KETTÉVÁLT EURÓPA FEJLŐDÉSE

Európa országainak nagy része EU tagok.
Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve.
II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.
I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart
Ez a fejlődési szakasz sok mindenben hasonlított a Magyarországi fejlődéshez. Az igazi ugrópont a 70-es évek eleje, ami köthető az első olajválsághoz. Ettől kezdve Eu új gazdasági növekedési ciklusba lépett át. Európának keleti fele nem volt képes megtenni azokat a lépéseket, amelyeket viszont Ny képes volt. Kelet Eu megmaradt egy ciklussal előbbi korszakkal.
Magyarország gazdasági fejlődése 45 - napjainkig :
Kb. 5 ciklusra osztható :
I. 50-es évek
II. 60-as évek
III. 70-es évek
IV. 80-as évek
Társadalmi berendezkedésünk a szocializmusra épült. Ezek az országok nem fogadták el a Marshall segélyt, amelyre építhettük volna a gazdaság megújulását. A gazdasági szervezet építésében erőltet iparosítás ment végbe.
jell : a marxista szemlélet szerint a gazdaságon belül a legfontosabb szektor a nehézipari szektor. A gépgyártást végző iparágak fejlesztését kell szorgalmazni. A nehézipar minden ágazatát ki kell fejleszteni. Ehhez nem volt meg a megfelelő hátterünk, és leginkább a tőke hiányzott. A szükséges erőforrás, csak saját belső erőforrás lehet. ---- A mezőgazdasági értékek elvonása és a fogyasztás elvonása.
Nemzeti jövedelem :
Bruttó összérték : Amit egy évben megtermel egy ország.
Az felhasználható : - fogyasztás
- felhalmozás
Közgazdászok szerint az optimális arány :
régebben : 80:20
jelenleg : pl. Malázia : 39%
Taiföld : 40%
Nálunk az első korszakban35 -40% volt a felhalmozás, a fogyasztás pedig ennek megfelelően csökkent.--- az életszínvonal csökkenés.
Nagy Imre féle politika ezt a gyorsított iparosítást visszaállította. Az agrárolló összezárása. A mezőgazdaság is lélegzethez jutott.
Rákosi: nem ehetjük meg az arany tojást tojó tyúkot. --- felhalmozás
Ez az iparfejlesztés igazándiból olyan szerkezetű volt, amely nagy anyag és energia igényű volt. Az I. v.h.-val abba maradt fejlődést folytatta. Az 50-es években nálunk olyan volt, ami máshol félévszázaddal korábban ment végbe. Az ipar odatelepült, ahol az energia és az anyag forrása volt.
Ipartengely -- felborult az ország ---- Kivételes gyors fejlesztés áldozata lett.
Gyorsan növekvő városok és magas arányú bevándorlás. Nagy arányú extenzív fejlesztést jelent, amely munkaerő igényt támasztott. A másik oldalon elindult a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdasági területek kidobtak magukból egy nagy tömeget, elsősorban fiatalokat.---- eláramlottak a városokba.---- magas népesség mozgás. A rozsda övezetek ekkor jöttek létre. Ezeket hátrányos helyzetűeknek tartják.
A 60-as évek nem a nehézipar fejlődését jelentette, hanem a feldolgozó ipar fejlődését jelentette. Amelyek nem kötöttek, annyira helyhez --- máshol is elhelyezhetők voltak. A felbomlott egyensúlyt próbálták így helyre hozni. ---- Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs fejlesztése. Ezek a fejlesztések főleg a fővárosból kitelepített területeken jöttek létre. --- Ez a második ciklus.
Vidéken az ipar néhány központra koncentrált, de nem volt szükséges a népesség áttelepülésére. --- Kialakultak a napi ingázók. Ekkor legmagasabb az ingázók száma 20%.az ingázók száma.
Ez a két fejlesztési ciklus összevethető az európai fejlődési ciklussal. Itt is ott is fordista fejlődés ment végbe. Ez a Ford által megteremtett üzemformát jelentette. Koncentrált nagyvállalat nagy mennyiségű termék előállítása. Sajnos amíg nálunk az ipar a régi technikát telepítette, addig Ny-on a legfejlettebb technikát telepítették. --- cél ott is a bővítés, de az állam beavatkozó tevékenységének eredményeként a fogyasztást igyekeztek a nagymértékben bővülő termeléshez igazítani. Az a helyzet állt elő, hogy a lakosság azt fogyasztott, amit termelt. Ugyan ez a szitu alakult ki Ny-on is, ott egy gyors gazdasági fejlődéshez gyorsan növekvő fogyasztás társult. Boldog béke évek időszaka. Addig nálunk a beszabályozódás és a hiánygazdálkodás vált jellemzőbbé. A népesség jövedelme nő és az igények is differenciálódnak. --- az igények is megnőnek. Ezt a mi gazdaságunk nem tudta követni, kielégíteni.
A mezőgazdaság termeléshez kapcsolódik az élelmiszer ipar fejlődése. Intenzitási görbék a mezőgazdaságban:
Belgium a központja, Magyarországnál deformálódnak a görbék, mert a KEU-I piacon belül különleges helyzetbe került az adottságai miatt. A kutatásokban új fajtákat tenyésztett ki, sok a műtrágya felhasználása is.
Intenzív a mezőgazdasági fejlődés. Az élelmiszer ipar a külpiaci igényekre alapozódott. A rendszer váltás után ez a piac összeomlott és mi itt maradtunk a szarban.
70-es évek : itt válik ketté a Ny és K fejlődése
Nyugat új gazdasági növekedési ciklusba lép, míg mi megmaradunk a régiben. Megjelent az egyre nagyobb differenciált szolgáltatások iránti igény a társadalomban.
Az ipar csökkentette a benne foglalkoztatottak számát, de nőt a szolgáltatások száma. A hiánygazdaság + a termékeinket nem tudtuk eladni külföldön, + nőt az igény az import iránt. Majd az olajválság. ---- Intő jelként szolgált. Ekkor kezdtük megenni az arany tojást tojó tyúkot.
A politika megpróbálja teljes foglalkoztatottságot fenn tartani, a termelés növekedésére törekszik. Egyre több lett az állami szolgáltatások köre. Mind ezeket valamiből finanszírozni kellett, a hazai bővülése visszaesett az olajválság idején. Ennek fedezéséhez pénzre volt szükség. A mezőgazdasági termelés volt export képes. Ekkor kezdtük fölvenni a hiteleket, ezzel elhalasztottuk azt a kötelezettséget, amit akkor meg kellett volna tenni, és egy másik generációra hagytuk. A hitelfelvételt arra használtuk fel, hogy megszilárdítsuk a kialakult helyzetet. A XIX. sz. végi termelési apparátust és struktúrát finanszíroztuk a hitelekből. Magas állami szociális juttatások. A megtermelt értékeket koncentrálta az állami költségvetésbe. Ma is még több mint 50% ami oda koncentrálódik. --- A legnagyobb pénzzel az állam rendelkezik. Az állam osztja vissza, ez nagy részben a lobbyk harca. Sok informális út. Tehát amikor a 70-es években hazánkban struktúra váltást kellett volna végrehajtani, a kísérletek ennek a helyzetnek a megváltoztatására, torzók voltak. Nem voltak elég következetesek, megtörtént egy nagy nemzeti bevándorlás. Ebből csak K felé volt némi kilépés, ami csak visszahúzott.
80-as évek : Sok új jelenség születik meg. pl. : magán gazdálkodás
50% fővárosban
1/4 Ny Dunántúlon
1/4 Községek között
Második gazdaság : az összes munkaidő ötödét jelentette, amit itt ledolgoztak.
Kezdett átalakulni a bankrendszer. Azt hitte a társadalom, hogy a szocializmus reformizálása folyik nálunk. Ny-on azt mondták, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakk, vagy Gulyás kommunizmus.
Kelet eltátotta a száját. Kapitalista Magyarország.
Piaci viszonyok is kezdtek létezni az országban. A szocializmus aláásásáról van szó. A poszt szocializmus előkészítése történt hazánkban. 1988-ban Európa megállapodást kötött Magyarországgal. Azután jött a rendszer változás. Amelyet igazándiból nem is lehet olyan nagyon időponthoz kötni. A régi rend és az új vezetők fehérasztal mellett, hogy többpárt rendszer és választások legyenek.
Nyugat Európa 73-ban új gazdasági fejlődési szakaszba lépett át. ---- Posztfordizmus. Amikor a rendszer váltásról van szó, arról van szó, hogy átlépünk, nem konzerváljuk az előző korszakot.
Tény : Megváltoztak a gazdaság szereplői . Ebben vannak olyanok, akik újonnan jelentek meg, mások eltűntek, és megint mások maradtak.
Meghatározó szereplők : - állami szövetkezetek
- ipari szövetkezetek
- állami vállalatok
Mindenféle kollektív tulajdon, magán tulajdonba ment át. A tulajdon viszonyok gyökeresen változtak meg. Ny Európa a Posztfordizmus idején az állam igyekezett megszabadulni az állami tulajdonoktól. A gazdaság új szereplői : a magántulajdonosok Rt-k és Bt-k
A megváltozott gazdasági szereplők lévén, a vállalti szervezet is átalakult. Korábban az volt jellemző, hogy a vidéken létrejött ipar vagy ipartelep központjai a fővárosban volt. A Makóra érvényes döntéseket Budapesten hozták. A régi vállalati formák megszűntek vagy átalakultak. Ha döntéseket hoznak, akkor helyben hozzák azokat.
Terület fejlesztés szempontjából a legfontosabb tényező :
A gazdaságban a helybeni döntések szaporodtak el és lettek értékesek.
Endogén erők : mind az, az erő, energia ami létezik felértékelődik.
Megszülettek az önkormányzatok, amelyek hivatottak a döntések meghozatalára. Fellebbezés szempontjából csak az a fontos, hogy törvényes-e vagy sem. A központi köldökzsinór el lett vágva. A központ jelentősége leértékelődött. A magyar gazdaság minden oldalon mély válságba zuhant. Az elavult mezőgazdasági technika és az eladósodott mgazdaság és a felvevő piac megszűnése ---- a teljesítő képessége a felére csökkent.
A gazdasági változás olyan káosz mellett ment végbe, ami mellett a legokosabbak sem tudják megmondani, hogy hányadán is állunk. Mennyi föld is van magánkézben? Elszaporodtak a magán és törpe birtokok. Ha nem munkaintenziv, akkor képtelen árutermelésre. Az iparstruktúra teljesítő képtelenné vált. Magas költséggel állítják elő. ---- Eladhatatlan, versenyképtelen ---- Válságövezetek. Állami dotációk, hogy a foglalkoztatottságot fenn tartsák. A rendszer váltás egy dilemma, képes lesz-e hazánk áttérni a Posztfordizmusra vagy folytatjuk a régit. Dotálta a rozsda telepeket, de ez a TAXIS sztrájk idején megtört. 1996 március 5. Bokros csomag. Hazánk ismét megpespet.
Az állam kivonuljon néhány helyről, mert nincs pénz.
Munkanélküli tömeg ---- ezeket dotálni kell. Nemzeti össztermék negatív. Rohamos eladósodás. Ekkor következet be a Bokros csomag, amely radikális változást ígért, ami Ny Európában már másfél évtizeddel előbb végrehajtottak. A társadalommal békében kell élni, ha visszakanyarodunk, akkor megint visszamaradunk.
A rendszerváltással megjelent Ny Európa hazánkban, amelyek a Posztfordizmust jellemzi. A gazdasági szereplők csoportját, nem csak ezekből tevődik össze, hanem a multinacionális vállalatokból. Felértékelődik :
- a tudás igény
- az információ -------
- az infrastruktúra
- a rugalmasság
A termelés települése megválasztható, teljesen új szempontok szerint. Ahol innovációra képes munkaerő van, ---- vagyis mozgékony a termelés települése. A világ gazdaságába szeretnének ezek a cégek bekapcsolódni. A nemzetközi kapcsolatok válnak fontossá. A helyi endogén erők fontosabbá válnak, ezek azonban település szinten nem tudnak élni, csak környezeti szinten. Tehát település és környéke szintén életképes. Ez a társadalom identitását is módosítja. A társadalom identitása inkább a helyi érdekekhez kötődik.
A kérdés az, hogy ez a multinacionális cégek mennyire és meddig jönnek be.
Kialakult egy ÉNY-I tengely, a tőke 50%-a Budapesten van. Magán vállalkozások főleg Ny-on és Budapesten vannak. A többi szétszórtan található meg az országban. Itt ment végbe a tőkefelhalmozás. Itt van a legnagyobb számban jelen a magántőke. Ez vonzza a nemzetközi tőkét, és ez van közelebb a nyugati határhoz.
POSZTFORDIZMUS : tömeg termelés + vállalati szerv + fogyasztópiac, hanem jelentett egy szabványosított tervezést is, amihez megfelelő technika, ehhez megfelelő munkaerő volt szükséges, ez pedig a nagyüzemi szakmai munkás volt. Aki iskolában megtanulta a szakmáját, iskolában meglehetett tanítani. Nagyüzemi szakmunkás meghatározó társadalmi csoport. A többi csapattal szemben állt. Ez a nagyüzem úgy érezte jól magát, ha a kooperáció minél közelebb van hozzá, és minél térbelileg koncentrálódjanak. ----- Az urbanizálódásnak kedvezett, sőt ezt követelte meg.
A posztfordista gazdaság minden olyan lényeges jegyet megváltoztatott, a társadalom jólétének növekedésének következtében. Megváltozott az igény, jelentős fogyasztási struktúra ment végbe. Ez a fogyasztási struktúra nem dotálja a tömegeket, ez egyedinek kedvez. Változatosság térben és időben. Felértékeli a szabadidő felhasználását. ---- ipar kialakulását vonja maga után.
Környezet védelem.
Ma a környezet védelem beépül a gazdaságba a költségvetésbe. A megváltozott fogyasztási struktúrához a gazdaságnak alkalmazkodni kell. Ehhez igazodni kell : tömeg termelés csúcstechnológiával, tudomány igényes, és tudás igényes, különleges cikket gyártók. ---- A foglalkoztatásban a qaterne és a tercier ágazatok előre törnek. A 65 -70% dolgozik szolgáltatásban a fejlet országokban.
Az új technikák és technológiák kidolgozásához és feltalálásához , magasan kvalifikált agyakra van szükség. Magasan képzett sok helyen alkalmazható egyénekre van szükség. Együtt általános érvényű képzettségre váltható fel. Az érettségizettek előnyben vannak, mint a szobafestők. A gazdasági tevékenység egész folyamata megváltozik.
A dolgok jellege megváltozott. A termelés helyére a gyártás lépett. A gyártás, elosztás, fogyasztás, szabályozás
Vállalati szervezeti forma : A világgazdaságot a transznacionális vállalatok befolyásolják. Az előállított termékek nagy hányada ebben van benne, aki ebből kimarad, az ott marad, aki bekapcsolódik az halad. Belső összetartás, belső innováció. A lényeg, hogy már nem a koncentrált nagyüzemek a fontosak. A transznacionális vállalatok a kidolgozást és a szervezést vállalják. A gyártást a bedolgozók végzik. Összefüggnek egymással ---- Nem hatalmas szériákat gyárt, hanem csak összeszerel. Így az igényekhez alkalmazkodni tudó, gyorsan változni képes.
Jelentősen módosul a társadalmi szerkezet : magas fokú iskolával rendelkezők száma megnő. Az előbbi osztály polarizálódik, a középosztály rétege kitágul. Két pólusú fejlődés megy végbe. Marginalizólódási folyamat.
A munkanélküliség vele járó és hosszútávon együtt él vele, egyre többen kerülnek a perifériára. Megváltozik az állam viszonya a világhoz. A koncentrálható pénzek is csökkennek, a transznacionális vállalat ügyeibe se tud bele szólni, a munkaerő alkalmazásába sem. ---- Az állam egy csomó szolgáltatásról kénytelen lemondani.
Térbeli folyamatokra is kihatással van. A gazdaság a térbeli dekoncentráció felé halad. A gyártás kihelyeződik, kettős vonatkozás. A hagyományos ipari termelés periféria --- gyorsan iparosodó országok.
Másik térbeli hatás: a termelés bárhol megjelenhet, vagyis az a korábbi népesség koncentrálással szemben ellentétes. Mára pedig az ellenurbanizáció vált jellemzővé.
A falusi népesség gyorsabban nő, mint a városi. A gazdaság strukturális változása a gazdasági és társadalmi térbeli folyamatokat összességében összefoglalja.
A termelő eszközök nemzetközivé válása. Nemzetközi integráció felé mutat. Ezen nemzetközi integrációk közül a legsikeresebb az EU.
Az EU-nak a szerződés megkötése óta szokás nevezni a közösséget. Ennek a létrejötte gazdasági kérdés és politikai alku kérdése volt és ma is az.
Adam Smith az EU megteremtésének a híve volt.
Viktor Hugo
Eötvös
Újból Churchill vetette fel 1946-ban a Fultoni-beszédben és a Zürichi-beszédben. --- Ez még csak a gondolat felvétele.
Az első lépés két úton történt :
- 1948 Hágai-kongresszus. 800 európai szellemű közember, tudós, polgár gyűlt össze. Az Európa Tanács létrejöttét hozta létre.
- A század közepe táján Luxemburg és Belgium vámunióra lépése. Londonban született meg az egyesülés terve.
Benelux államok létrejötte.
Több egyezmény.
1951-es Európai Szén és Acél Közösség létrehozása, amely a Francia, Német megbékélés jegyében született meg.
1957-ben létrehozták az Európai Atomközösséget és Európai Gazdasági Közösséget.
I. szerződés a szénre és az acélra vonatkozik, minden részére.
II. szerződés az atomra, de mindenre
III. átfogó szerződés, amely nem érinti az előbbi kettőt, csak arra érvényes amit az előző kettő nem szabályozott.
Európai Uniós szerződés létrejötte. Távlatban megvalósítandó Európát vázolták fel. Ennek lényege léte, három alappilléren nyugszik.
1. Európai Közösségek : 3 szervezet. Magába foglalja az előző három szervezet működési apparátusát. 1967-ben egyesítették őket.
2. Közös Külkereskedelmi és Biztonsági politika
3. Bel és egészségügyi együttműködés
A három pillér közül a legerőletesebb az első. Ez a legfejlettebb. A harmadik szerződésnél a legnehezebb az egyeztetés és a koordináció.
70-es évek időszaka az EU virágkora. Gyors eredmények születtek. pl. GDP. 61-73 évi átlagban 4,8% volt.
Ha EU 4,5% mai egész 15 ország. 74-75 gazdasági válság a növekedés visszaesett 2%-kal. 93-ban mínusz.
II. v. h.-ban Európa meggyengült. Az USA megnövekedett gazdasági hatalommal rendelkezett. Ezt másképpen ellensúlyozni, csak összefogással lehetett. Másik oldalon Szovjetunió - katonai hatalom megnövekedése.
A háborús fenyegetettség létrehozta a NATO-t . Ennek gazdasági hátterét létre kellett hozni. Ezért az USA is támogatta.
EFTA létrejötte EU-val később. 73-ban felvették őket.
Technikai forradalom : Kisország tőkeereje nem bírta, sem a piaca nem bírta, ezért is jó volt a közösség. A kutatások költségei is megnövekedtek. A kutatási fejlesztéseket nem tudták, olyan mértékben fejleszteni. Közös kutatási bázisokat hoztak létre. Energetikai Közlekedési Távközlési Informatikai rendszerrel való összekapcsolása, mint gazdasági tényező az integráció irányába hatott.

EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA:

EURÓPA :
területe : 10 mill 508ezer Km
lakosság száma: 700 mill., ha az orosz és török részt is beleszámolom, viszont ezek nélkül 500 mill fő.
népsűrűsége : 74,5 fő/km a legsűrűbben lakott földrész.
Gea istenasszony teremtette. A legszebb földrész.
Európa, Ázsiának egy félszigete, sőt két félszigete. ( Európa a törzs + a Skandináv félsziget ) A Földközi-tenger és a Vörös-tenger valaha összefüggőt.--- Most a Szuezi-csatorna köti össze.

összefüggésben van Európa és Afrika.
Self tengerek észak Európa táján. Ha 200m-t sűllyedne a vízszint, ami már egyébként volt is , és lesz is majd a jövőben, ( regressziós visszahúzódás )akkor láthatnánk, hogy Anglia a kontinenshez tartozik. A kisszigetek is északon mind a kontinentális talapzaton ülnek.
Az Ural hegység nem tartozik se egyik, se másik részhez sem. Ez inkább politikai határ, mint földrajzi. Szerkezetileg nem lehet lehatárolni. Az Ural folyó, Kaszpi-tenger, Égei-tenger.... ez nem földrajzi, hanem kultúrtörténeti lehatárolódás.
Európa meghatározó volt a kultúrájával, műveltségével a történelemben. Mezopotámia az Eu-I kultúra bölcsője, majd a Nílus völgyébe terjedt át ---- folyami, öntözéses kultúra.
Kína: Jangce mentén, rizs kultúra, de ez nem érhette el Eu-t , mert az orosz tábla egy nagy lakatlan terület. 2,5 -3 ezer Km-t kellene a sivatagon át megtenni. Délre a Szahara.
A Görögök voltak az ókori kultúra legnagyobb teremtői. A rómaiak pedig a legnagyobb terjesztő és a legnagyobb civilizáció megteremtői. A középkorban , az ókori kultúrát megfojtották. Reneszánszba a megújulás : az ember szabad akart lenni. A kultúra középpontja áttevődik az Atlanti part északi részére. A mai napig ez az uralkodó.
Az Írek és a Skótok más kulturális szinttel rendelkeznek, mint az Angolok.
A balkáni és az ázsiai kultúra között hatalmas különbség van. A balkán kultúra fejlettebb, mint az ázsiai.
Anglia ---- Benelux ----- Erdély : ettől ÉK felé protestánsok, DNY felé katolikusok, ÉNY felé egy darabig a szellemi és anyagi kultúra a legmagasabb.
Max Webber : ahol protestánsok élnek, ott a kultúra és az anyagi szinvonal magasabb. ----- Erkölcsi normává tette a gazdaságot, kereskedelmet, tőke felhalmozást.
Katolikusok : szegényebbek és műveletlenebbek. Ők nem tudták összeegyeztetni a vallást és a kapitalizmust.
A görög katolikusok: ortodoxok, primitívek, a népet hipnotizálták, tudatlanságba szorították.
Északról délfelé haladva csökken a műveltség. Róma ma már közép tájékon helyezkedik el.
A magasabb műveltségű nép alkalmasabb a magasabb civilizáció megteremtésére.
Keletkeztek Amerikában is kultúrák, de azokat az európaiak elpusztították.

EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE
1.)
Az ókort megelőző képződmények. :
- Balti-pajzs : merev, szilárd kéregdarabja Eu-nak. Mozgásra kevésbé hajlandó, ezért a környezetében lévő mozgásokat befolyásolja. Ez a felszínen van. ( Finno.)
Az ókori hegység tagjai : -Kaledoniai - hegység rendszer
- Armnikai - hegység rendszer ( Norvégia )
- Vareszkuszi - hegység rendszer ( Fr, Német, Cseh )
Ezek a hegység rendszerek lekoptak, összetöredeztek és megemelkedtek. Az ércképződés lévén, az ércek kibányászhatóvá váltak. ( Norvégia, Svédország )
Az ókor végén a tenger elborította a hegységek jó részét, amelyek lábánál hatalmas szerves anyag halmozódott fel. szén - korszak
A másik nagy szerkezeti egység : Eurázsiai-hegység rendszer
Ennek tagjai :
- Atlasz-hegység, Afrikában kezdődik a hegység rendszer
- Átnyúlik Spanyol országba: Bettikai Kordillerák
- Franciaországban a Riviérán folytatódik a tenger alatt.
- Pireneusok
- Alpok, amely lekanyarodik dél felé és Szicíliába tér vissza
- A másik irány a Kárpátok
- Balkán - hgy.
- Kisázsiai Pamír-hegység
Ez a fiatal lánchegység rendszer a világ legszebb tájait produkálja. Nem É- D
hanem Ny- K-I irányú.
Az ezen hegységek által körbe fogott medencék, tökéletes síkságok a folyók révén. Az észak Német és Lengyel síkság kivétel ez alól.
Orosz tábla :
Az ókor óta egymásra rakódnak a korok kőzetei. A háborítatlan táblán egyedül az Ural hegység van. Rajz :

A folyók oldalán is láthatóak.
Más más jelentőségük van a gazdaság szempontjából. Az utolsó jelentős nyomokat a jégkorszak hagyta. A jég London -- Berlin -- Krakkó -- Kijev -- Ob torkolata mentén húzódott. A jégtakaró lecsiszolta a felszínt és kicsipkézte a hegységeket. A korszaknak volt egy velejárója a porhullás. A két jégkorszak között löszhullás. Ebből lett a fekete föld. A legjobb termőföld = a csernozjom.
Német- alföld és Lengyel - síkság : Itt sok törmeléket rakott le a visszavonuló jég. Itt nem volt löszhullás. A folyók derékszögben megtörve kerülgették a törmeléket. Többségük az Atlanti - óceán felé fut ki. A legnagyobb tenger járásokat mérik. A hatalmas tölcsér torkolatok hajózásánál ez fontos. A tengereknek fontos szerepük van a terjesztésben. Norvégia ma a világ egyik legnagyobb bérfuvarozója.

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
Éghajlat :
Európa partjai mentén fut végig a Golf-áramlat. Eu Ny-I partja rendelkezik a föld egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliájával. Norvégia egész évben hajózásra alkalmas. Nyugati légáramlások behatolása. ( Egyenlítői légkörzés, PASSZÁT , Nyugati szélrendszer, Északi szélrendszer. )
Eu déli része a mediterrán övbe tartozik. Nyáron szárazság, télen csapadékos. Ez meghatározza az itt termeszthető növényeket.
Főn szél : száraz, lebukó, csapadék mentes.
Az Amerikai hegységek É-D irányúak. Az Eu-I hegységek beengedik a Ny-I szeleket. Ezek csapadékot hoznak. Kialakul egy monszun periódus. A víz lassabban melegszik és hűl, mint a szilárd kőzet.
Nyári monszun : a víz felől fúj a szél a szárazföld felé.
Téli monszun : a föld felől fúj a szél az óceán felé. + a sarkok felől leömlő hideg légáramlás. Innen áramlik Ny, DNy felé. ( Szibéria ) Magas nyomású központ.
- Hideg, derült, száraz tél
Ha a déli szél : csapadékot okoz.
- Izlandi szigetek : alacsony nyomású terület : innen ciklonok áramlanak ki.
- Azori szigetek : nyáron meleg levegőt áramoltat.
A nyugati csapadékosabb terület a mérsékelt égövhöz, az óceáni részbe tartozik. A Búza, Kukorica, Rozs, és a szarvasmarha tenyésztés jellemzi.
Meleg kontinentális terület : Magyarország, Románia
Száraz kontinentális terület :
Hideg kontinentális terület :
EURÓPA BENÉPESÜLÉSE
Az Afrikai kontinensről 200 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide.
Ázsia felől 50 -60 ezer évvel ezelőtt.
Ezek keveredéséből alakultak ki a mai népcsoportok.
Típusok :
- mediterrán : D-ről -- Itália, Spanyolo.
- alpi : Kis-Ázsiából -- Balkán, Dél Németo., és Fro. déli része
- dinári : Keleti Alpok, Balkán, Lengyelo déli része
- északi : Skandinávia, Német-alföld, ( ős germán )
- Kelet balti : ÉK és K Európa
A többség a párhuzamos kialakulás mellett van. Indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak.
1.) örmény, indoiráni, hellén
2.) balti, szláv, germán
3.) kelta, itáliai újlatin
1990. a legtöbben Európában a szláv nyelvcsaládhoz tartozók vannak.
34%-a a népességnek.
30% germán
27% latin
3% finnugor
2% török
___________________
118 millió török
94 millió német
61 angol
59 francia
58 olasz
44 ukrán
37 lengyel
30 spanyol
23 román
21 holland - flamand
14 magyar
Eu népessége egy évszázad alatt megduplázódott.
A XIX. sz. második felétől a II. v.h. -ig volt a legnagyobb mértékű növekedés. Eu népessége a világénak a 1/4-e volt a XX. sz. elején, ez lecsökkent mára a 13,4%-ra.
Eu népessége 3-3,3 millióval nő évente. 500 millióból 9,2 millió nem Eu-i. DK-Eu-ban jelentős a szaporulat.
Nem csak mennyiségi, hanem minőségi és területi változások is voltak. Ezek a változások az ipari forradalommal kezdődött.
Strukturális változások :
- tömeges belső vándorlás
- város és falu elkülönülése
- foglalkozási átrétegződés
- területi átrendeződés
- Új városok születése
Ny --- K felé halad ez a tendencia, folyamat. Ez a különbség még most is jelen van. A K-I részt sokféle nép özönlötte el, a kulturális fejlettség visszahanyatlott. A Ny-t az eredeti tőkefelhalmozásból kivette a részét. Az iparosodás miatt a nagy folyamatok váltak jellemzővé. --- városokba áramlás --- sűrűn és kevésbé lakott területek. Az urbanizáció folyamata végigjárta a ______ folyamatot :
Városba áramlás --- város környéke egybe szerveződik a várossal ( agglomeráció ) -- városból való kiköltözés ( szuburbanizáció, ellenurbanizáció ) --- gentrifikáció, reurbanizáció. Rajz:

5 millió feletti : Párizs, London
NÉPESSÉG TÖMÖRITÉS :
1.) A gyári nagyipar létrejöttekor : a kőszén és a vasérc lelő helyekre vonzották az embereket. ( Saar, Ardennek, Pennine, Szilézia, Donyec-medence, Románia, Spanyolo )
2.) A fővárosokba telepedett a könnyű ipar --- népesség. Párizs, London, Berlin, Moszkva, Bécs, Budapest.
3.) A kikötők mentén : Hamburg, Bréma, Rotterdam, Bristol,
4.) Folyók mentén : Budapest,
Mára a kikötők szerepe módosult. Behozott élelmiszerek feldolgozó helyeiből a nehéz és vegyipari feldolgozó helyekké váltak.

Az éghajlati övezetesség kialakulás

Az időjárás

Az időjárás: a levegő fizikai állapotának változása egy meghatározott helyen rövid idő (néhány nap vagy óra) alatt. Az időjárási elemek változása miatt szüntelenül változik a levegő fizikai állapota. Időjárási elemek: napsugárzás, hőmérséklet, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás, szél.

Az éghajlat

Az éghajlat: meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere. Az időjárás változásának szabályszerűsége. Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is.

Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők

Az éghajlatot 3 tényező alakítja ki: napsugárzás, földfelszín, uralkodó szél és tengeráramlás.
1. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező
2. A földfelszín módosítja a napsugárzás hatását
3. Az uralkodó szelek és tengeráramlások más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

A napsugárzás szerinti vagy szoláris övbeosztás

1. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a keringő Földre, a Ráktérítővel és a Baktérítővel a legtöbb hősugárzásban részesülő forró vagy trópusi övezet határai jelölhetők ki.
2. A térítőkörökkel és a sarkkörökkel határolt északi és déli mérsékelt övezet kevesebb napsugárzást kap mint a trópusi övezet, de többet mint a hideg övezet. Itt a napsugarak hajlásszöge már 90 foknál csak kisebb lehet, de még minden nap felkel és lenyugszik a Nap.
3. A sarkkörökkel határolt sarkvidékek kapják a legkevesebb meleget, mert a legkisebb hajlásszöggel érkeznek a napsugarak, és mert ezeken a területeken napokig, hetekig, vagy hónapokig állandó éjszaka van.

Módosított éghajlati övezetek

A napsugarak hajlásszöge alapján meghatározott éghajlati övezetek határait főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják. Ezek miatt az egyes övezeteken belül az éghajlat területenként részben eltérő lehet. Az eltérések éghajlati területeket alakítottak ki.

A nagy földrajzi felfedezések és az eredeti tőkefelhalmozás

A XIV. sz. gazdasági, népességi megtorpanását a XV. sz. közepétől lassú fejlődés váltotta fel: egységes nagy államok alakultak, fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, növekedett a népesség  Ny.-Eu. nem tudja népességét elég élelemmel ellátni  mind több mg.-i terméket importál  kereskedelmi fellendülés, kontinentális mun-kamegosztás: K.-Eu.: mg (búza)  Ny.-Eu.: ipari termék (posztó)
A növekvő kereskedelem következményei:
- nemesfém éhség
- új út kell a keleti kereskedelem lebonyolításához, török hatalom megjelenése miatt (Konstantinápoly elfog-lalása, 1473.)

- új tengeri utak keresése

Nagy földrajzi felfedezések:
1471.: portugálok átlépik az Egyenlítőt
1487.: megkerülik a Jóreménység-fokát
1498.: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába
1492. VIII. 3-X. 12.: Kolumbusz Kristóf első útja, az Újvilág felfedezése  spanyolok előretörése
1493-96.: Kolumbusz 2. útja, 1498-1500.: Kolumbusz 3. útja  arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon
1519. VIII-1522. IX.: Fernando Magellán expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet)

Több tényező segítette a megvalósítást:
- megépítik az első caravellákat (több árbocos, magas építményű, hátsókormányos, 200-500 tonnás)
- araboktól átvett iránytű
- a XIII-XIV. században tett utazások eredményeként bővültek a földrajzi ismeretek
- elfogadják, hogy a Föld gömbölyű (Ptolemaiosz)

A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek tartott hódítókat (Cortez: 1519., Alvarando: 1523., Pizarro: 1531.), később, mikor rájöttek, hogy csak kirabolják őket szembefordultak. A har-cokban százezrek, a behozott járványokban milliók haltak meg.

A felfedezések következményei:
- Európába nemesfém áradat indul meg (1521-1600.: 16 ezer t ezüst, 200 t arany)
- új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília.
- új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolga munkára  rabszolga-kereskedelem Afrikából Amerikába

A élelmiszer iránti nagy kereslet hatására a XVI. sz. közepétől mezőgazdasági termékek (főleg a gabona) ára nőtt, ezt az iparcikkek árai, a bérek nem követték. Az ipari termelés növelését sürgette az iparcikkek (főleg a posztó) iránt megnőtt kereslet, valamint a K.-Eu.-i piaci lehetőségek (a k.-eu.-i országokban a mezőgazdaságra álltak rá  ipari termelés visszaesett). Ezt a nagy kereskedelmet segítette lebonyolítani az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg, ami tovább növelte az árakat.
A megnövekedett keresletet a céhek kereteiben nem lehetett kielégíteni  élelmes vállalkozók kijátszották azt  kiadási rendszer (olcsó textíliát falusi lakossággal készíttették el). A drágább, finomabb (luxus)cikkeket manufaktúrákban készítették (vállalkozó műhelyében a vállalkozó nyersanyagával és (kezdetben ké-zi)szerszámával dolgozó fizetett munkások állítanak elő olcsón több árut  munkamegosztás)  sok kézmű-ves ment tönkre, de a kereskedő-vállalkozók kezében nagy tőke halmozódott fel.
Angliában és a Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelyek eredményeként a földjüket vesztett parasztokból és a tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Angliában ez a folyamat a posz-tóipar föllendülésével függ össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhte-nyésztéssel foglalkozzanak  növelni kellett a legelők nagyságát  kisajátították az addig közös legelőket + pusztán hagyott területeket, majd egyes paraszti földeket vettek el. Az elrabolt földeket sövény és kőkerítések-kel vették körül  bekerítés. Az új jelenség a XVII., de főleg a XVIII. sz.-ban vált általánossá és igazán sú-lyossá.
A földjükről elkergetett parasztok, tönkrement kézművesek számára egyetlen megélhetési forrás maradt: a tőkés vállalkozók manufaktúráiban munkát vállalni. (Ezt a folyamatot szigorú törvények is segítették (pl.: Anglia 1597. Erzsébet törv.), büntették a csavargókat, munkakerülőket.) Angliából a XVI.sz. végére Eu. legjelentősebb állama vált, I. Erzsébet uralkodása idején gazd.-i és pol.-i téren is jelentőssé vált. A társadalmi összetétel meg-változott, a kereskedelemből meggazdagodó polgárság egyre nagyobb hatalomra tett szert. A polgárságnak szüksége volt a tengereken a királyi hatalom védelmére, ezért tudomásul vette a korlátlan királyi hatalmat. Így az abszolút monarchia, amely VIII. Henrik alatt kezdett kialakulni, I. Erzsébet korában kiteljesedett. Azonban 1588 után, miután a tengerekről eltűntek a spanyol és portugál konkurensek, a polgárságnak nem volt szüksége a királyi védelemre, többé nem volt hajlandó az ebből származó terhek elviselésére sem. A helyzet Erzsébet halála után, a Stuartok uralkodása alatt mérgesedett el.

Azt a történelmi folyamatot, amelyben a kisárutermelő parasztokat és a kézműveseket a termeléshez, illetőleg a létfenntartáshoz szükséges eszközeiktől megfosztják és ezek vagy az ezek megvásárlásához szükséges összeg mások kezében felhalmozódik, eredeti (= kezdeti) felhalmozásnak nevezzük. Ennek so-rán alakultak ki a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ezzel együtt a világkereskedelem is kialakult, melynek a központja a spanyol-németalföldi Antwerpen lett.

Ugyanakkor a kontinentális munkamegosztás révén a Kelet-Európában megtermelt mg.-i terményeket nagy haszonnal lehetett értékesíteni. Ez az itteni földbirtokosokat arra ösztönözte, hogy bekapcsolódjanak az agrár-terményekkel való kereskedelembe  fokozódó mértékben vették igénybe a jobbágyaik terményjáradékait + kiterjesztették a majorságukat, amit robotmunkával műveltettek  parasztot megfosztották szabad költözködési jogától  második jobbágyság  megmerevedő feudalizmus: keleti területek a mg.-ra álltak be és nem fejlőd-tek.

A nemzetközi munkamegosztás következtében Mo.- on is a mg., elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ami ezek fejlődésére kedvezően hatott, viszont káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is  agrárkonjuktúra  a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a ro-botot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a 2. jobbágyság  növekedett a főnemesség hatalma.

A mondat

Fogalma:
• A beszéd legkisebb eleme, a szöveg láncszemnyi része
• Rendszerint nem önmagában áll, hanem a szövegbe ágyazottan

Jellemzői:
• A beszéd alapegysége
• A szöveg láncszemnyi része
• Kommunikációs egység (közlésfolyamatba tehető)
• Az élőszó és az írás önálló szakasza
• Egy teljes, önálló mozzanat

Felosztása:
• Tagolt:
 Teljes:
o Egyszerű:
 Tő
 Bővített
o Összetett:
 Mellérendelő:
 Kapcsolatos
 Ellentétes
 Választó
 Következtető
 Magyarázó
 Alárendelő:
 Alanyi
 Állítmányi
 Tárgyi
 Határozói
 Jelzői
 Sajátos jelentéstartalmú:
 Feltételes (ha)
 Hasonlító (mint)
 Megengedő (bár)
 Következményes (úgyhogy)
 Hiányos
• Tagolatlan

Szintagmatikus szerkezete:
• Szintagma = szószerkezet → egymással logikai vagy grammatikai viszonyban álló mondatrészek (glosszéma)
• A mondat megszerkesztettségén a benne lévő szavak nyelvtani szabályok szerinti szerveződését értjük


• Fajtái:
 Hozzárendelő (Hr):
o Az alany és az állítmány egyenlő rangú, tehát a mondat legfelső szintjén foglalnak helyet
o Pl.:
Bálint nevet.

A - Á
 Mellérendelő (Mr):
o Mellérendelőnek a halmozott mondatrészeket nevezzük
o A mondat bármely szintjén előfordulhatnak, tehát nem helyhez kötöttek
o Pl.:
Anna mszorgalmasan, mszépen és mfürgén feltakarított..

A - Á

Hm Hm Hm
 Alárendelő (Ar):
o Fajtái:
 Tárgyas
 Határozós
 Jelzős
o Pl.:
mMerengve jár a holdsugár a miszellőűzött hfelhők között.

A - Á

Hm Hh

Jmi

Az összetett mondatok:
• Olyan mondatok, amelyek 2 vagy több tagmondatból állnak
• Fajtái:
 Alárendelő:
o A mellékmondat alá van rendelve a főmondatnak, így annak valamely mondatrészét fejezi ki, tehát nem egyenrangúak
o A főmondat és a mellékmondat között szoros nyelvtani kapcsolat van
o Fajtái:
 Alanyi:
 Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejezi ki, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek az alany kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: az (általában a főmondatban van)

1Nagy munkát vállal az magára, 2ki most kezébe lantot vesz.
↓
ki?

1
│
2 A
 Állítmányi:
 Az állítmányi alárendelő mondatokban a mellékmondat a névszói állítmányt fejti ki, ezért ha kiegészítjük az igei részével (összetett állítmány), könnyen ráismerünk
 Kérdései: milyen?, mekkora?
 Utalószói: olyan, akkora

1Akkora volt a sár, 2hogy alig lehetett járni.

1
│
2 Á
 Tárgyi:
 A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejezi ki mellékmondat formájában
 Kérdése: megegyeznek a tárgy kérdéseivel
 Kötőszavai: aki, amely, hogy
 Utalószavai: azt
 Határozói:
 A főmondatban kifejtett cselekvés helyét/ idejét/ módját/ stb. jelöli meg, mellékmondat formájában
 Kérdései: megegyeznek a határozók kérdéseivel
 Kötőszavai:
 hol, ahol, merre, meddig, honnan (helyh.)
 meddig, addig (időh.)
 úgy, ahogy (módh.)
 Jelzői:
 A főmondat valamely minőség-, mennyiség-, birtokos-, vagy értelmező jelzőjét fejezi ki mellékmondat formájában
 Az értelmezési jelzői mellékmondat a főmondat valamelyik névszóval kifejezett mondatrészének az értelmezőjét fejti ki (pl.: Bence, az okos)
 Mellérendelő:
o A mellérendelő összetett mondat tagmondatai, mondategységei között tartalmi és logikai viszony van
o A tagmondatok grammatikailag egyenlő értékűek, azonos szinten (egymás mellett) helyezkednek el
o Fajtái (a tagmondatok közötti tartalmi, logikai viszony alapján):
 Kapcsolatos O−O
 Ellentétes O↔O
 Választó O~O
 Következtető (ok – okozat) O→O
 Magyarázó (okozat – ok) O←O

• A többszörösen összetett mondatokban a mellérendelések összekapcsolódhatnak az alárendelésekkel és bonyolult szerkezetet alkotnak.

A hangalak és a jelentés kapcsolata

Szó:
• Egy szót úgy érzékelünk, hogy a leírt hangalakot látjuk, vagy a kiejtett hangot halljuk, és ezekhez a szavakhoz jelentést kapcsolunk
• SZÓ = HANGALAK + JELENTÉS (SZ = H + J)

Hangutánzó szavak:
• A szó hangalakja és jelentése között nem megegyezésen alapuló, hanem valódi kapcsolat fedezhető fel
• Csoportjai:
 Állathangok utánzása (pl.: csiripel, mekeg)
 Természeti jelenségek hangjának utánzása (pl.: dörög, süvít)
 Tárgyak hangjának utánzása (pl.: csattog, ketyeg)
 Emberi hangok utánzása (pl.: füttyent, visít)
• Jele: H → J

Hangulatfestő szavak:
• A hangutánzó szavakhoz hasonlósan a hangalak és jelentés között valódi kapcsolat fedezhető fel
• A szavak hangsora különféle cselekvések, tulajdonságok hangulatát idézik (pl.: otromba, bandukol, cammog, pipogya)
• Jele: H → J

A magas és mély hangrendű alakpárok:
• Ezeknél is valódi kapcsolat van
• Az alakpárok magas hangrendű tagjai hangalakjukkal közelséget vagy kisebb intenzitást fejez ki, míg a mély hangrendűek távolságot vagy nagyobb intenzitást mutatnak (pl.: tömpe-tompa, gyűr-gyúr, itt-ott, ez-az)

Egyjelentésű szavak:
• A magyar nyelvben kevés ilyen szó van, elsősorban az összetett szavak és a szakszavak tartoznak ide
• Jele: H ─ J
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz egy jelentés kapcsolható
• Pl.: esőcsatorna, napernyő

Többjelentésű szavak:
• A leírt vagy elhangzott hangalakhoz több jelentés társul, melyek egymással összefüggnek, és jelentésszerkezetet alkotnak
• A szavak többértelműségét poliszémiának nevezzük, így a többjelentésű szavakat poliszém szavaknak hívjuk
• A többjelentésű szavak második és további jelentései az elsődleges alapjelentésből fejlődtek ki az emberi megismerés során
• Jele: J1
H ─ J2
J3
• Pl.: fül = - érzékszerv
- kancsó füle
- (zenei) hallás
- a könyv behajtott sarka

Azonos alakú szavak:
• A szavak hangalakjához több jelentésül társul, de a jelentések között semmi összefüggés nincs
• Az azonosság idegenszóval homonímia, az azonos alakú szavakat homonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Szótári homonimák (a szavak szótári alakjának azonosalakúsága) – pl.: csap, dob, ég, vár
 Nyelvtani homonimák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: merek (levest merek, vagy merek úszni)
 Vegyes típusú homonimák (a szótári alakok és a toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl.: hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom)
• Jele: J
H ─ J
J
• Pl.: ár = - áru értéke
- cipészszerszám
- áramló víztömeg
- terület-mértékegység

Rokon értelmű szavak:
• Több hangalak hallásakor vagy olvasásakor egy jelentés azonosul az emberben
• A rokonértelműséget idegen szóval szinonímiának, a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük
• Csoportjai:
 Azonos jelentésű szavak:
o Pl.: eb – kutya, csibe – kiscsirke
o Jele: H
J
H

 Hasonló (nem teljesen azonos) jelentésű szavak:
o Pl.: kiabál – ordít – üvölt, eszik – falatozik
o Jele: H J
H J
H J



Hasonló alakú szavak:
• Előfordul, hogy egy szövegben összetévesztenek olyan hasonló hangzású szavakat, amelyek jelentése között ugyan van kapcsolta, de jelentésük mégsem egyezik meg
• A hasonlóalakúságot idegen szóval paronímiának, a hasonló alakú szavakat paronim szavaknak nevezzük
• Csoportjai:
 Alakváltozatok:
o Közös tőből származó szavak, melyek jelentése megegyezik, csak a használatukban, hangulatukban van eltérés
o Pl.: vödör – veder, mienk – miénk
o Jele: H
J
H
 Alakpárok:
o Közös tőből származó szavak, de jelentésük eltérő
o Pl.: fáradság – fáradtság, egyenlőre – egyelőre
o Jele: H ─ J

H ─ J

Ellentétes jelentésű szavak:
• Az ellentétes jelentésű szavakat idegen szóval antinimáknak nevezzük
• Jele: H ─ J
↕
H ─ J

A szóalkotás

Szóelemek:
• A szótő (lexéma) és a toldalékok együtt alkotják a szóalakot (morféma)
• Morfémák csoportosítása:
 Szabad:
o Önálló alakkal és önálló jelentéssel bír
o Csak szótő lehet
 Félszabad:
o Önálló alakkal bír, de csak járulékos jelentése van
o Pl.: névutó, igekötő
 Kötött:
o Nincs önálló alakjuk és jelentésük
o Pl.: toldalékok
• Toldalékok csoportosítása:
 Képző:
o Megváltoztatja a szó jelentését
o A szótő után több is állhat belőle
o Megváltoztathatja a szó szófaját
o Pl.:
 vad → vadász (szófajtartó
 szép → szépít (szófajváltó)
o Képzők:
 Igeképző (-z, -l, -ll)
 Főnévképző (-ás, -és, -ság, -ség, -mány, -mény)
 Melléknévképző (-s, -i)
 Főnévi igenévképző (-ni)
 Folyamatos melléknévi igenévképző (-ó, -ő)
 Befejezett melléknévi igenévképző (-t, -tt)
 Beálló melléknévi igenévképző (-andó, -endő)
 Határozói igenévképző (-va, -ve, -ván, -vén)
 Gyakorító képző (-gat, -get, -dogál, -degél, -dögél)
 Kicsinyítő képző (-ka, -ke, -cska, -cske)
 Műveltető igeképző (-tat, -tet)
 Visszaható igeképző (-kodik, -kedik, -ködik)
 Ható igeképző (-hat, -het)
 Fosztóképző (-tlan, -tlen, -talan, -telen)
 Jel:
o Módosítják a szó jelentését
o Vagy a szótő, vagy a képző után állhat (max. 2)
o Utalhat:
 igeidőre (-t, -tt)
 cselekvő számára (-k)
 birtokra (-m, -d, -ja, -i)
o Jelek:
 Múlt idő jele (-t, -tt)
 Feltételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né)
 Felszólító mód jele (-j)
 Többes szám jele (-k)
 Birtokos személyjelek (-m (E/1); -d (E/2); -a, -e, -ja, -je (E/3);
-unk, -ünk (T/1); -tok, -tek, -tök (T/2);
-juk, -jük (T/3))
 Birtokjel (-é)
 Birtoktöbbesítő jel (-i)
 Középfok jele (-bb)
 Felsőfok jele (leg-…-bb)
 Kiemelőjel (-ik)
 Rag:
o Meghatározza a szó mondatbeli szerepét
o A szótőn, a képző után vagy a jel után állhat (max. 1)
o Zárómorféma (nem állhat utána más)
o Ragok:
 Igei személyragok:
 Alanyi ragozás (-k; -sz, -l; Ø; -unk, -ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek)
 Tárgyas ragozás (-m; -d; -ja, -i; -juk, -jük; -játok, -itek; -ják, -ik)
 Főnévi igenév személyragjai (-m; -d; -e, -a; -unk, -ünk; -otok, -etek, -ötök; -uk, -ük)
 Tárgy ragjai (-t)
 Birtokos jelző ragjai (-nak, -nek)
 Határozó ragok (-ban, -ben, -tól, -hoz, stb…)
• Szóelemek sorrendje:
 SZÓTŐ + KÉPZŐ + JEL + RAG

Szóképzés:
• A meglévő szókészlet elemeiből a képzők segítségével egy új jelentésű szót hozunk létre. A képzett szó jelentése összefüggésben áll az alapszó jelentésével.
• Fajtái:
 Igéből → igét (szófajtartó):
o Cselekvő igéből → műveltető igét:
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
 Pl.: mosat, ásat
o Cselekvő igéből → visszaható igét:
 Képzői: -odik, -edik, -kodik, -kedik, -ködik, -kozik, -kozik,
-kezik, -közik
 Pl.: mosakodik, borotválkozik
o Cselekvő igéből → szenvedő igét:
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
 Pl.: nézetik
o Cselekvő igéből → ható ige:
 Képzői: -hat, -het
 Pl.: mondhat, kérhet
 Névszóból → igét
Képző Képzett szó
-l gyalul, fésül
-z(ik) gereblyézik, pipáz(ik)
-ász(ik) halászik, madarászik
-ész(ik) egerészik, heverészik
-kodik bohóckodik
-kedik ügyeskedik
-ködik őrködik
-l csodál, helyesel
-ll sokall, rosszall
-ít szabadít, szépít, takarít
-ul tanul, szabadul
-ül szépül, zöldül
-odik fiatalodik
-edik öregedik

 Igéből → névszót:
Képző Képzett szó
-ás tanulás
-és égés
-at gondolat
-et felelet
-mány tanulmány
-mény építmény
-vány utalvány
-vény öntvény
-tlan (-atlan) tudatlan
-tlen (-etlen) neveletlen

 Névszóból → névszót:
Alapszó Képzőfajta Képző Képzett szó
barát Főnévképző -ság barátság
nép -ség népség
leány Kicsinyítő képző -ka leányka
egér -ke egérke
fiú -acska fiúcska
könyv -ecske könyvecske
Kovács Asszonynévképző -né Kovácsné
Papp -né Pappné
só Fosztóképző -tlan sótlan
erő -tlen erőtlen
szag -talan szagtalan
íz -telen íztelen
iskola Melléknévképző -i iskolai
Sopron -i soproni
hüvelyk Határozatlan számnévképző -nyi hüvelyknyi
tenger -nyi tengernyi
öt Törtszámnévképző -öd ötöd
hét -ed heted
tíz Sorszámnévképző -edik tized
nyolc -adik nyolcad

Szóösszetétel:
• Keletkezése:
 Mondatbeli összefüggés alapján (pl.: szabadidő, hétvége)
 Mondatbeli előzmény nélkül (pl.: mosógép, porszívó)
• Fajtái:
 Mellérendelő szóösszetétel:
o A mellérendelő szóösszetételek ellentétes vagy hasonló tagokból állnak, ahol az előtag és az utótag mindig azonos szófajú szó
o Fajtái:
 Valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Az előtagnak és az utótagnak is van önálló hangalakja és jelentése, így ezeket önállóan is használjuk
 Pl.: él-hal, jön-megy, hegyes-völgyes, egy-két, szóbeszéd
 Nem valódi mellérendelő szóösszetétel:
 Vagy az előtagnak vagy az utótagnak nincs önálló jelentése
 Pl.: lót-fut,
 Szókettőzés (szóismétlés):
 Egy szó megkettőzésével keletkezett mellérendelő szóösszetételeket nevezzük szőkettőzésnek
 Pl.: messze-messze, egy-egy, alig-alig, néha-néha
 Ikerszók:
 A hasonló hangzású tagok mellérendelő szóösszetételei az ikerszók
 Pl.: tipeg-topog, dirmeg-dörmög, icipici, hébe-hóba
 Alárendelő szóösszetétel:
o Alanyos szóösszetétel (napsütötte, nyakatekert)
o Tárgyas szóösszetétel (lábtörlő, egyetért)
o Határozós szóösszetétel (magasugrás, célbadobás)
o Jelzős szóösszetétel (tejfölösszájú, tízperc, háztető)
o Jelentéstömörítő szóösszetétel (patyolatfehér, csigalépcső)

Egyéb szóalkotási módszerek (ritkább szóalkotási módok):
• Szóelvonás:
 Kadarka → kadar (borfajta)
 Zűrzavar → zűr
 Nagytakarítást végez → nagytakarít (képzett előtagú főnév igésítése)
• Szórövidítés:
 Tulajdonos → tulaj
 Professzor → prof
 Laboratórium → labor
 Matematika → matek
• Mozaikszók:
 Magyar Tudományos Akadémia → MTI (betűszó)
 Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság → közért (szóösszevonás)
 Általános forgalmi adó → áfa
 Liter → l (rövidítés)

• Szórövidítés továbbképzése (becézés):
 Mária → Maris, Marcsi, Marcsa, Mari
• Szóvegyülés (kontamináció):
 Csokor + Bokréta → csokréta
 Zavar + Kerget → zargat
• Szóösszerántás:
 Citrom + Narancs → citrancs (grépfrút)
 Csatorna + Alagút → csalagút

A szófajok

Fogalma:
• A szókészlet szavait közös tulajdonságuk alapján soroljuk a szófajok kategóriájába
↓
 Szótári alak
 Mondatbeli szerep
 Alaki sajátosság

Szófaji kategóriák:
• Ige
• Névszók:
 Főnév
 Melléknév
 Számnév
 névmás
• Egyéb önálló szófajok:
 Határozószó (pl.: most, így)
 Igenév (pl.: olvasó, olvasni)
 Indulatszó (pl.: jaj, ejnye)
• Segédszók (nem önálló szófajok):
 Igekötő (pl.: be, ki, le, fel)
 Névutó (pl.: alatt, mellett)
 Névelő (a, az, egy)
 Kötőszó (pl.: hogy, és, s, de)
 Módosítószó (pl.: sem, bár, vajon)


Az Ige

Fogalma:
• Cselekvést, történést, létezést és állapotot (pl.: fáj) kifejező szófaj
• Az állapottal megnevezett ige független az alany szándékától

Igeidők:
• Jelen (jele: Ø)
• Múlt (jele: -t, -tt)
• Jövő (jele: -ni … fog)

Igemódok:
• Kijelentő (pl.: olvas)
• Felszólító (pl.: olvass)
• Feltételes (pl.: olvasna)

Igeragozások:
• Alanyi (valamit):
 Határozatlan tárgy esetében az ige alanyi ragozásban van
 Pl.: Én → olvasok
Te → olvasol
Ő → olvas
Mi → olvasunk
Ti → olvastok
Ők → olvasnak
• Tárgyas (azt):
 Határozott tárgy esetén az ige tárgyas ragozásban van
 Pl.: Én → olvasom
Te → olvasod
Ő → olvassa
Mi → olvassuk
Ti → olvassátok
Ők → olvassák

Fajtái:
• Cselekvő ige:
 Az alany maga végzi a cselekvést
 Pl.: olvas
 Képzői: Ø
• Műveltető ige:
 Az alany mással végezteti el a cselekvést
 Pl.: olvastat
 Képzői: -at, -et, -tat, -tet
• Szenvedő ige:
 A cselekvést más végzi, de az alany szenvedi el
 Pl.: olvastatik
 Képzői: -atik, -etik, -tatik, -tetik
• Visszaható ige:
 Az alany végzi a cselekvést, ami önmagára hat vissza
 Pl.: mosakodik
 Képzői: -odik, -edik, -ödik, -kodik, -kedik, -ködik
• Ható ige:
 Az alany számára biztosított a lehetőség a cselekvés elvégzésére
 Pl.: olvashat
 Képzői: -hat, -het
• További kisebb igefajták:
 Tartós, huzamos történésű ige (pl.: tanul, nevel, öregszik)
 Mozzanatos ige (pl.: villámlik, zuhan, lobban)
 Gyakorító ige (pl.: olvasgat, tanulgat)

Mondatbeli szerepe:
• Mindig állítmányként szerepel

Stílushatása:
• A szöveg mozgalmassá, cselekvés dússá tétele a lényeg



Az igenév

Fogalma:
• Kettős arculatú szófaj, mivel igei és névszói tulajdonságai is vannak, tehát egy igéből és egy névszóból felépülő szófaj

Fajtái:
• Főnévi igenév:
 Képzője: -ni
 Pl.: olvasni
• Melléknévi igenév:
 Folyamatos:
o Képzője: -ó, -ő
o Pl.: olvasó, nevető
 Befejezett:
o Képzője: -t, -tt
o Pl.: olvasott (levél), írott
 Beálló:
o Képzője: -andó, -endő
o Pl.: olvasandó, keresendő
• Határozói igenév:
 Képzője: -va, -ve, (-ván, -vén)
 Pl.: olvasva, nevetve, (olvasván, nevetvén)


A főnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak, gondolati fogalmak neveit kifejező szófaj

Fajtái:
• Köznév (pl.: autó, fa)
• Tulajdonnév:
 Márkanév (pl.: Audi)
 Intézménynév (pl.: Magyar Tudományos Akadémia)
 Személynév (pl.: Gergő, Petőfi Sándor)
 Földrajzi név (pl.: Európa, Magyarország, Ópusztaszer)
 Csillagnév (pl.: Jupiter)
 Állatnév (pl.: Morzsa)
 Cím (pl.: Egri csillagok /egyedi cím/, Aktív /állandó cím/)

Mondatbeli szerepe:
• Legtöbbször egy mondat alanyát, tárgyát és határozóját alkotják

Stílushatása:
• Állandóságot, nyugalmat vagy mozdulatlanságot sugall



A melléknév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak tulajdonságát kifejező szófaj

Fokozása:
• Alapfok:
 Jele: Ø
 Pl.: nagy, szép
• Középfok:
 Jele: -bb
 Pl.: nagyobb, szebb
• Felsőfok:
 Jele: leg…bb
 Pl.: legnagyobb, legszebb

Mondatbeli szerepe:
• A mondatokban leggyakrabban jelzőként szerepelnek


A számnév

Fogalma:
• Élőlények, tárgyak mennyiségét, a sorban elfoglalt helyüket kifejező szófaj

Fajtái:
• Határozott:
 Tőszámnév (pl.: tíz)
 Sorszámnév (pl.: tizedik)
 Törtszámnév (pl.: tized)
• Határozatlan:
 Csak hozzávetőlegesen nevezi meg a mennyiséget (pl.: sok, kevés, néhány)


A névmás

Fogalma:
• Valódi névszókat (főnév, melléknév, számnév) helyettesítő szófaj

Fajtái:
• Egyirányú névmások (csak főnevet helyettesít):
 Személyes névmás (én, te, ő, mi, ti, ők)
 Birtokos névmás (pl.: enyém, tied, övé)
 Visszaható névmás (pl.: magam, magad, maga)
 Kölcsönös névmás (egymás)

• Többirányú névmások (főneveket, mellékneveket, számneveket helyettesít):
 Mutató névmás (pl.: ez, olyan, akkora, annyi)
 Kérdő névmás (pl.: ki, milyen, mekkora, mennyi)
 Vonatkozó névmás (pl.: aki, ami, amilyen, ahány, amennyi)
 Határozatlan névmás (pl.: valaki, valami, valamekkora, valahány)
 Általános névmás (pl.: bárki, mindegyik, semmilyen, akárhol)


A határozószók

A cselekvést, történést helyét, idejét, módját és a cselekvő állapotát kifejező szavak.
A nagy részük névmásokból ered.
Pl.: most, így


Az indulatszók

Érzelmeket és indulatokat kifejező szavak.
Pl.: jaj, nosza, ejnye

A magyar helyesírás alapelvei

Írás:
• Gondolataink rögzítése, látható és megállapodáson alapuló jelekkel

A magyar írás jellemzői:
• Hangjelölő és betűíró, mert a legkisebb egységei a hangokat jelölő betűk
• Latin betűs, mert betűkészletünk nagy részét a latinból vettük át

A magyar ábécé:
• 44 betűből áll
• leggyakrabban 40 betűt használ (kivétel: q, w, x, y)
• a 40 betű 39 hangot jelöl (j és ly = „j”)

A magyar ábécé eltérései a latin ábécétől:
• a latin nem használ ékezeteket (a magyar ékezetek a hang időtartamát és minőségét jelölik)
• a latinban a nem létező mássalhangzókat betűkapcsolatokkal jelölik

Helyesírási alapelveink:
• fonetikus:
 kiejtés szerinti írásmód
• etimologikus:
 szóelemző írásmód
 a szót úgy írjuk le, ahogy a szóelemeket külön-külön
 pl.: segít + -ség = segítség
↓ ↓ ↓
szótő főnév- képzett szó
képző
• hagyományőrző:
 a régies családnevek és a „j – ly” esetében érvényesül
 pl.: Madách, papagáj, pálya
• egyszerűsítés elve:
 3 msh. nem állhat egymás mellett, ezért alkalmazni kell az egyszerűsítést
 vezetékneveknél és az elválasztásnál nem érvényesül:
o Papp + -val = Papp-pal
o Tollal = toll-lal
o Mariannal = Ma-ri-ann-nal
 Összetett szavak esetében sem alkalmazható

Hangtörvények

Hang (fonéma):
• A nyelv legkisebb egysége
• Külön-külön nincs jelentésük
• Jelentés megkülönböztető szerepük van
• Betűk segítségével beszédet alkotnak (hangok + betűk = beszéd)
• Nyelv = Beszéd + Írás

A magánhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: a)
 Hosszú (pl.: á)
• A nyelv vízszintes mozgása szerint:
 Elöl képzett → magas
 Hátul képzett → mély
• A nyelv függőleges mozgása szerint:
 Felső nyelvállású
 Középső nyelvállású
 Alsó nyelvállású
• Ajakműködés szerint:
 Ajakkerekítéses
 Ajakréses

MAGÁNHANGZÓK
MAGAS MÉLY
KEREKÍTÉSES RÉSES KEREKÍTÉSES RÉSES
FELSŐ Ü, Ű I, Í U, Ú -
KÖZÉPSŐ Ö, Ő É O, Ó -
ALSÓ - E A Á

A mássalhangzók osztályozása:
• Időtartam szerint:
 Rövid (pl.: tol)
 Hosszú (pl.: toll) → kettőzéssel minden mássalhangzóból képezhető hosszú
• Képzés helye szerint:
 Ajakhang
 Foghang
 Szájpadláshang
 Gégehang
• Akadály minősége szerint:
 Zárhang
 Réshang
 Zárréshang
 Orrhang
 Pergőhang

• Hangszalagok állása szerint:
 Zöngés
 Zöngétlen

MÁSSALHANGZÓK
AJAKHANGOK FOGHANGOK SZÁJPADLÁSHANGOK GÉGEHANGOK
ZÖNGÉS B, M, V D, DZ, DZS, L, N, R, Z, ZS G, GY, J, NY -
ZÖNGÉTLEN F, T C, CS, S, SZ, T K, TY H

Magánhangzótörvények:
• A szavakban a magánhangzók szabályos rendben helyezkednek el
• A toldalékok esetében az illeszkedéstörvény érvényesül:
 Amilyen hangrendű a szó, olyan hangrendű a toldalék
 Vegyes hangrendű szavak olyan toldalékot kapnak, amilyen hangrendű a szó utolsó szótaga
 Az összetett szavak toldalékolását az utolsó tag határozza meg
 Az illeszkedéstörvény miatt a toldalékaink 2 vagy 3 alakúak

Mássalhangzótörvények:
• Részleges hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik zöngéssége csak kiejtésben megváltozik
 Fajtái:
o Zöngétlenné válás:
 Egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngétlen hatására az előtte álló zöngés zöngétlen párját ejtjük
 Pl.:
 Háztető → kiejtésben „Hásztető”
 Fogkefe → kiejtésben „Fokkefe”

o Zöngéssé válás:
 Egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó áll egymás mellett és a zöngés hatására az előtte álló zöngétlen zöngés párját ejtjük
 Pl.:
 Ablakban → kiejtésben „Ablagban”

o Képzés helye szerinti részleges hasonulás:
 Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)
 Pl.:
 Különbség → kiejtésben „Külömbség”

• Teljes hasonulás:
 Két egymás melletti mássalhangzó közül az egyik teljesen hasonul a másikhoz
 Fajtái:
o Írásban jelölt:
 Ez + -vel = ezzel
 Ez + -vel = evvel
 Asztal + -val = asztallal
o Írásban jelöletlen (csak kiejtésben):
 Egészség → kiejtésben „Egésség”
 Anyja → kiejtésben „Annya”
 Bátyja → kiejtésben „Báttya”

• Összeolvadás (csak kiejtésben):
 Két különböző képzésű mássalhangzó helyett egy új harmadikat ejtünk
 Pl.:
o Segítség → kiejtésben „Segíccség”
o Mulatság → kiejtésben „Mulaccság”

• Kiesés (csak kiejtésben):
 Három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik (általában a középső) kiesik
 Pl.:
o Mondta → kiejtésben „Montta”

• Rövidülés (csak kiejtésben):
 Két (három) egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik hosszú, így az kiejtésben megrövidül
 Pl.:
o Otthon → kiejtésben „Monta”
o Többnek → kiejtésben „Töbnek”

• Egyéb fontos mássalhangzó törvények:
 Egy hosszú (kk) és egy ugyanolyan rövid mássalhangzó találkozásakor (kkk):
o Összetett szavak esetében:
 Kötőjelet kell alkalmazni
 Pl.:
 Sakk-kör
 Váll-lövés
 Balett-táncos
o Toldalékos szavak esetében:
 Az egyszerűsítés elve érvényesül
 Pl.:
 Toll + -val = tollal
 Meggy + -vel = meggyel

 A „-d” végű felszólító módú, tárgyas ragozású, E/2 személyű, rövidebb alakú igék esetében:
o Írásban jelölt teljes hasonulás érvényesül
o Pl.:
 Ad + -j = Add
 Fed + -j = Fedd
 Véd + -j = Védd
 Mond + -j = Mondd

 Az „-l”-re végződő igék esetében:
o Általában megtartják eredeti írásmódjukat
o Néhány kivétel:
 Gyúl → Gyullad → Gyullaszt
 Fúl → Fullad → Fullaszt
 A „-ll”-re végződő igék:
o Legnagyobb részének toldalékos alakjában is megtartják a „-ll” alakot
o Pl.:
 Hall → Hallottam
 Mállik → Mállott
 Áll → Állomás
 Száll → Szálloda
o Néhány kivétel:
 Torkollik → Torkolat
 Sarkall → Sarkalatos
 Az „-s”, az „-sz”, a „-z” és a „-dz” végű igék esetében:
o Felszólító módú, E/2 igéknél:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -j = Eddz
 Játsz + -j = Játssz
 Néz + -j = Nézz
 Mos + -j = Moss
o A T/1 és T/3 igéknél tárgyas ragozásban:
 Írásban jelölt teljes hasonulás történik
 Pl.:
 Edz + -jük = Eddzük
 Játsz + -ják = Játsszák
 Néz + -jük = Nézzük
 Mos + -ják = Mossák

A szöveg

Fogalma:
• A mondatnál nagyobb, teljes értékű nyelvi- és beszédesemény, amely egymással összefüggő mondatokból álló, szerkesztett kommunikációs egység

Jellemzői:
• A beszéd teljes egysége
• Teljes láncolatot alkot (előre- és visszautalás)
• A közlésfolyamatnak egy nagyobb egysége
• Az élőszó és az írás teljes, lezárt szakasza
• Több mozzanatból álló önálló teljesség

Fajtái:
• Hivatalos:
 Levél
 Kérvény
 Önéletrajz
 pályázat
• Magán:
 Levél
 Napló
 Önéletrajzi regény

A kommunikáció, vagy közlésfolyamat

Fogalma:
• Szűkebb értelmezése:
 Egy jelrendszerben a hétköznapi, társas érintkezésben való felhasználása
• Tágabb értelmezése:
 Minden információ befogadása kommunikációnak minősül, de ezt egyoldalú kommunikációnak nevezzük, mivel nincs mód a visszajelzésre

Fajtái:
• Verbális:
 A nyelvi jelrendszer (beszéd, írás) alkalmazása során jön létre a kommunikáció
• Nem verbális:
 A kommunikációs kapcsolat nem nyelvi jelek segítségével jön létre
 Pl.:
o Süketnémák jelbeszéde
o Gesztus nyelv = METAKOMMUNIKÁCIÓ
o Mimika
o Szemjáték (kacsintás)

Tényezői:
• Beszélő
• Hallgató
• Üzenet
• Közös nyelv (jelrendszer)
• Megfelelő szituáció

Funkciói:
• Kifejezés
• Tájékoztatás
• Felhívás
• Felszólítás
• Létezik művészi kommunikáció is

Zavarója lehet:
• Az ún. egymás melletti beszéd (mindkettő mondja a magáét)
• Közös ismeret hiánya
• A külső környezet nem megfelelő


A kommunikáció egyik közlője lehet a média, amely a tömegkommunikáció csoportjába tartozik.

Tömegkommunikáció:
• Széles befogadó rétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma
• Szerepei:
 Tájékoztatás
 Figyelemfelhívás
 Érzelemkifejezés
 Esztétikai szereplés

Médiaműfajok:
• Sajtóműfajok:
 Megjelenés szerinti csoportosítás:
o Napilapok
o Hetilapok
o Folyóiratok (2 hetente vagy havonta megjelenő sajtócikkek)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Politikai lapok
o Közéleti sajtó
o Szórakoztató
o Bulvár
o Tudományos
o Egyéb kategóriás
 Terjesztés helye szerinti csoportosítás:
o Országos
o Határon túli
o Helyi
o Regionális (falusi, városi, megyei, kerületi)
 A tájékoztató sajtóműfajok:
o Minden tájékoztató sajtóműfaj a híren alapszik, aminek alapot az információ ad
o Fajtái:
 Kartácshír (közepébe vágó)
 Paródiahír
 Közlemény
 Tudósítás
 Riport
 Interjú
 A véleményt közlő sajtóműfajok:
o Kommentár
o Glossza
o Jegyzet
o Nyílt levél
o Kritika
o Ismertetés
o Bírálat
o Tanulmány
o Monográfia
o Esszé

• Rádióműfajok:
 Fenntartó szerinti csoportosítás:
o Közszolgálati (állami támogatással és az előfizetők díjából működő)
o Társadalmi, civil (kisebb közösség által működtetett)
 Terjesztés köre szerinti csoportosítás:
o Országos
o Határon túli
o Regionális
o Helyi (egy településen vagy egy közösségen belül sugároz)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Egyprofilú (egy témakörben való sugárzás)
o Többprofilú v. vegyes rá dió:
 Hír, információ, krónika, politikai jellegű műsorok
 Hirdetés, reklám
 Beszélgetős műsorok
 Korosztály v. réteg- (gyermek-, ifjúsági-, nyugdíjas-) műsorok
 Kisebbségi, vallási műsorok
 Szociálpolitikai (hátrányos helyzetűeknek szóló) műsorok
 Tudományos-ismeretterjesztő műsorok
 Művészeti-irodalmi műsorok
 Szórakoztatóműsorok (vetélkedők)
 Sportműsorok
 Magazinműsorok
 Szolgáltató műsorok
 Folytatásos műsorok
 Két fő csoportja van:
o Írott anyagot megszólaltató műfajok (hír, jegyzet, glossza, levél, ismeretterjesztő előadás)
o Hangos anyagok v. elsődleges rádiós műfajok (interjú, tudósítás, riport, vitaműsor, beszélgetés, játék, telefonos műsorok)
• Televíziós műfajok:
 Kiterjedés szerinti csoportosítás:
o Világméretű
o Országos
o Határon túli
o Regionális
o Helyi (kábeltévé)
 Működtető szerinti csoportosítás:
o Közszolgálati (az állam, illetve a helyi önkormányzatok által fenntartott)
o Kereskedelmi (magán cég)
 Témakör szerinti csoportosítás:
o Hírműsorok, híradók
o Háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita)
o Dokumentumműsorok
o Oktató-ismeretterjesztő műsorok
o Rétegműsorok (nyugdíjas-, ifjúsági-, gyermekműsorok, nemzetiségi adások)
o Folytatásos tele-regények (szappanoperák)
o Reklámok
o Tévéshowk (talk-show)
o Zenés műsorok (koncert, zenei klipek)
o Filmek (szerzői-, tömegfilm)
o Közvetítések (színházi előadások, politikai események, sport)

A nyelvi jel és jelrendszer

Fogalma:
• Valamilyen érzékszervünkkel felfogható jelenség (látható, hallható, tapintható), amelyhez jelentés társul
• Érzékelhető dolog és jelentés kapcsolata (jelzés = jel + jelentés)
• Tágabb értelemben való értelmezése:
 Természeti jelenségek, tünetek
 Az emberi viselkedés bizonyos megnyilvánulásai (sápadás, elpirulás, remegés)
 A beszédet kísérő, nem nyelvi kifejező eszközök
• Szűkebb értelemben való értelmezése:
 Ember által alkotott jelek (KRESZ)
 A nyelvi jelek (szavak, toldalékok, mondatok) a legegyetemesebb, a legáltalánosabb és a leggyakrabban használt jele a NYELV:
NYELV = BESZÉD + ÍRÁS

A nyelvi jelrendszer jellemzői:
• Hangokból, szavakból, toldalékokból és az ezeket összekapcsoló szabályokból áll
• Minden nyelvnek van jelkészlete és szókészlete, azaz van szótára és nyelvtana
↓
A szavak és a mondatok összekapcsolódására vonatkozó szabályok gyűjteménye.

A jelek tulajdonságai:
• Érzékszervünkkel felfoghatóak
• Jelzés értékűek
• Jelentést tulajdonítunk nekik
• A valóság egyes jelenségeit vagy jelenségcsoportjait idézik fel
• Közösségek (kisebb-nagyobb közösségek) használják őket
• Megállapodáson alapulnak
• Általánosító szerepűek
• Egy jelrendszerbe illeszkednek (jelrendszer részei), mivel van jeltáruk (pl.: szótár) és vannak használati szabályaik
• Emberi érintkezésben valósulnak meg

A jelek használata:
• Az ember születése pillanatától jelek sokaságával találkozik, mind a környezetében, mind a világon
• Az eligazodást segítik a világon, a valóságban
• Tájékoztatnak
• Ismereteket adnak át
• Üzenetet közvetítenek