„A” 20. tétel: A fenntartható fejlődés

A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" (sustainable development )kifejezés a nemzetközi szakirodalomban.

„A” 19. tétel: A fogyasztói társadalom, a fogyasztó szabadsága, kiszolgáltatottsága

 A fogyasztói társadalom a kapitalista gazdaság eredményeként jött létre, az ipari forradalmaktól kezdve, a XIX. századtól.
 Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.

„A” 18. tétel: A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti.A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak.

„A” 17. tétel: Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete

 A történelmi egyházak=világvallások aránya a Földön:
- 32% keresztény,
- 32% buddhista,
- 17% iszlám /muzulmán/,
- 14% hindu,
- 26% egyéb vallású
- 0,4% izraelita /zsidó/.

„A” 16. tétel: Információs társadalom fogalma, az információrobbanás társadalom hatásai

Az információs társadalom fogalmának egyik első kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt, 1962-ben. Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ társadalomnak. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az 1970-es évek kezdődött.

„A” 15. tétel: A technológiai-gazdasági fejlődés

A XX. század második felétől olyan technológiai, gazdasági, biológiai fejlődése zajlik, melyek tudományos haladás korának szokás nevezni.

A legdinamikusabban fejlődő ágazatok pl. az informatika, atomenergia, űrkutatás.

Űrkutatás az 1950-es években kezdődött, a hidegháború éveiben. A két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió versenyeztek egymással.

„A” 14. tétel: A szegénység mutatói, jellemzői

A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

„A” 13. tétel: Mai magyar társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás

Társadalmi rétegződés a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződése. A társadalmi rétegeket különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely …) alapján határozzák meg.

„A” 12. tétel: Demográfiai változások Magyarországon

Demográfia: a népességszámmal, és a népesedési folyamatokkal foglalkozik.
A demográfia közel 200 évvel a szociológia előtt alakult különálló, saját kutatási területtel, és módszerekkel rendelkező tudománnyá. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált.

"A" 11. tétel: A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmai

 A nemzet fogalma
- A XIX. században a nacionalizmus hatására többen definiáltak.
- nemzet: történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal, azonos történelmi múlttal rendelkező etnikum

„A”10. tétel: A kultúra és a globalizáció kapcsolata

A globalizáció az egész világra kiterjedő folyamat, amely áthatol a nemzeti határokon.
A globalizáció a nyugat /amerikai/ kultúrát terjeszti minden kontinensen.
A folyamatot erősítik a  multinacionális cégek, melyek a világ nagyon sok pontján alapítanak cégeket, ezek arculata, technológiája azonos.

„A” 6. tétel: A magyar választójog és választási rendszer

 1989. október 23-án kiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot.

Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia van.

A modern parlamentarizmus a hatalmi ágak szétválasztásán és a képviseleti rendszeren alapul.

/A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (parlament),
                                   végrehajtó hatalom (kormány),
                                   igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).

5. tétel: A Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszere

Országgyűlés (parlament)

Az országgyűlés hazánk legfelsőbb állami szerve, a törvényhozás legfontosabb színtere. Az országgyűlést azok a képviselők alkotják, akik az országgyűlési választások alakalmával bekerülnek a parlamentbe. A képviselők száma 386!

„A” 1. tétel: A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük, rendeltetésük, változásuk

Az ember társas lény. A történelem során különböző együttélési formákat alakított ki.

Minden társadalom az adott fejlettségi szintnek megfelelően szabályozza az egyének egymáshoz való viszonyát.

„A” 9. tétel: A fiatalkori deviancia különböző formái

Deviáns viselkedés
A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti.
A devianciához két elem szükséges: az eltérő magatartás és a társadalomnak, vagy egy részének a negatív reagálása.

„A” 8. tétel: A család kulturális, gazdasági és társadalmi

A család a társadalmi kiscsoportok egyike.

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együttélő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.

„A” 7. tétel: Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az európai kontinens egységére /integrációjára, uniójára/ vonatkozó elképzelések már a második világháború előtt megfogalmazódtak, de csak a második világháború után kezdődtek el a tárgyalások az integráció /unió, egység/ létrehozásáról, politikai megfontolásokból.

„A” 4. tétel: A bírósági eljárás szereplői és az eljárás szakaszai

A felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságát. Ha a hatalmi ágak összefonódnak önkényuralom jön létre.
Három hatalmi ág létezik:
- törvényhozói hatalom (országgyűlés),
- végrehajtói hatalom (kormány),
- igazságszolgáltatás (bíróság).

„A” 3. tétel: Az emberi, gyermeki és diákjogok és kötelességek

 Az emberi jogokról a felvilágosodás korától, a XVIII. századtól kezdtek elmélkedni.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.

„A” 2. tétel: Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony

Az ember társas lény, közösségben él. A közösségek életét társadalmi szabályok irányítják. A társadalmi szabályok lehetnek íratlan és írott szabályok. Íratlan társadalmi szabályok: szokás, hagyomány, erkölcs, illem. Írott társadalmi szabály: jog.

The countries of Africa (Egypt and the South African Republic)

Egypt

Two-third of the area of Egypt is covered by desert. The arable lands lie on the two coasts of the River Nile where 55 million inhabitants live. The Capital is Cairo, the „city of mosques”. (There are 500 mosques and minarets in Cairo.) The official language is arabian, the most widespread religion is the Muslim.

Natural resources in Hungary

Is our country country rich or poor in natural resources?

The answer is not definite. We are abound in soils and water resources. However, we have just little energy resources and unfortunately several minerals of which we cannot extract anything.

Global Warming

From the 20th century the warming of the air is continously strenghtening.The deforestation and the desertification also help the warming of the air because CO2 in 50% is responsible for global warming.

The role of the ozone layer is decisive because if the ozone layer hurts the ultraviolet radiation can reach the earth’s surface which destruct human beings.

The atmosphere

Composition:

The atmosphere is a mixture of different gases, but it also contains particles in liquid and solid states.

The energy policy of the world

The operation of the economy and the life of the society would be unimaginable without power generation.

Economical and social characterization of region of the North Great Plain

 

Society:

-population: 1,550,000 people

-population density: 87.5 p/

-population of the North Great Plain is constant the annual variation is only 0.03%.

-unemployment: 90,000 people are not employed

-there are not small cities: people live in villages and large cities,

  this evolved under the Turkish Reign

-Gipsy population is about 50,000

-religion.-1,150,000 people are members of a religious group

- the most popular churches-Catholic /550,000 p./   

-Calvinist /550,000 p./