// API callback
related_results_labels_thumbs({"version":"1.0","encoding":"UTF-8","feed":{"xmlns":"http://www.w3.org/2005/Atom","xmlns$openSearch":"http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/","xmlns$blogger":"http://schemas.google.com/blogger/2008","xmlns$georss":"http://www.georss.org/georss","xmlns$gd":"http://schemas.google.com/g/2005","xmlns$thr":"http://purl.org/syndication/thread/1.0","id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807"},"updated":{"$t":"2023-12-26T11:01:04.967+01:00"},"category":[{"term":"magyar irodalom"},{"term":"érettségi tétel"},{"term":"angol"},{"term":"english"},{"term":"biológia"},{"term":"magyar nyelvtan"},{"term":"érettségi"},{"term":"földrajz"},{"term":"világirodalom"},{"term":"Társadalom ismeret"},{"term":"nyelv"},{"term":"kémia"},{"term":"filozófia"},{"term":"német"},{"term":"informatika"},{"term":"érettségi 2023"},{"term":"érettségi 2017"},{"term":"german"},{"term":"történelem"},{"term":"hittan"},{"term":"középszintű érettségi 2011"},{"term":"matematika"},{"term":"érettségi tétel 2023"},{"term":"érettségi vizsga"},{"term":"emelttörténelem"},{"term":"érettségi 2016"},{"term":"vallás"},{"term":"English history"},{"term":"emelt szintű érettségi 2010"},{"term":"gazdaságföldrajz"},{"term":"világ történelem"},{"term":"elektrotechnika"},{"term":"fizika"},{"term":"középszintű érettségi 2014"},{"term":"tétel"},{"term":"érettségi 2012"},{"term":"érettségi 2014"},{"term":"Ady Endre"},{"term":"emeltmatematika"},{"term":"érettségi 2011"},{"term":"Társadalomismeret"},{"term":"érettségi 2010"},{"term":"Művészettörtörténelem"},{"term":"emelt szintű érettségi 2012"},{"term":"matematika érettségi"},{"term":"középszintű érettségi 2012"},{"term":"érettségi vizsga 2023"},{"term":"Arany János"},{"term":"pedagógia"},{"term":"érettségi 2013"},{"term":"Európa"},{"term":"gazdasági és társadalmi"},{"term":"emelt szintű érettségi"},{"term":"irodalom"},{"term":"József Attila"},{"term":"Zsurnalisztika"},{"term":"Deutsch"},{"term":"idegen nyelv"},{"term":"középszintű érettségi 2010"},{"term":"Jókai Mór"},{"term":"Kazinczy Ferenc"},{"term":"közgazdaságtan"},{"term":"nyelvújítás"},{"term":"szituáció"},{"term":"Babits Mihály"},{"term":"Mikszáth Kálmán"},{"term":"középszintű érettségi 2013"},{"term":"Csokonai Vitéz Mihály"},{"term":"Juhász Gyula"},{"term":"Madách Imre"},{"term":"Móricz Zsigmond"},{"term":"Petőfi Sándor"},{"term":"pszichológia"},{"term":"Európai Únió"},{"term":"Művészettörtörténet"},{"term":"jog"},{"term":"román irodalom"},{"term":"Radnóti Miklós"},{"term":"középszintű érettségi 2023"},{"term":"Apollinaire"},{"term":"Europe"},{"term":"felvételi"},{"term":"word"},{"term":"Érvelés"},{"term":"AMENHOTEP"},{"term":"Japán"},{"term":"Kosztolányi Dezső"},{"term":"ember"},{"term":"Édes Anna"},{"term":". alakzat"},{"term":"AUGUSTUS"},{"term":"Africa"},{"term":"Afrika"},{"term":"Agilkia"},{"term":"Alpok"},{"term":"Amerikai Egyesült Államok"},{"term":"Curriculum vitae"},{"term":"Dayka Gábot"},{"term":"Demográfiai változások Magyarországon"},{"term":"EURGETÉSZ"},{"term":"EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE"},{"term":"Economical"},{"term":"Edfui"},{"term":"Egypt"},{"term":"Esztétika"},{"term":"Európai Unió politikai intézményrendszere"},{"term":"Felelet a Mondolatra"},{"term":"Gizai piramisok"},{"term":"Global Warming"},{"term":"Hungary"},{"term":"Információs társadalom fogalma"},{"term":"JUSTINIANUS"},{"term":"Kefren"},{"term":"Kelet-Közép-Európa"},{"term":"Keleti-Kárpátok"},{"term":"Kheopsz"},{"term":"Királyok Völgye"},{"term":"Kölcsey Ferenc"},{"term":"Közép-Duna-medence"},{"term":"Madách"},{"term":"Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszere"},{"term":"Mai magyar társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás"},{"term":"Memnon"},{"term":"Memphisz"},{"term":"Mexikó"},{"term":"Mondolat"},{"term":"Márai Sándor"},{"term":"Mükerénosz"},{"term":"N-edik gyök"},{"term":"Napoleon"},{"term":"Natural resources"},{"term":"North Great Plain"},{"term":"Németország"},{"term":"Nílus"},{"term":"Ozirisz"},{"term":"PR"},{"term":"Puskin"},{"term":"SEPTIMUS"},{"term":"San Franciscó környéke"},{"term":"Szfinksz"},{"term":"THUTMÓZISZ"},{"term":"TIBERIUS"},{"term":"Tengelyes tükrözés"},{"term":"The South African Republic"},{"term":"The atmosphere"},{"term":"USA"},{"term":"Verseghy Ferenc"},{"term":"a fogyasztó szabadsága"},{"term":"a munkavállalói stratégiák"},{"term":"air"},{"term":"amerika"},{"term":"az információrobbanás társadalom hatásai"},{"term":"ballada"},{"term":"beküldés"},{"term":"benelux államok"},{"term":"bírósági eljárás"},{"term":"characterization"},{"term":"circulation"},{"term":"család kulturális"},{"term":"diákjog"},{"term":"e-learning"},{"term":"egyenelet"},{"term":"egyenlő"},{"term":"ember tragédiája"},{"term":"emberi"},{"term":"epicentrumok"},{"term":"eredetük"},{"term":"etika"},{"term":"etnikum"},{"term":"ezredforduló szellemi és vallási helyzete"},{"term":"facebook"},{"term":"felező"},{"term":"fenntartható fejlődés"},{"term":"fiatalkori deviancia különböző formái"},{"term":"fogyasztói társadalom"},{"term":"földrengések gyakorisága"},{"term":"függvény értelmezési tartomány"},{"term":"global"},{"term":"gondolati költészet"},{"term":"gyermeki"},{"term":"hagyomány"},{"term":"harmadolópont"},{"term":"hipocentrumok"},{"term":"illem"},{"term":"jel"},{"term":"jellemzői"},{"term":"kiszolgáltatottsága"},{"term":"kommunikáció"},{"term":"konferencia"},{"term":"kultúra és a globalizáció kapcsolata"},{"term":"költészet"},{"term":"kötelesség"},{"term":"középszintű érettségi 2015"},{"term":"közös osztó"},{"term":"lake"},{"term":"like"},{"term":"magyar választójog és választási rendszer"},{"term":"merőleges"},{"term":"merőlegesség"},{"term":"munkába lépés"},{"term":"másodfokú egyenlet diszkriminánsa"},{"term":"napfogyatkozás"},{"term":"nemzet"},{"term":"nevezetes szögfüggvények"},{"term":"obeliszk"},{"term":"online okatatás"},{"term":"parabola"},{"term":"politika"},{"term":"ponthalmazok"},{"term":"pontkörüli forgatás"},{"term":"prímszám"},{"term":"pályaválasztás lehetőségei"},{"term":"párhuzamos"},{"term":"regisztráció"},{"term":"relatív prímszám"},{"term":"rendeltetésük"},{"term":"sajtó"},{"term":"szakasz"},{"term":"szakaszai"},{"term":"szegénység mutatói"},{"term":"szeizmikus zónák"},{"term":"szellemi"},{"term":"szereplői"},{"term":"szfinx"},{"term":"szokás"},{"term":"síknégyszög"},{"term":"technológiai-gazdasági fejlődés"},{"term":"testnevelés"},{"term":"tragédia"},{"term":"társadalmi együttélés alapvető szabályai"},{"term":"társas lény"},{"term":"távolság"},{"term":"tó"},{"term":"többség és kisebbség fogalmai"},{"term":"vektor"},{"term":"vektor abszolútértéke"},{"term":"viszony"},{"term":"változásuk"},{"term":"vírusok"},{"term":"Óbirodalom"},{"term":"Újbirodalom"},{"term":"állam"},{"term":"éghajlat"},{"term":"önéletrajz"}],"title":{"type":"text","$t":"Érettségi vizsga tételek gyűjteménye"},"subtitle":{"type":"html","$t":"Érettségi vizsga - tételek, segédletek, dokumentumok egy helyen"},"link":[{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#feed","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/posts\/default"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/-\/fizika?alt=json-in-script\u0026max-results=8"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/search\/label\/fizika"},{"rel":"hub","href":"http://pubsubhubbub.appspot.com/"},{"rel":"next","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/-\/fizika\/-\/fizika?alt=json-in-script\u0026start-index=9\u0026max-results=8"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"generator":{"version":"7.00","uri":"http://www.blogger.com","$t":"Blogger"},"openSearch$totalResults":{"$t":"25"},"openSearch$startIndex":{"$t":"1"},"openSearch$itemsPerPage":{"$t":"8"},"entry":[{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-472368809374540163"},"published":{"$t":"2010-04-07T18:17:00.002+02:00"},"updated":{"$t":"2010-04-07T18:19:06.977+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=20.+t%C3%A9tel%3A+Gravit%C3%A1ci%C3%B3\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=20.+t%C3%A9tel%3A+Gravit%C3%A1ci%C3%B3\u0026amp;version=4\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F20.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BGravit%25C3%25A1ci%25C3%25B3\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_07.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" border=\"0\" height=\"183\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7yv4j5mpyI\/AAAAAAAAB-0\/c9GYe17H4Is\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Gravit%C3%A1ci%C3%B3.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: ;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E          \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EA tömegmegmaradás törvénye\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA tömeg skalármennyiség. \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA tömegek összege akkor is állandó, ha a test halmazállapota  megváltozik, vagy kémiai átalakulások játszódnak le.\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E   \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ESúly és súlytalanság\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: ;\"\u003EA gravitációs mezőben a  testeket erőhatás éri. Ha ezeket a testeket egy felfüggesztés vagy  alátámasztás egyensúlyban tartja, akkor ezek a testek is erőhatást  fejtenek ki a felfüggesztésükre vagy az alátámasztásukra. Az az erő,  amely a gravitációs vonzás miatt húzza a felfüggesztést, vagy nyomja az  alátámasztást a test súlya. Ez gravitációs mezőben lévő rendszer akkor  van súlytalansági állapotban, ha nincs alátámasztva vagy felfüggesztve,  hiszen akkor nem fejt ki súlyt semmire. A súlytalan állapot nem a  gravitáció hiányát jelenti, hanem azt, hogy csak gravitációs erők hatnak  a súlytalannak tapasztalt testre.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EAz \u003Cb\u003Eáltalános\u003C\/b\u003E \u003Cb\u003Etömegvonzás\u003C\/b\u003E  (nehézségi erő) elméletét Newton 1687-ben megjelent könyvében írta le.  Gondolatmenete arra a feltevésre épült, hogy bármely két test között  fellép-kölcsönös vonzóerővel jellemezhető- gravitációs kölcsönhatás. Két  pontszerű test között a gravitációs vonzóerő egyenesen arányos a  kölcsönhatásban részt vevő testek tömegeivel, és fordítottan arányos a  közöttük lévő távolság négyzetével. \u003Ci\u003E(képlet a fgvtáblában, ide nem  lehet jól képletet írni)\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_07.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7yv5bXQ2UI\/AAAAAAAAB-8\/myc0RchnyTQ\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Gravit%C3%A1ci%C3%B32.jpg\" width=\"188\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\nNehézségi  gyorsulás:\u003C\/b\u003Em*a=FgravKépetekből kapható  meg, az \"a\" kifejezésével, általában bolygóra jellemző állandó (a  kísérlettel megmérhető). A földön ez az érték 9,81m\/s^2.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ENewton:\u003C\/b\u003E angol fizikus első publikált  munkája egy a fény természetéről szóló úttörő jellegű értekezés volt,  melyben megállapította, hogy a fehér fény a szivárvány színeinek  keveréke, valamit részletesen elemezte a fénytörés és –visszaverődés  törvényszerűségeit.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\nEzek alapján tervezte meg és készítette el  1668-ban az első tükrös távcsövet, azaz a teleszkópot, melyet a legtöbb  csillagvizsgálóban ma is használnak.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\nEnnél fontosabb eredményeket ért  el azonban az elméleti matematikában: megalkotta a differenciál- és  integrálszámítást.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\nLegfontosabb felfedezései azonban a mechanika  területén születtek: négy törvényt is alkotott.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cu\u003EKozmikus  sebességek:\u003C\/u\u003E\u003C\/b\u003E (képletek a fgvtáblában)\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E-Első    kozmikus  sebesség\u003C\/b\u003E: vagy körsebesség az a sebesség, amellyel egy égitest  felszínével párhuzamosan indított test    kör­pályán kering. Nagysága az  égitest tömegével egyenesen, az indítás ma­gas­sá­gával fordítva  arányos.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_07.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció\" border=\"0\" height=\"124\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7yv5kW384I\/AAAAAAAAB_E\/uTp_rwiv2_s\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Gravit%C3%A1ci%C3%B33.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n-Ha az indítási sebesség a körsebesség √2-szerese, akkor a  pálya parabola alakú, vagyis az indított test végtelenül eltávolodik a  Földtől. Ez a \u003Cb\u003Emásodik kozmikus sebesség\u003C\/b\u003E vagy az ún. szökési  sebesség. \u003Cbr \/\u003E\n-A \u003Cb\u003Eharmadik kozmikus sebesség\u003C\/b\u003E az a sebesség,  mellyel egy űrhajót vagy más testet adott pontról indítva az éppen  elhagyja a Naprendszert. A Földről indított űrhajó esetében ez a  sebesség 16,6 km\/s.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ci\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n+Fonálngás kísérlet is benne lesz\u003C\/b\u003E\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E       \u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/472368809374540163\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_07.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/472368809374540163"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/472368809374540163"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_07.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Gravitáció"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7yv4j5mpyI\/AAAAAAAAB-0\/c9GYe17H4Is\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Gravit%C3%A1ci%C3%B3.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-2184691464040607715"},"published":{"$t":"2010-04-06T18:56:00.002+02:00"},"updated":{"$t":"2010-04-06T18:58:42.974+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=19.+t%C3%A9tel%3A+Csillag%C3%A1szat\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=19.+t%C3%A9tel%3A+Csillag%C3%A1szat\u0026amp;version=8\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F19.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BCsillag%25C3%25A1szat\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_06.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" border=\"0\" height=\"196\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tnXExKHuI\/AAAAAAAAB70\/uVL7T01KDHs\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Csillag%C3%A1szat.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EKepler  törvényei:\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA  bolygók a Nap körül közel egy  síkban  fekvő ellipszispályákon  keringenek. E pályák egyik gyújtópontja   közös, és ebben a közös gyújtópontban  található a Nap.\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA  bolygókhoz a Napból húzott vezérsugár  egyenlő  időközök  alatt egyenlő területeket  súrol. (=a bolygók napközelben  gyorsabban  haladnak, mint naptávolban).\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA  bolygók keringési  időinek  a négyzetei úgy  aránylanak egymáshoz,  mint a Naptól számított közepes  távolságaik  köbei\u003C\/span\u003E \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\nAz első két törvény  a bolygók és a Nap közötti viszonyra vonatkozik. A harmadik törvény a  bolygók pályajellemzőit hasonlítja össze.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003EJohannes Kepler\u003C\/b\u003E  (magyarul ismert Kepler János néven is ismert, Németország, 1571. –  Bajorország, Németország, 1630. ): német matematikus, csillagász és  optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla  Kepler-törvényeknek neveznek.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\nNaprendszer  szerkezete, nap\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EA naprendszer\u003C\/b\u003E:\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E Egy 2 fényév sugarú gömb, melyben közel egy síkban keringenek a  bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz,  Neptunusz).\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E A naprendszerben a Nap  gravitációs ereje a meghatározó, ez tartja a naprendszerben a bolygókat.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E A Nap gravitációs vonzása azért olyan nagy,  mivel a naprendszer tömegének 99%-át magában foglalja ez a csillag.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA perdületfőként a körülötte keringő égitestekben  van.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA naprendszerben a távolságokat  csillagászati egységben (AE vagy CsE) mérik, ami az átlagos Nap- Föld  távolságnak felel meg (149 597 900 km≈1,5·10^8 km).\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ENap: \u003C\/b\u003E\u003Ci\u003Etulajdonságai  benne vannak a fgvtáblában vagyrészt\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E-Mag \u0026gt; Sugárzási zóna \u0026gt; Konvektív zóna \u0026gt; Fotoszféra  \u0026gt; Kromoszféra \u0026gt; Korona \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E  \u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E-Magjában a hőmérséklet  10-20·106 K (ott plazmaállapotban van a H), külsején 5800 K\u0026nbsp;\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003EEnergiatermelése:\u003C\/b\u003E-Kelvin  Herman von Helmholtz elmélete:Ha egy gázgömb összehúzódik, akkor a  potenciális energiája csökken. Ez az energia viszont növeli a csillag  részecskéinek kinetikus energiáját, azaz a csillag anyagának  hőmérsékletét. (csillagok kezdeti energiatermelése, később azaz a napra  már nem jellemző) \u003Cbr \/\u003E\n-Mostani elmélet: Nap belsejében uralkodó  tízmillió fok körüli hőmérsékleten olyan fúziós reakciósorozat megy  végbe, melynek végeredményeképp négy darab protonból, vagyis  hidrogén-atommagból egyetlen hélium-atommag keletkezik, melynek során  energia szabadul fel\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E (ez a folyamat a  magban játszódik le)\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ENem biztos hogy kelleni fog a napról:\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cu\u003E-a  napszél:\u003C\/u\u003E a Napból nagy sebességgel kiáramló plazma, főleg  protonokból (hidrogén ionokból) és elektronokból áll. A Nap  tevékenységétől függően változó napszél hatására megváltozik a földi  magnetoszféra alakja és mérete. A napszél egy része a mágneses  pólusoknál beáramlik és sarki fényt kelt. A nagy napkitöréseket követő  földi mágneses viharok kárt tehetnek a műholdakban, erős áramok, komoly  zavarok léphetnek fel a földi elektromos hálózatokban, olajvezetékekben  Az űridőjárás kihat a földi időjárásra is \u003Ci\u003E(a naptevékenység hatására  változik a Föld mágneses, sugárzási és plazmakörnyezete, ez a  magnetoszféra és a felső légkör közvetítésével kihat az alsó légkörre és  a földfelszínre is)\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_06.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" border=\"0\" height=\"150\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tnXnA_pvI\/AAAAAAAAB78\/2uNmjzEZ82w\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Csillag%C3%A1szat2.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E \u003Cu\u003E-A napfolt:\u003C\/u\u003E A fotoszférán látható  sötét foltok. Méretük általában akkora, mint a Föld átmérője. A napfolt  középpontja, az umbra, mindössze 4000 K körüli hőmérsékletű, körülötte  helyezkedik el a penumbra, amelynek a hőmérséklete valamivel magasabb. A  napfoltok keletkezése a Nap mágneses terének rendkívüli  strukturáltságával függ össze. A napfoltoknál a felszínt áttörő mágneses  erővonalkötegek ellene hatnak a hőt szállító áramlásoknak a konvektív  zónában, és akadályozzák az energia szállítását a felszínre. Ennek  eredményeképpen alakulnak ki az alacsonyabb hőmérsékletű foltok, amelyek  kevesebb fényt bocsátanak ki. A napfoltok élettartama általában néhány  nap, de a nagyon nagy példányok élettartama több hét is lehet. Általában  csoportokban keletkeznek, és két csoportot alkotnak, amelyekben a  mágneses tér ellentétes irányú. Alakjuk lehet kerek, ovális, megnyúlt  vagy csepp-alakú. A napfoltok száma ciklikusságot mutat, erőteljesen nő,  majd erőteljesen csökken. Egy ilyen ciklus átlagos hossza 11 év, ami a  Nap mágneses terének 22 éves periódusú pólusváltásával függ össze. A  múltban többször is voltak olyan periódusok, amikor a  napfolt-tevékenység nagyon alacsony volt, ilyen volt az úgynevezett ”kis  jégkorszak” időszaka is, amely a 17. sz. közepétől a 18. sz. elejéig  tartott.\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EŐsrobbanás elmélete:\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n13,7 milliárd  évvel ezelött alakulhatott ki a világegyetem egy rendkívül sűrű és forró  állapotból. \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EAz  összes létezõ anyag a másodperc          tört része alatt alakult ki  végtelenûl kis helyen,          és hihetetlen sebességgel szórodott  szanaszét.          Ahogy a Világegyetem tágult,a szétszóródó           anyag kezdett lehûlni, az ősrobbanás          pillanatában ugyanis  mérhetetlenül magas hõmérséklet          uralkodott. A kissé már lehûlt  anyagelemi részecskéi          protonokká és neutronokká egyesültek,  ezekbõl          pedig létrejöttek a hidrógén és a hélium           atomjai. Ma is ez a két gáz alkotja a Világegyetem          legnagyobb  részét. A csillagászok kimutatták,          hogy a Világegyetem még  mindig tágul, de elképzelhetõ,          hogy a tágulás egyszer majd  szûkölésbe          fordul, és a Világegyetem újra egyetlen ponttá           zsugorodik.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Ci\u003E(Az ősrobbanás-elmélet azon a megfigyelésen –  az úgynevezett Hubble-törvényen  – alapul mely szerint a távoli galakszisok színképvonalai vöröseltolódást  szenvednek. Ezt a kozmológiai elvvel összevetve azt kapjuk, hogy a tér  az általános relativitás elmélet Friedmann-Lemaître modellje szerint  tágul. Ha a múltba extrapoláljuk, akkor ezek a megfigyelések azt mutatják,  hogy a világegyetem egy olyan állapotból kezdett tágulni, melyben az  anyag és az energia rendkívüli hőmérsékletű és sűrűségű volt.)\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EVilágegyetem  szerkezete:\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EVilágegyetem \u0026gt; Szupergalaxisok (sok galaxis)  \u0026gt;  Galaxisok (sok csillag + bolygóik)  \u0026gt; Csillagok, bolygók etc\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E                 Lokális Halmaz   \u0026gt;  Tejútrendszer \u0026gt; Naprendszer     \u0026gt; Föld\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EÉgitestek,  objektumok, etc:\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E- A \u003Cb\u003Ebolygó\u003C\/b\u003E olyan jelentősebb tömegű  égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs  saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendően nagy  tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel  gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övező térséget\u003Cbr \/\u003E\n- Föld  típusú bolygók  más néven kőzetbolygók: ide tartozik a  Merkúr, a  Vénusz, a Föld és a  Mars jellemzőjük a nagy sűrűség, relatíve  kis  méret és hogy nehéz elemek alkotják\u003Cbr \/\u003E\n- Jupiter típusú bolygók más   néven gázbolygók: \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eide tartozik a  Jupiter, a  Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz ezeknek van  gyűrűjük,  könnyű elemekből épülnek fel (H,  He), kicsi a sűrűségük és nagy a  méretük több  hőt sugároznak ki, mint amennyit elnyelnek\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E- Egy \u003Cb\u003Ekisbolygó\u003C\/b\u003E vagy \u003Cb\u003Easzteroida\u003C\/b\u003E  kicsi (a bolygóknál jóval kisebb), szilárd anyagú égitest a  Naprendszerben, mely a Nap körül kering. (pl: Plútó)\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E- A \u003Cb\u003Ecsillag\u003C\/b\u003E a csillagászat szaknyelvében  olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel  rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét  verik vissza, és elenyésző saját fénnyel rendelkeznek (pl. sarki fény).\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_06.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat\" border=\"0\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tnYLPuaQI\/AAAAAAAAB8E\/5rYLnsB_rnM\/s320\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Csillag%C3%A1szat3.jpg\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n-A  \u003Cb\u003Eneutroncsillagok\u003C\/b\u003E nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó  maradványcsillagok.\u003Cbr \/\u003E\n-A \u003Cb\u003Efekete lyuk\u003C\/b\u003E olyan égitest, amelynek a  felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja a fénysebesség  értékét.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n-A Naprendszerben az \u003Cb\u003Eüstökösök\u003C\/b\u003E olyan Nap körül  keringő égitestek, amelyek felszíne a Naphoz közel kerülve felmelegszik  és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), miközben por és  kisebb-nagyobb kavicsok szabadulhatnak ki\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\nVizsgálati  módszerek:\u003C\/b\u003E  \u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Ecsillagászati  színképelemzés \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E (A színképelemzés  vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a  színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó  tudományágat spektroszkópiának nevezzük)\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Efotometria (csillagok fényességének a vizsgálata)\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E Az elektromágneses hullámok megfigyelése\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E   \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Erádiócsillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Emikrohullámú csillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Einfravörös csillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eoptikai csillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eultraibolya csillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eröntgencsillagászat \u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Egamma csillagászat\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/2184691464040607715\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_06.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/2184691464040607715"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/2184691464040607715"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_06.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Csillagászat"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tnXExKHuI\/AAAAAAAAB70\/uVL7T01KDHs\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Csillag%C3%A1szat.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-1135799387969748379"},"published":{"$t":"2010-04-06T18:49:00.003+02:00"},"updated":{"$t":"2010-04-06T18:53:09.133+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=18.+t%C3%A9tel%3A+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=18.+t%C3%A9tel%3A+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete\u0026amp;version=6\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F18.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Banyag%2Bkett%25C5%2591s%2Bterm%25C3%25A9szete\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" border=\"0\" height=\"158\" src=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tl4U0ryrI\/AAAAAAAAB7U\/HralUmzVNIw\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA fény  hullámtermészetét az interferencia, fényelhajlás, és a polarizáció  jelensége bizonyítja (\u003Cb\u003Ehulámtulajdonságok\u003C\/b\u003E):\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Einterferencia\u003C\/b\u003E:az  a jelenség, amelynél a  hullámok találkozásából  származó eredő  hullámkép erősítésekből  és  gyengítésekből  áll. Pl a szappanhártyán vagy az olajfolton  látható  színes csíkok a  fényinterferencia következményei.\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Eelhajlás\u003C\/b\u003E:  a hullám terjedési irányának  változása,  ha valamilyen akadály álla hullám útjában.  Amennyiben ez az  akadály egy optikai rács, a rács  lehetővé teszi a fény   hullámhosszának mérését, és  alkalmazható színképek előállítására.  \u003C\/span\u003E     \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Epolarizáció\u003C\/b\u003E:a   tranzverzális hullámokban több síkban is  terjedhetnek rezgések. Ha egy  ilyen hullámot keskeny  résen bocsátunk át, a résből  csak olyan  hullámok lépnek ki, amelyek rezgésiránya  párhuzamos a rés irányával.  Alkalmazása:  polárszűrők  (fényképezőgép,  napszemüveg-tükröző   felületek zavart fényeinek kiszűrése)\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tl5qu27II\/AAAAAAAAB7c\/Ok1LOYTveQ8\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete2.jpg\" width=\"159\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003ERészecsketermészetét az bizonyítja, hogy hat rá a gravitáció.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EFényelektromos  jelenség\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA különböző  fémekből megfelelő megvilágítás hatására elektronok lépnek ki. Ez a \u003Cb\u003Efotoeffektus\u003C\/b\u003E.  A fény képes elvégezni az elektronok kilépési munkáját, ami által  létrejöhet a jelenség, azonban ezt nem a megvilágítás erőssége, hanem a  megvilágító fény frekvenciája határozza meg. Tehát a kilépő elektronok  sebessége csak a megvilágító fény frekvenciájától és a fém anyagára  jellemző kilépési munkától függ. A fotoeffektus csak akkor jöhet létre,  ha a fény frekvenciája nagyobb egy küszöbnél, a határfrekvenciánál. \u003C\/span\u003E   \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA fényelektromos jelenség magyarázatára  Albert Einstein kidolgozta a fény fotonelméletét. Abból a feltevésből  indult ki, hogy a fény elemi, oszthatatlan energiacsomagként  (részecskeként, amit fotonnak nevezett el, E=\u003Ci\u003Eh\u003C\/i\u003E\u003Ci\u003E·f\u003C\/i\u003E  energiaadagokkal (\u003Ci\u003Eh\u003C\/i\u003E=Plank állandó)) viselkedik akkor, ha a fém  felületén elnyelődik. Ez a \u003Ci\u003Eh\u003C\/i\u003E\u003Ci\u003E·f\u003C\/i\u003E energiaadag fedezi az  elektron kilépési munkáját (a fennmaradó rész mozgási energia formájában  marad meg).\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EAlkalmazása\u003C\/b\u003E:  riasztóberendezések, automatikus berendezések (aut. bekapcsolódó  világítás – kivéve a hűtőket :D, ajtók, felvonók zárását ellenőrző  biztonsági berendezések…), napelem (félvezető anyagból készült  fényelektromos érzékelő, melyben fény hatására fezültség keletkezik, és  áram indukálódik.) \u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EFényelektromos  egyenlet: h*f=E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003Eki\u003C\/span\u003E +E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003Emozg \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" border=\"0\" height=\"158\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tl6tsLRSI\/AAAAAAAAB7s\/moCjpaeJvIw\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete4.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EAlbert  Einstein munkássága\u003C\/b\u003E (1879.Németo.-1955 USA)\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003ENémet fizikus, a modern elméleti fizika egyik  megalapozója. 1905-ben megalkotta a speciális, majd 1916-ban az  általánaos relativitáselméletet. Jelentőset alkotott a kvantummechanika  területén: ő vezette be a fénykvantumok fogalmát, és megadta a  fényelektromos-jelenség elméleti magyarázatát. \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"color: blue; font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003EBrown-mozgással\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E kapcsolatos tanulmányai bizonyítékot  szolgáltattak az \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"color: blue; font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003Eatomok\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E  létezésére. A \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"color: blue; font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003EBose-Einstein eloszlás\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E, mint azóta kiderült, a \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"color: blue; font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003Ebozonok\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E (pl. a fotonok) eloszlását írja le. \u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA \u003Cb\u003Efotocella\u003C\/b\u003E  működése a fotoeffektuson alapul. A fotokatódba becsapódó foton a  fotokatódból egy elektront üt ki. A kiütött elektronok a pozitívan  töltött anód felé repülnek tova és ez így keletkezett áramot mérjük. A  fotokatódot érő beeső fotonok fluxusa arányos a mért árammal. Fotocella  előnyei: olcsó, egyszerű és - ami a legfontosabb – lineáris  karakterisztikájú. Azonban alacsony az érzékenysége, külső áramra van  szüksége és különböző fotokatódoknak különböző az átviteli  karakterisztikájúk (más hullámhosszú fotonokra más az áram\/beeső foton  fluxus arány.) \u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E   \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EA foton\u003C\/b\u003E tehát az elektromágneses sugárzás  elemi részecskéje. Energiája a Plank-állandó ás az elektromágneses  hullám frekvenciájának szorzata: h*f=m*c^2\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003ETömege (nyugalmi tömege nulla): m=(h*f) \/ (c^2)\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA foton sebessége c (fénysebesség), tehát a  lendülete: I= m*c = h*f\/c\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EFényelektromos  egyenlet\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EA fizikában \u003Cb\u003Ehullám-részecske  kettősségnek\u003C\/b\u003E nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag  mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat. Ez a kvantummechanika  egyik központi fogalma.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tl6CJXtUI\/AAAAAAAAB7k\/GQ-hbJaW6d4\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete3.jpg\" width=\"191\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ELouis-Victor de Broglie \u003C\/b\u003Emegfogalmazta  a de Broglie hipotézist (de Broglie féle hullámhossz) amiben azt  állította, hogy minden anyagnak van hullámtermészete. Összefüggésbe  hozta a λ hullámhosszat a p impulzussal. Szigorúan vett tudományos  munkáján túl Louis de Broglie gondolkodott és írt a  tudományfilozófiáról, beleértve a modern tudományos felfedezések  értékét.Louis de Broglie így egy új területet teremtett a fizikában, a  hullámmechanikát, egyesítve a fény és az anyag fizikáját. Ezért 1929-ben  fizikai Nobel-díjban részesült. Ezen munkájának alkalmazásai közé  tartozott az elektronmikroszkóp kifejlesztése, ami sokkal jobb  felbontással rendelkezik, mint az optikai mikroszkóp, köszönhetően az  elektronnak a fotonéhoz képest rövidebb hullámhosszának.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Bodoni MT,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: x-small;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cbr \/\u003E\nAnyaghullám:\u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\nAnyagi  részecskékhez rendelhető hullám. Először amerikai fizikusok mutatták ki  az anyaghullámokat kísérletileg: nagy sebességgel repülő elektronok  találkozásakor interferencia jön létre, az interferenciakép koncentrikus  gyűrűkből áll. Egy részecske anyaghullámának hossza annál kisebb, minél  nagyobb a részecske sebessége és tömege\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/1135799387969748379\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/1135799387969748379"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/1135799387969748379"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_06.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az anyag kettős természete"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7tl4U0ryrI\/AAAAAAAAB7U\/HralUmzVNIw\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+anyag+kett%C5%91s+term%C3%A9szete.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-3315406047602876243"},"published":{"$t":"2010-04-02T12:08:00.001+02:00"},"updated":{"$t":"2010-04-02T12:10:38.340+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=17.+t%C3%A9tel%3A+Magfizika\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=17.+t%C3%A9tel%3A+Magfizika\u0026amp;version=6\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F17.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BMagfizika\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\"title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\"  alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\" border=\"0\" height=\"185\" src=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XCIidvzNI\/AAAAAAAAB3c\/bNmmXoNOU6M\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Magfizika.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cb\u003E  Atommag felépítése:\u003C\/b\u003E \u003Cbr \/\u003E\n-p+ és  n0-kból áll\u003Cbr \/\u003E\n-általában n0-ból több van, mivel a protonok pozitívak  így taszítják egymást\u003Cbr \/\u003E\n-az úgynevezett \"magerők\" tartják (van másnéven  \"erős kölcsönhatás\") egyben ezt a tömegdeffektussal lehet kiszámolni az  \"e=m*c^2\" képletből ahol az \"m\" a tömegdeffektus: \u003Cbr \/\u003E\n\u003Ci\u003E\u003Cb\u003ETömegdeffektus:\u003C\/b\u003E  \"A kötött rendszer alacsonyabb energiájú, mint az alkotórészei, amikor  nincsenek kötött állapotban, emiatt a tömegüknek kisebbnek kell lennie,  mint az összetevők tömegeinek összege. Olyan rendszerek esetén,  melyeknél a kötési energia alacsony, ez a kötés utáni „veszteség” elég  kicsi hányada lehet a teljes tömegnek. A nagy kötési energiájú  rendszerek esetén azonban a hiányzó tömeg könnyen mérhető rész.\" \u003C\/i\u003E(kiszámítási  módja benne van a fgvtáblában).\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n-Az atommag tömegének a  növekedésével a magerők nagysága is növekszik, viszont egy bizonyos  méret után már nem képesek a magerők a mag egészére kihatni, mivel erős  exponenciális csökkenés tapasztalható az erő nagyságában a távolság  növekedésével. A rendszámnövekedésével a protonok száma is növekszik,  így az általuk kifejtett taszítóerő is Ebből következik: \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003ELegstabilabb  maggal a Nikkel-62 (ez után a vas következik) rendelkezik mivel mérete  nem túl nagy, viszonylag nehéz, de nincs benne túl sok proton\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003EA  nikkelnél kissebb rendszámú magokra afúzió (összeolvadás), míg a nagyobb  rendszámú magokra a frisszó azaz a bomlás\/magasadás jellemző (ez nem  jelenti azt hogy a nikkel utáni elemeket nem lehet fúzióra késztetni)\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003EA209-nél  több nukleont tartalmazó magok (6 nukleonnyi átmérőnél nagyobbak) túl  nagyok lesznek ahhoz, hogy stabilak legyenek, és spontán módon bomlanak  könnyebb magokra.\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\"  alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\"  border=\"0\" height=\"175\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XCIyKlGnI\/AAAAAAAAB3k\/rfK8fQjWfHU\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Magfizika2.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cb\u003E   Magfúzió:\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/b\u003E-A magfúzió olyan magreakció, ami során két  kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve. Ez a folyamat lehet  exoterm (energia leadás) vagy endoterm (energia felvétel), a kiinduló  magok atomtömegétől függően. Az elemek közül a vas és a nikkel a  legstabilabbak (ők rendelkeznek a legnagyobb fajlagos kötési  energiával). Ha a fúzióban résztvevő elemek könnyebbek a vasnál, akkor a  folyamat energiafölszabadulással jár, ellenkező esetben energiát kell  befektetni. \u003Cbr \/\u003E\n-Ez a folyamat játszódik le a csillagokban és a  hidrogénbomba robbanásakor. A vasnál nehezebb elemek fúziója (endoterm  voltukból kifolyólag) szélsőséges feltételeket követel, mint például a  szupernóva robbanás. A természetben található elemek mind csillagokban  és szupernova robbanás közben jöttek létre.\u003Cbr \/\u003E\n-Hogy a fúzió  megtörténjen, az atommagoknak le kell győzniük a potenciálgátat.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\"  alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika\"  border=\"0\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XCJWfmDnI\/AAAAAAAAB3s\/icQzgYQNvEA\/s320\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Magfizika3.jpg\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cb\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial;\"\u003E  Maghasadás:\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial;\"\u003EA  maghasadás során egy atommag két vagy több, kisebb magra szakad. A  maghasadás során jelentkezhet alfa-, béta-, gamma-, valamint  neutronsugárzás is. Ezt (többek között) az atomerőművekben használják  ki, ahol szabályozott láncreakcióként megy végbe a maghasadás.\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ESugárzások (és bomlástípus)\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Eα-sugárzás\u003C\/b\u003E:  az atommag egy  kétszeresen pozitív töltésű,  4-es tömegszámú héliummagot bocsát  ki,  melyet α-részecskének  nevezünk. Roncsolóképessége igen nagy, ám   hatótávolsága kicsi (könnyen elnyelődik:  papírlap, sőt az emberi  bőr  is könnyen elnyeli).\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cu\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003EAlkalmazása:\u003C\/span\u003E\u003C\/u\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E mesterséges magátalakítások, az elsőt Rutherford végezte  1919-ben Nitrogén és alfarészecske ütközetésével hozott létre oxigént.\u003Cbr \/\u003E\nAz  izotópos füstjelző berendezések működésének elve, hogy a kis áthatoló  képességű alfa-részecske a levegőben lebegő szilárd részecskéken  (magyarul füst) nagy mértékben elnyelődik, így az átfolyó áram hirtelen  lecsökken.\u003C\/span\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Eβ-sugárzás\u003C\/b\u003E:  (elektron kibocsátás)  áthatolóképessége  és roncsolóképessége is az α  és γ sugárzás  között  van. (aluminiumlemezzel pl. már le lehet  árnyékolni) \u003Cu\u003EAlkalmazása  =\u0026gt;????\u003C\/u\u003E \u003C\/span\u003E    \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eβ-:\"   \u003Ci\u003EA  folyamat során egy neutron protonná alakul elektron és antielektron  kibocsátás mellett. A keletkező atom rendszáma emiatt eggyel növekszik,  tömegszáma változatlan marad. Neutronfelesleggel rendelkező atomokra  jellemző.\"\u003C\/i\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003Eβ+    :\u003Ci\u003E \"\u003C\/i\u003E\u003Ci\u003EA folyamat során egy proton neutronná alakul egyszeresen  pozitív pozitron (antielektron) és elektron kibocsátása mellett. A  keletkező atom rendszáma emiatt eggyel csökken, tömegszáma változatlan  marad.\"\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Eγ-sugárzás\u003C\/b\u003E: A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú  elektromágneses hullámokból álló sugárzás, mely a gerjesztett atommagok  alacsonyabban fekvő állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett  gamma-bomláskor keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az alfa- és  béta-bomlást, valamint a magreakciókat. A gamma-sugárzás töltéssel nem   rendelkezik, ezért áthatolóképessége  igen nagy ( vastag ólom vagy  betonréteg nyeli csak  el.), roncsoló képessége azonban kisebb a többi   sugárzásénál.\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cblockquote\u003E\u003Cu\u003EAlkalmazása:\u003C\/u\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003Esterilizálás\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003Eterápia – rákos daganatok eltávolítása\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003Eradiológia  – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003Egamma  radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003Eelem  analízis – karakterisztikus gamma fotonok segítségével\u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003C\/blockquote\u003EA  rádioaktív sugárzások mérése a sugárzások ionizáló és fényfelvillanást  okozó hatásán alapszik: \u003Cbr \/\u003E\n\u003Ci\u003E\"A\u003Cb\u003E Geiger–Müller-cső\u003C\/b\u003E egy  gáztöltésű detektor, ami az ionizáló sugárzás detektálására képes.  Általában henger alakú, a közepén egy vékony dróttal. A henger palástja  játsza a katód, a drót az anód szerepét. A henger egyik alapján  vékonyabb a fal – ezen keresztül jut az ionizáló sugárzás a csőbe. A  sugárzás által keltett elektronok és ionok elkezdenek áramlani az  elektródák felé, ezzel áramot keltve.A csőre kapcsolt feszültség 1000 V  körül mozog. A magas feszültségnek köszönhetően nincs szükség erősítőre,  a jelet direkt lehet a számlálóba vezetni – egyszerű modellek esetében  egy hangszóróra. A magas feszültség miatt akár egyetlen elektron – ion  pár is kisülést okoz, így a Geiger–Müller-cső alkalmatlan  energiamérésre. Egyszerűsége miatt azonban ideális eszköz, ha terepen  radioaktív sugárzást szeretnénk kimutatni.\"\u003C\/i\u003E\u003C\/blockquote\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Arial; font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E A láncreakció típusai:\u003C\/b\u003EA  maghasadáskor létrejövő szabad neutronok lehetővé teszik, hogy a  lövedéktermelő hasadási folyamat önfenntartóvá váljon, és a hasadások  száma lavinaszerűen megnőjön. Ezt nevezik maghasadásos láncreakciónak.  Pl. az uránatommagok hasadásakor a hasadványpárok mellett 2-3 szabad  neutron is kilép az elhasadt atommagból.\u003Cbr \/\u003E\nA \u003Cb\u003Eszabályozatlan  láncreakció\u003C\/b\u003E megvalósításához (pl. hasadó uránbomba) erősen dúsítani  kell az uránt. A láncreakció beindulásához szükséges még, hogy a hasadó  anyag tömege elérjen egy bizonyos kritikus tömeget. \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003ESzabályozott  hasadásos\u003C\/b\u003E \u003Cb\u003E(+atomerőmű műkődése):\u003C\/b\u003Eláncreakciót az  atomreaktorokban valósítanak meg. A szabályozás elve azon alapszik, hogy  a kritikus tömeg alatti hasadóanyagot vékony rúd alakú, hermetikusan  zárt csövekbe helyezik el. A láncreakció beindulását a csöveket  körülvevő neutronlassító közeg (víz vagy grafit), az ún. \u003Cb\u003Emoderátor\u003C\/b\u003E  alkalmazásával érik el. A láncreakció szabályozását pedig az uránrudak  közötti neutronelnyelő (kadmium vagy bór) szabályzórudak mozgatásával  oldják meg. A moderátor –hasadóanyag- szabályzórudak elrendezés  együttesét, az aktív zónát sugárzáselnyelő tartályban helyezik el,  melyet a sugárzásvédelem miatt több méter vastag betonfallal vesznek  körül. \u003C\/span\u003EAz atomerőművekben a hőenergiát maghasadás útján  felszabaduló magenergia szolgáltatja, melynek felhasználásával vízgőzt  állítanak elő. A vízgőzzel hajtott gőzturbina forgási energiája alakul  át a generátorokban villamos energiává. Az atomerőművekben három üzemi  kört különböztetünk meg.\u003Cbr \/\u003E\nHermetikusan zárt \u003Cb\u003Eprimerkör:\u003C\/b\u003E itt  történik a maghasadás útján felszabaduló hőenergia elszállítása a  reaktor aktív zónájából a \u003Cb\u003Eszekunder kör\u003C\/b\u003E gőzfejlesztőjébe. A  szekunderkörben a nyomás csökkentésével a turbinát meghajtó nagy nyomású  gőzt állítanak elő. A \u003Cb\u003Eharmadik (tercier) körben\u003C\/b\u003E a turbina fáradt  gőzét csapatják le vízhűtéssel.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003EAtombombák \u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\nAz  atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehézatommagok  hasadásából nyerik: nehéz atommagok (urán vagy plutónium) hasadnak  könnyebb elemekké neutronok besugárzása révén (ezek újabb neutronokat  hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciót  eredményezve). Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni,  mivel a kritikus tömeg felett maguktól felrobbannak mindenféle külső  hatás nélkül.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003EHidrogénbombák \u003C\/b\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\nA hidrogénbombák,  vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor  könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze  nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. A hidrogénbomba  elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris  fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához  rendkívül magas hőmérséklet kell. A hidrogénbombák tömegének nincsen  felső korlátja, mivel csak akkor robban, amikor megfelelően magas a  hőmérséklet.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"color: black;\"\u003EHáromfázisú bombák\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E A fúzió  során nagy mennyiségben keletkeznek neutronok, amelyek lehetővé teszik  az uránium 238-as izotópjának a hasadását. A három fázisú bombákban a  fúziós magot uránium 238 köpennyel veszik körül. A robbanás erejéhez  mind a fúziós, mind a fissziós reakció jeletős részben hozzájárul. (így  érik el a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet)\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr class=\"clear\" \/\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/3315406047602876243\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/3315406047602876243"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/3315406047602876243"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Magfizika"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XCIidvzNI\/AAAAAAAAB3c\/bNmmXoNOU6M\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Magfizika.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-7003272005162193699"},"published":{"$t":"2010-04-02T12:04:00.001+02:00"},"updated":{"$t":"2010-04-02T12:05:43.040+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=16.+t%C3%A9tel%3A+Az+atom+szerkezete\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=16.+t%C3%A9tel%3A+Az+atom+szerkezete\u0026amp;version=4\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F16.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Batom%2Bszerkezete\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" border=\"0\" height=\"149\" src=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XBGvwsYtI\/AAAAAAAAB3E\/gnS4MH46sug\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+atom+szerkezete.gif\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EAvogadro törvénye:\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003Eaz  azonos térfogatú, azonos hőmérsékletű és nyomású gázok azonos számú  részecskét tartalmaznak.   \u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E \u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  (Avogadro-szám: 6*10\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E23\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E, a  szénatomok száma 12 gramm C\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E12\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  izotópban \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E)\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  Elemi töltés:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E megegyezik a proton töltésével:   e=1,6*10\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E-19\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E C\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E Elektron: \u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003Enegatív töltésű  elemi részecske, John Thompson mutatta ki először. Tömege 9,11*10\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E-31\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003Ekg, töltése megegyezik az elemi  töltéssel, csak negatív. Az atommag körül kering meghatározott  energiaszintű pályákon, amelyek állúhullámokkal írhatók fel (Bohr-féle  atommodell)\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XBHAuRdvI\/AAAAAAAAB3M\/pTTe9ZW-ldw\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+atom+szerkezete2.jpg\" width=\"197\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E Az atom felépítése  (Bohr-féle atommodell szerint): \u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz atommag  pozitív töltésű, protonokból és neutronokból áll (a hidrogén atommagban  csak proton van), az atom tömegének legnagyobb része itt található,  mégis nagyon apró a teljes atommérethez képest \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E(viszonyítás:  ha az atom egy 100m sugarú kör, az atommag sugara 1mm). Az atommag  körül keringenek az elektronok, csak meghatározott sugarú  (energiaszintű) pályákon. A centripetális erőt az elektrosztatikus  vonzás biztosítja. Ezek a pályák állóhullámokként írhatóak le. Ha egy  elektron alacsonyabb szintű pályára ugrik, az energiakülönbség foton  formájában sugárzódik ki. Magasabb pályára lépéshez viszont külső  energiára van szükség.\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u0026nbsp;\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete\" border=\"0\" src=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XBHRTMMoI\/AAAAAAAAB3U\/-CbJF13UDXI\/s320\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+atom+szerkezete3.jpg\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E Rutherford  szóráskísérlete:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E Rutherford alfa részecskéket  szóratott vékony fémfólián és a várakozásokkal ellentétben azok nagy  része lassulás vagy irányváltozás nélkül áthaladt a fólián, kis részük  pedig visszaverődött.  Ez megcáfolta a Thompson-féle atommodellt, hiszen  azon irányváltozás nélkül át kellett volna haladnia a részecskéknek, és  le is kellett volna lassulniuk.\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E Ebből kiindulva  alkotta meg Rutherford a saját atommodeljét, amely szerint az atommag  nagyon kicsi az atom teljes méretéhez képest, de mégis ott található az  anyag legnagyobb része.\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  Atommodellek:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EThompson-féle:\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  ,,mazsolás puding” az  elektronok rendezetlenül helyezkednek el  egy pozityv töltésű anyagban\u003Cbr \/\u003E\nEnnek az atommodellnek a  legnagyobb hiányossága a nem megfelelő  tömegeloszlás\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003ERutherford-féle:\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  Naprendszerhez hasonló, ahol az elektronok tetszőleges  pályákon  keringenek az atommag körül, a körpályán tartó erő az   elektrosztatikus vonzás.\u003Cbr \/\u003E\nA tömegeloszlást itt a szórási  kísérlet  után úgy írta le, hogy az atommag a teljes  atommérethez képest nagyon  kicsi, de mégis itt található az  anyag legnagyobb része.\u003Cbr \/\u003E\nEz az  atommodell hibás, mivel az  állandóan gyorsuló elektronoknak sugározniuk  kellene, emiatt  előbb-utóbb a magba esnének a csökkenő sugarú pálya és  az  így még jobban növekvő sugárzás miatt.\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Ci\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EBohr-féle:\u003C\/span\u003E\u003C\/i\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E  a Rutherford-modell  javított változata, az elektronok nem  keringhetnek tetszőleges  pályákon, hanem csak meghatározott  energiaszinteken, ezek a pályák  pedig állóhullámokként  írhatóak le.\u003Cbr \/\u003E\nHa az elektron pályát vált,  akkor vagy energia  kell hozzá, vagy energia sugárzódik ki foton  formájában.\u003C\/span\u003E \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/7003272005162193699\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/7003272005162193699"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/7003272005162193699"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/04\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az atom szerkezete"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7XBGvwsYtI\/AAAAAAAAB3E\/gnS4MH46sug\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+atom+szerkezete.gif","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-2226680537803026721"},"published":{"$t":"2010-03-31T13:00:00.001+02:00"},"updated":{"$t":"2010-03-31T13:01:38.417+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_31.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" border=\"0\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MrRuBPdnI\/AAAAAAAAB18\/ts3LaCcDxsk\/s320\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Megmarad%C3%A1si+t%C3%B6rv%C3%A9nyek+%28energia,+t%C3%B6meg,+lend%C3%BClet,+t%C3%B6lt%C3%A9s%29.jpg\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Lendületmegmaradás:\u003C\/b\u003E  egy zárt rendszer (olyan rendszer, amelyben csak belső erők hatnak)  összimpulzusa időben állandó.\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cu\u003EÜtközések:\u003C\/u\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E   -\u003Ci\u003Etökéletesen rugalmas:\u003C\/i\u003E ha a vizsgált rendszer  mozgási energiája megmarad\u003Cbr \/\u003E\n-\u003Ci\u003Etökéletesen rugalmatlan:\u003C\/i\u003E  ütközés után a két érintkező test sebessége megegyezik (összetapadnak),  de a mozgási energia nem marad meg (például alakváltozási munkára  fordítódik)\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Energiamegmaradás: \u003C\/b\u003Eaz  energia nem vész el, csak átalakul.\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E  Hőtan I. főtétele mint energiamegmaradás: \u003C\/b\u003Emivel az energia nem vész  el, csak átalakul, egy adott rendszer és környezete energiájának  összege állandó.\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Potenciál:\u003C\/b\u003E  Adott mező egy pontjához tartozó érték, amely megmutatja, hogy mennyi  munkát  végez a mező egy próbatesten\/próbatöltésen ahhoz, hogy egy  szabadon választott null helyzetből az adott pontba mozgassa.\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Konzervatív mező: \u003C\/b\u003Eolyan mező, amely  munkavégzése független a megtett úttól, csak a kiinduló és a végpont  potenciáljától függ. (pl gravitációs, elektrosztatikus mező)\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Mechanikai energia megmaradása:\u003C\/b\u003E ha egy  pontszerű testre csak \u003Cb\u003Ekonzervatív erők\u003C\/b\u003E (konzervatív mező által  kifejtett erő) hatnak, akkor mechanikai energiáinak összege állandó.\u003C\/span\u003E  \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_31.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" border=\"0\" height=\"158\" src=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MrSI_MQpI\/AAAAAAAAB2E\/otVnfR0_Wl0\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Megmarad%C3%A1si+t%C3%B6rv%C3%A9nyek+%28energia,+t%C3%B6meg,+lend%C3%BClet,+t%C3%B6lt%C3%A9s%292.png\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Energiaátalakulás rezgőkörökben: \u003C\/b\u003Eegy  rezgőkör egy kondenzátor és egy tekercs párhuzamos kapcsolásából alakul  ki, itt a rezgőkör paramétereitől függő sebességgel alakul át a  kondenzátor energiája a tekercs energiájává és fordítva. Az összenergia  ideális rezgőkör esetén állandó.\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E  Töltésmegmaradás: \u003C\/b\u003Ekörnyezetétől elszigetelt rendszerben az  elektromos töltés mennyisége megmarad.\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E  Tömeg-energia ekvivalencia: \u003C\/b\u003Ea speciális relativitáselmélet  következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája megegyezik a tömeg  és a fénysebesség szorzatával: E=m*c^2. Tehát a tömeg és az energia  arányosak egymással. (maghasadáskor felszabaduló energia számolható  vele, a felszabaduló energia a tömegdefektus és a fénysebesség szorzata)\u003C\/span\u003E  \u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_31.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)\" border=\"0\" height=\"168\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MrSrgDhsI\/AAAAAAAAB2M\/xKw_h0XQfJs\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Megmarad%C3%A1si+t%C3%B6rv%C3%A9nyek+%28energia,+t%C3%B6meg,+lend%C3%BClet,+t%C3%B6lt%C3%A9s%293.gif\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Szétsugárzás: \u003C\/b\u003Emásnéven annihiláció: ha  egy elektron és egy pozitron (elektron antirészecskéje, ugyanolyanok a  tulajdonságai mint az elektronnak, csak a töltése pozitív) találkozik,  kölcsönösen megsemmisítik egymást és két, ritkábban három gamma foton  keletkezik (egy nem keletkezhet, mert akkor sérülne a lendületmegmaradás  törvénye)\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E Párkeltés: \u003C\/b\u003Ea foton  részecsketermészetével magyarázható; ha elegendően nagy energiájú foton  egy atommag közelében halad el, akkor eltűnhet és elektron-pozitron  párokat kelthet.\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/2226680537803026721\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_31.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/2226680537803026721"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/2226680537803026721"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_31.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés)"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MrRuBPdnI\/AAAAAAAAB18\/ts3LaCcDxsk\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Megmarad%C3%A1si+t%C3%B6rv%C3%A9nyek+%28energia,+t%C3%B6meg,+lend%C3%BClet,+t%C3%B6lt%C3%A9s%29.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-3329022405541514962"},"published":{"$t":"2010-03-31T12:57:00.001+02:00"},"updated":{"$t":"2010-03-31T12:58:44.959+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv id=\"WPC-areaContainer?cellId=14.+t%C3%A9tel%3A+Az+energia+fajt%C3%A1i%2C+munka%2C+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny\" style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=14.+t%C3%A9tel%3A+Az+energia+fajt%C3%A1i%2C+munka%2C+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F14.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Benergia%2Bfajt%25C3%25A1i%252C%2Bmunka%252C%2Bteljes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EEnergia:\u003C\/b\u003E fizikai  alapmennyiség, munkavégzőképességet jelöl.\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv style=\"text-align: center;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u0026nbsp;\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_31.html\" style=\"margin-left: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\"  alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MqY1lbw0I\/AAAAAAAAB1k\/8OBJaCDbe-Q\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+energia+fajt%C3%A1i,+munka,+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cu\u003E\u003Cb\u003EEnergiafajták:\u003C\/b\u003E\u003C\/u\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cul\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_31.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\"  alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\"  border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MqZMyKrkI\/AAAAAAAAB1s\/WjPG3Faxs4U\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+energia+fajt%C3%A1i,+munka,+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny2.gif\" width=\"195\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EMechanikai:\u003Cbr \/\u003E\n-  \u003Cb\u003EMozgási energia:\u003C\/b\u003E  Em=1\/2m*v^2\u003Cbr \/\u003E\n- \u003Cb\u003EHelyzeti (potenciális)  energia:\u003C\/b\u003E  Eh=m*g*h\u003Cbr \/\u003E\n-  \u003Cb\u003ERugalmas energia:\u003C\/b\u003E  Er=1\/2D*x^2\u003C\/span\u003E\u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EBelső  energia:\u003C\/b\u003E-\u003Cb\u003E \u003C\/b\u003EEgy zárt  rendszer  összes energiatartalma\u003Cbr \/\u003E\n- Nagy része az adott anyag   részecskéinek mechanikai energiája\u003Cb\u003E (termikus energia):  \u003C\/b\u003EGázok  esetében  Eb=f\/2*n*R*T\u003Cbr \/\u003E\n-  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EΔE\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003Eb\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  = Q+W (Termodinamika I. főtétele)\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EKondenzátor  enegiája:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EC\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  \u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E=  1\/2C*U\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E^2\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003ETekercs  energiája:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EL\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  = 1\/2L*I^\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E2\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EFoton  energiája: E\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003Ef\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  = h*f\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EMagenergia:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E  E = m*c\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E^2  (ahol m a tömegdefektus)\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EMunkatétel:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E Adott idő alatt a test mozgási energiájának a  megváltozása megegyezik azzal a munkával, amit a testen végeztek a rá  ható erők.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=14.+t%C3%A9tel%3A+Az+energia+fajt%C3%A1i%2C+munka%2C+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F14.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Benergia%2Bfajt%25C3%25A1i%252C%2Bmunka%252C%2Bteljes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_31.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\" alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\" \u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény\"  border=\"0\" height=\"191\" src=\"http:\/\/2.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MqaFkA9tI\/AAAAAAAAB10\/jxI1KkpTYZ0\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+energia+fajt%C3%A1i,+munka,+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny3.png\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=14.+t%C3%A9tel%3A+Az+energia+fajt%C3%A1i%2C+munka%2C+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F14.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Benergia%2Bfajt%25C3%25A1i%252C%2Bmunka%252C%2Bteljes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=14.+t%C3%A9tel%3A+Az+energia+fajt%C3%A1i%2C+munka%2C+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F14.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BAz%2Benergia%2Bfajt%25C3%25A1i%252C%2Bmunka%252C%2Bteljes%25C3%25ADtm%25C3%25A9ny\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003ETeljesítmény: \u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EA munka és az idő hányadosa, a munkavégzés sebessége.\u003Cbr \/\u003E\nP =  W\/t\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003EHatásfok:\u003C\/span\u003E\u003C\/b\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E a  hasznos és a befektetett munka hányadosa, 1nél kisebb tizedestört.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz  energia-megmaradás törvényének értelmében az energia nem vész el, csak  átalakul. Sok folyamatban keletkezik melléktermékként hő. Ezt meg lehet  fordítani, így gépeket lehet készíteni (hőerőgépek). Ezek hő  befektetésével mechanikai munkát tudnak végezni.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/3329022405541514962\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_31.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/3329022405541514962"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/3329022405541514962"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010-az_31.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Az energia fajtái, munka, teljesítmény"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/4.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7MqY1lbw0I\/AAAAAAAAB1k\/8OBJaCDbe-Q\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Az+energia+fajt%C3%A1i,+munka,+teljes%C3%ADtm%C3%A9ny.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}},{"id":{"$t":"tag:blogger.com,1999:blog-8434697424487886807.post-432121908526024589"},"published":{"$t":"2010-03-30T08:51:00.003+02:00"},"updated":{"$t":"2010-03-30T09:32:39.301+02:00"},"category":[{"scheme":"http://www.blogger.com/atom/ns#","term":"fizika"}],"title":{"type":"text","$t":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok"},"content":{"type":"html","$t":"\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EA hullám fogalma:\u003C\/b\u003E a \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám \u003C\/a\u003Eidőben és térben tovaterjedő  rezgésállapot, mely energiát szállít. \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA hullámok jellemzői:\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" border=\"0\" height=\"150\" src=\"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7Ge-kpbtZI\/AAAAAAAABwc\/E1N_L5DZy-U\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Hull%C3%A1mok.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EKét  szomszédos, azonos  fázisú hely térbeli távolsága a  \u003Cb\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Ehossz\u003C\/b\u003E, melynek jele \u003Ci\u003Eλ\u003C\/i\u003E,  mértékegysége m. \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E    \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EKét  szomszédos, azonos fázisú hely időbeli  távolsága a  \u003Cb\u003Eperiódusidő\u003C\/b\u003E, jele \u003Ci\u003ET\u003C\/i\u003E, mértékegysége s.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz  \u003Cb\u003Eamplitúdó\u003C\/b\u003E  a hullám maximális kitérésének nagysága egy  hullámcikluson belül. Jele  \u003Ci\u003EA,\u003C\/i\u003E mértékegysége általában  méter, hanghullámok esetén azonban  nyomásegységben is mérhető.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA  \u003Cb\u003Erezgésszám\u003C\/b\u003E, vagyis frekvencia  (\u003Ci\u003Ef\u003C\/i\u003E vagy \u003Ci\u003Eυ\u003C\/i\u003E) a  másodpercenként végzett rezgések száma.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA  \u003Cb\u003Eterjedési\u003C\/b\u003E  \u003Cb\u003Esebesség\u003C\/b\u003E a haladó hullám meghatározott  fázisállapotának  tovahaladási sebessége. Jele \u003Ci\u003Ec\u003C\/i\u003E és  megegyezik a \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám \u003C\/a\u003Ehosszának  és a frekvenciájának szorzatával.   \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EKét hullámtípust  különböztetünk meg:\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA \u003Cb\u003Elongitudinális\u003C\/b\u003E \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003E\u003Cb\u003Ehullám\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003Eok kitérése a terjedési  iránnyal egybeesik. A különböző közegekben, mint ritkulások és  sűrűsödések lépnek fel. Pl. ilyen a legtöbb hanghullám.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA \u003Cb\u003Etranzverzális\u003C\/b\u003E \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003E\u003Cb\u003Ehullám\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003Eokban  a kitérés a terjedési irányra merőleges. Ilyen pl. egy húron terjedő  hullámok, vagy a szabad elektromágneses hullámok.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EInterferenciát\u003C\/b\u003E  akkor észlelünk, ha a \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Eok \u003Cb\u003Ekoherensek\u003C\/b\u003E, vagyis a találkozásuk  helyén fáziskülönbségük állandó.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EHa a fáziskülönbség a fél \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Ehossz páros  számú többszöröse, maximális erősítést, ha a fél hullámhossz páratlan  számú többszöröse, kioltást tapasztalhatunk.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" border=\"0\" height=\"150\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7Ge_IwTy3I\/AAAAAAAABwk\/WbySTwYaHto\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Hull%C3%A1mok2.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003ERugalmas pontsor (pl  kötél) végére érkező hullám mind a rögzített, mind a szabad végről  visszaverődik. A visszaverődés a szabad végről azonos, a rögzített  végről ellentétes fázisban történik.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAlkalmas frekvenciaválasztással elérhető,  hogy a rugalmas pontsoron folyamatosan keltett hullám a pontsor végéről  visszaverődő hullámmal úgy találkozzon, hogy \u003Cb\u003Eállóhullámok\u003C\/b\u003E  jöjjenek létre. Álló\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Eról akkor beszélünk, ha az egyes pontok  mozognak, de a hullám egy adott fázisát nem látjuk továbbhaladni.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EDuzzadóhelyek:\u003C\/b\u003E  azok a pontok, amelyek maximális amplitúdóval rezegnek\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ECsomópontok:\u003C\/b\u003E azok a  pontok, amelyek nem végeznek rezgést\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EKét duzzadóhely\/két csomópont távolsága  a hullámhossz fele.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA hang \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA \u003Cb\u003Ehang\u003C\/b\u003E térben terjedő \u003Cb\u003Elongitudinális\u003C\/b\u003E  mechanikai hullám. \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA \u003Cb\u003Ehangforrás\u003C\/b\u003E egy rugalmas test, vagy közeg, amely egy  vele közölt energiát rezgési energiává alakítja. \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EA hang jellemzői: \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cul\u003E\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EHangerősség\u003C\/b\u003E:   a hangintenzitással mérhető, amely a hangforrás által az 1 m2  –nyi  területre sugárzott teljesítményt jelenti, ezért egysége  W\/ m^2  \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E     \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EHangmagasság\u003C\/b\u003E:   a hang rezgésszámával  (frekvenciájával) jellemezhető. (pl. az 1:2   frekvenciaarányú hangok hangköze egy oktáv. Egy oktávon belül  7  lépésben követik egymást azok a hangok, amelyeket fülünkkel  egymást  természetes módon követő egész hangközöknek (dúr  skála) érzékelünk. A  zenei hangok frekvenciáinak közös  viszonyítási alapértéke a normál a  hang, melynek értéke 440  Hz. )\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EHangszín\u003C\/b\u003E:  a  hangszín annak a következménye, hogy a zenei hangok szinte  sohasem  egyetlen frekvenciát jelentenek, az alapfrekvencia mellett   felharmonikusok is megjelennek.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/li\u003E\n\u003Cli\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EHangsebesség\u003C\/b\u003E:  a  hang terjedési sebessége a levegőben 330 m\/s. Aszerint  változik, hogy  milyen közegben terjednek a \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Eok. Szintén  kiszámítható a \u003Ci\u003Ec= λ*υ\u003C\/i\u003E  képlet alapján. \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E   \u003C\/li\u003E\n\u003C\/ul\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"separator\" style=\"clear: both; text-align: center;\"\u003E\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html\" style=\"clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" border=\"0\" height=\"159\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7Ge_kKtGVI\/AAAAAAAABws\/ypNkXAagvBA\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Hull%C3%A1mok3.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ERezonancia\u003C\/b\u003E: ha a  kényszerrezgést létrehozó rendszer frekvenciája megegyezik a  kényszerrezgést végző rendszer sajátfrekvenciájával, akkor a rezgő test  amplitúdója maximális lesz, ez a jelenség a rezonancia. Ha az amplitúdó  nagyon nagyra nő, bekövetkezhet a rezonanciakatasztrófa, melyben minél  kisebb a csillapító hatás, annál nagyobb a rezonancia.  (1940- Takoma -  szoros fölötti híd)\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ELebegés\u003C\/b\u003E: Két közeli frekvenciájú hang  együttes megszólaltatásakor egy periodikusan ingadozó erősségű hangot  hallunk. Ezt a jelenséget lebegésnek nevezzük.\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EDoppler\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E-\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003Eeffektus\u003C\/b\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E: a \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003E\u003Cspan style=\"color: ;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003Ehullám\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"color: ;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003Efrekvenciájában\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E és ezzel együtt \u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"color: ;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003Ehosszában\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E megjelenő változás, mely  amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest  mozog. Pl. ha sípoló mozdony (adó) közeledik egy megfigyelőhöz (vevő),  akkor az utóbbi magasabb frekvenciájú hangot hall, mint a vonaton ülő  utas. Miután a mozdony elhaladt a megfigyelő mellett, a frekvencia  észrevehetően lecsökken. \u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E    \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz elektromágneses sugárzás a térben \u003Cb\u003Etranszverzális\u003C\/b\u003E  hullám formájában terjed \u003Cb\u003Efénysebességgel\u003C\/b\u003E,\u003Cb\u003E impulzust\u003C\/b\u003E  szállítva.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003ERészecskéi a \u003Cb\u003Efotonok\u003C\/b\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EElméletét James Clerk \u003Cb\u003EMaxwell\u003C\/b\u003E  skót fizikus dolgozta ki, és írta le az ún. \u003Cb\u003EMaxwell-egyenletekben \u003C\/b\u003E(4db  van, egyenként makroszkopikus és mikroszkopikus formában)\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E  \u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003C\/div\u003E\u003Cdiv class=\"WPC-editableContent\" id=\"WPC-area?cellId=13.+t%C3%A9tel%3A+Hull%C3%A1mok\u0026amp;version=3\u0026amp;savePath=%2Fpage%2F13.%2Bt%25C3%25A9tel%253A%2BHull%25C3%25A1mok\u0026amp;saveType=page\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" href=\"http:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\" title=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\"\u003E\u003Cimg alt=\"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok\" border=\"0\" height=\"175\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7GfAFj_q4I\/AAAAAAAABw0\/3sHJj0sKIh0\/s200\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Hull%C3%A1mok4.jpg\" width=\"200\" \/\u003E\u003C\/a\u003E\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz  elektromágneses spektrumnak nincs alsó – illetve felső  hullámhosszhatára.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EAz emberi szem által érzékelhető tartomány a 380 és a 780 nm  közötti. Az ennél kissebbi tartományba az \u003Cb\u003Eultraibolya-\u003C\/b\u003E, a \u003Cb\u003Eröntgen-\u003C\/b\u003E  és a \u003Cb\u003Egamma\u003C\/b\u003Esugárzás tartozik, a 780nm fölötti  hullámhossztartományba pedig az \u003Cb\u003Einfravörös-\u003C\/b\u003E, a \u003Cb\u003Emikro\u003C\/b\u003E- és a  \u003Cb\u003Erádió\u003C\/b\u003Ehullámok.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003ERezgőkör: \u003C\/b\u003Eegy tekercs és egy  kondenzátor párhuzamosan kapcsolva, a paraméterektől függő sebességgel  alakul át a tekercs energiája a kondenzátor energiájává, és fordítva,  periodikusan, az összenergia viszont állandó marad\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EFénykibocsátás: \u003C\/b\u003EMagas  hőmérsékleten izzó \u003Cb\u003Eszilárd\u003C\/b\u003E és \u003Cb\u003Efolyékony\u003C\/b\u003E anyagok által  kibocsátott fényben az összes árnyalat megtalálható, színképük  folytonos. Ez a folytonos színkép nem függ a kibocsátó test anyagi  minőségétől.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003EIzzó \u003Cb\u003Egőzök\u003C\/b\u003E és \u003Cb\u003Egázok\u003C\/b\u003E által kibocsátott fény  színképe a kibocsátó gőzre illetve gázra jellemző, \u003Cb\u003Evonalas emissziós  szinkép\u003C\/b\u003E.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E \u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cspan style=\"font-family: Times New Roman,serif;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cb\u003EFényelnyelés:\u003C\/b\u003E az izzó \u003Cb\u003Egőzök\u003C\/b\u003E vagy \u003Cb\u003Egázok\u003C\/b\u003E a  rajtuk átbocsátott fehér fényből elnyelik azokat a színeket, amiket  maguk is kibocsátani képesek. A színképben megjelennek fekete vonalak.  Az \u003Cb\u003Eelnyelési színkép\u003C\/b\u003E ugyanúgy jellemző az anyagi minőségre, mint  az emissziós.\u003C\/span\u003E\u003C\/span\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cbr \/\u003E\n\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\" style=\"clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;\"\u003E\u003Cimg alt=\"A hullám (Die Welle)\" border=\"0\" height=\"200\" src=\"http:\/\/3.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7GgEn_JOtI\/AAAAAAAABxA\/y-RH-zR6FMI\/s200\/A+hull%C3%A1m+%28Die+Welle%29.jpg\" width=\"136\" \/\u003E\u003C\/a\u003EEgy kicsit más hullám - már régebben láttam ezt a filmet, de ahogy a posthoz kerestem a képeket rábukkantam és találtam hozzá ezt a képet és ezt a leírást. \u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003E\u003Cb\u003EA hullám (Die Welle)\u003C\/b\u003E\u003C\/a\u003E című német filmet csak ajánlani tudom. Olvassatok többet a \u003Cb\u003EA \u003Ca href=\"http:\/\/www.blogger.com\/goog_1704183674\"\u003Ehullám\u003C\/a\u003E\u003C\/b\u003E\u003Ca href=\"http:\/\/ihavewatchedthismovie.blogspot.com\/2010\/03\/hullam-die-welle.html\"\u003E \u003C\/a\u003Ecímű filmről.\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cbr \/\u003E\n\u003Cdiv style=\"text-align: justify;\"\u003E\u003Cspan style=\"font-size: small;\"\u003E\u003Cspan class=\"txt\"\u003E\u003Ci\u003E\u003Cb\u003Eautokrácia \u003C\/b\u003E=\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003Ci\u003E Az \u003Cb\u003Eautokrácia\u003C\/b\u003E  (magyarul:  \u003Cb\u003Eegyeduralom, önkényuralom\u003C\/b\u003E) olyan kormányzati forma,   amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis   zárt csoportja) kezében összpontosul.A hatalom birtoklását az  autokrata többek közt a hagyománnyal, a  kritikus erőforrások  ellenőrzésével, vagy személyes karizmájával  igazolhatja.\u003C\/i\u003E\u003C\/span\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E\u003C\/div\u003E"},"link":[{"rel":"replies","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/feeds\/432121908526024589\/comments\/default","title":"Megjegyzések küldése"},{"rel":"replies","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html#comment-form","title":"0 megjegyzés"},{"rel":"edit","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/432121908526024589"},{"rel":"self","type":"application/atom+xml","href":"https:\/\/www.blogger.com\/feeds\/8434697424487886807\/posts\/default\/432121908526024589"},{"rel":"alternate","type":"text/html","href":"https:\/\/erettsegisegedlet.blogspot.com\/2010\/03\/fizika-erettsegi-vizsga-tetel-2010_30.html","title":"Fizika érettségi vizsga tétel 2010 - Hullámok"}],"author":[{"name":{"$t":"Sipőcz Norbert"},"uri":{"$t":"http:\/\/www.blogger.com\/profile\/10090730814586278101"},"email":{"$t":"noreply@blogger.com"},"gd$image":{"rel":"http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail","width":"16","height":"16","src":"https:\/\/img1.blogblog.com\/img\/b16-rounded.gif"}}],"media$thumbnail":{"xmlns$media":"http://search.yahoo.com/mrss/","url":"http:\/\/1.bp.blogspot.com\/_eoWLvFd2PWU\/S7Ge-kpbtZI\/AAAAAAAABwc\/E1N_L5DZy-U\/s72-c\/Fizika+%C3%A9retts%C3%A9gi+vizsga+t%C3%A9tel+2010+-+Hull%C3%A1mok.jpg","height":"72","width":"72"},"thr$total":{"$t":"0"}}]}});