Történelmi borvidékek a hegyvidékek déli lejtőin helyezkednek el. Jelentős exporttermék.
Zempléni-hegység: Tokaji hegyvidék, Egri borvidék.
Mátra: Gyöngyös-Visontai borvidék.
Dunántúl: Mecsek-Villányi /oportó/, Badacsony, Sopron /kékfrankos/.
Bakony, Vértes: Mór, Neszmély.
