JÓZSEF ATTILA (1905. ÁPRILIS 11 - 1937. DECEMBER 3.) ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla: "a gond megkövesedett anyánkban, (...). Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét..."
József Attila Curriculum vitae
József Attila gondolati költészete
(1905, Budapest - 1937, Balatonszárszó) A magyar költészet egyik legnagyobb egyénisége. A Ferencvárosban, munkáscsaládban született, (fél)árvaként nevelkedett, sok kudarcot élt át; csak egy-egy rövid időszakra tudott képességeihez és költői hivatásához méltó életkörülményeket teremtei. Magányából, nehézségeiből az öngyilkosságba menekült. Arra a felismerésre jutott, hogy belső vágyaink és a környezet igényei ellentmondanak egymásnak, illetve csak a szeretet oldhatja fel ezt az ellenmondást. A szeretet és a rend hiánya és keresése, a teljes emberi lét vágya, az egyén fájdalma alkotják költészetének gondolatiságát.
Tengelyes tükrözés
A sík melyik transzformációját nevezzük tengelyes tükrözésnek? Sorolja fel a tengelyes tükrözés tulajdonságait!
Adott a sík egy t egyenese. Ez a tengelyes tükrözés tengelye. A t
tengelyre vonatkozó tengelyes tükrözés a sík tetszőleges t-re nem
illeszkedő P pontjához azt a P’ pontot rendeli, amelyre fennáll, hogy a
két P -P’ szakasz felezőmerőlegese a t tengely. A t egyenes képe saját
maga.
A NYELVÚJÍTÁS MÓDSZEREI - Szóösszetétel
A szóképzés
után valószínűleg a legtermékenyebb szóalkotási mód. Főleg alárendelő
összetételek születtek; megtalálható közöttük az összes gyakoribb típus: a
jelzős (helyesírás), a tárgyas (hőmérő) és a határozós (alvajáró) alárendelés.
A legtermékenyebb elő- és utótagok között voltak a következők: egy-, elő-,
erő-, ész-, fény-, had-, kör-, köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-, szín-,
túl-, vég-; -szomj, -tár, -tan, -ügy, -vágy, -véd, -zár.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)