Érvelés
Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő, ha mindenki kifejti a véleményét, megmagyarázza az álláspontját-nincs szükség megegyezésre. Van, amikor érvekkel kell meggyőznie egyik félnek a másikat, közös nevezőre kell jutniuk (pl. ha egy döntéshez megegyezésre van szükség). És van, amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni.
Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény. Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.
Az érv felépítése.
A kifejtett érv három elemből épül fel:
— Tétel: Egy következtetés megfogalmazása.
— Bizonyíték: A következtetés előzményei, magyarázatai.
— Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú.
Példaképen:
| 1. tétel | Idén bajnok lesz a csapatunk |
| 2. bizonyíték | Ebben az évben valamennyi mérkőzését nagy gólkülönbséggel nyerte meg. |
| 3. az őket összekötő elem | Mindig a legeredményesebb csapat nyeri a bajnokságot. |
A rövidített érv egyik eleme- az összekötő elem-nincs megfogalmazva, többnyire azért, mert a beszélő feltételezi, hogy a hallgatóság magától értetődőnek tartja.
Az érvek fajtái
- A definícióból levezetett érvek
A definíció egy-egy fogalom (tétel) meghatározása, kifejtése, többnyire körülírással.
Például úgy, hogy a fogalmat osztályba soroljuk és a meghatározó egyedi jegyei alapján a többi fogalomtól elhatároljuk, vagy leírhatjuk a fogalmat az összetevői alapján, továbbá példák felsorolásával is meghatározhatjuk.
Valamennyi tudomány, illetve tudományos igényű munka törekszik arra, hogy a fogalmakat meghatározza. A definíciókhoz többnyire érvek, érvsorok is kapcsolódnak, az érvekkel elfogadtatják a tényeket, meggyőznek.
A meggyőzés, a hatásos érvelés alapfeltétele, hogy jól érthető és pontosan körülhatárolt fogalmakat használjunk. A fogalmak meghatározásában segítségül hívhatjuk az értelmező szótárakat, szakszótárakat.
- Az ok-okozati öszzefüggésből származó érvek
Az ember természetétől fogva kíváncsi, egyik leggyakoribb kérdésünk: a „miért”. Ezekre a kérdésekre az ok-okozati összefüggésből származó érveléssel felelhetünk.
A tudományos gondolkodás és a tudományos érvelés alapvető módja az okfejtés: az okok feltárásával bizonyítunk, magyarázunk. Így magyarázhatunk például egy történelmi eseményt.
- A körülményekből levezethető érvek
A körülményekből levezethető érvekkel arról akarjuk meggyőzni a hallgatóinkat, hogy az általunk bemutatott körülmények elkerülhetetlenné tesznek (tettek) bizonyos lépéseket, cselekedeteket; más mód nem lehetséges (nem volt lehetséges) vagy nem elfogadható. Az ilyen érvek jellegzetes mondatokban fogalmazódnak meg, általában így kezdődnek: „Nincs (nem volt) más választásunk, minthogy” stb.
Gyakran előfordul, hogy egy-egy tévedésért, hibás intézkedésért, rossz cselekedetért a „körülményeket okoljuk”. Nem szabad azonban visszaélni ezzel az érvelési móddal: nem használhatjuk erkölcstelen vagy önző tettek magyarázatára, az egyéni felelősség elhárítására.
Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében Moviszter doktor így érvel Anna mellett a tárgyaláson: „Az az érzésem – ismételte makacsul -, az az érzésem, hogy nem bántak vele emberien.” A doktor valószínűsíti, hogy a cselédlány emiatt ölte meg gazdáit.
- Az összehasonlításon alapuló érvek
Az összehasonlítás, az analógia igen hatásos érvelési mód: az érvek szemléletesebbé tételére, megerősítésére használjuk fel őket (formájuk gyakran metafora vagy hasonlat). Igen gyakori módszere például az irodalomnak.
- A bizonyítékokból származtatott érvek
Állításunk bizonyítékaként utalhatunk tényekre, fölhasználhatunk statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, jelentéseket, beszámolókat stb. A bizonyítékoknak mindig megbízható, hiteles (megnevezett) forrásból kell származniuk.
- Az ellentéten alapuló érvek
Ha bizonyítani akarunk valamit, akkor az is elegendő, ha bizonyítjuk, hogy az ellenkezője hamis- ellentéten alapuló érveket használunk. Az érvelésnek ez a formája a feszültségteremtés eszköze lehet például az irodalomban: Petőfi Sándor negatív festéssel, tagadó formában idézi fel a nyári puszta képeit, így bizonyítja, hogy télen a puszta üres, kihalt és csendes:
„Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával,
Sem a pásztorlegény kesergő sípjával,”
7. Valószínűségen alapuló érvek
Alapja olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit mindenki elfogad.
Pl.: Vörös az ég alja, valószínűleg fel fog támadni a szél, vagy felhős az ég, dörög, villámlik, hamarosan nagy vihar lesz.
8. Tekintélyre vonatkozó érvek
Egy tekintélyes ember szavaira hivatkozik.
Szent István fiához, Imre herceghez intézett Intelmeinek V. fejezetében a tekintélyre való hivatkozást választja: a Bibliából Dávid király és próféta, Pál apostol, az Úr (az evangéliumban) szavait idézi. Első keresztény királyunk gondolatainak, fiához intézett szavainak súlyát erősítik ezek az érvek.
„Dávid király és a próféta mondja: „Isten a te ítéleted add a királynak.” És ugyanő másutt: ”A királynak tisztessége szereti az igaz ítéletet.”
Az érvelés módszerei
- A dedukció módszerével először az általános tételt fogalmazzuk meg, abból vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetéseinket.
Általános ® egyes
- Az indukció módszerét alkalmazzuk akkor, ha az egyedi jelenségekből, egyedi tényekből indulunk ki, és azokból általánosítunk, azokból vonjuk le a következtetést. Ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű, tárgyszerű és pontos adatok (tények) alapján szabad csak általánosítani.
A cáfolat
Az érvelés része a cáfolat is. Ahhoz, hogy eredményesen és tisztességesen cáfolhassuk mások érveit, meg kell ismernünk és meg kell értenünk azokat, csak így tudjak megtalálni az érvelésük gyenge pontjait. Bírálnunk csak az érveket szabad, soha sem az ellenfél személyét. Bírálhatjuk például a források a források megbízhatóságát, a fogalmak meghatározásának pontatlanságát, az egyoldalú megközelítésmódot, a bizonyítékok hiányát vagy nem elegendő voltát, az érvek egyoldalúságát stb.
Az érvelő szövegtípus
Kisebb-nagyobb nyilvánosságnak íródik, tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, előrehaladó szerkezet.
Érdeklődést keltőnek kell lennie.
Fontos: erősebb tagolást kell alkalmazni.
Gyakori az előre és visszautalás, ismétlés.
Felépítése:
Mint a szónoki beszédnél, a bevezető és befejező rész az érzelmekre hat, a közepe az értelemre.
- Bevezetés:
Meg kell nyerni a hallgatóság jóindulatát, megszólítás, dicséret, fel kell kelteni a figyelmét a témaválasztás indoklásával, hangsúlyozni kell a téma fontosságát, újszerű téma-megközelítés, elő kell készíteni a beszédet, a téma megértését. Lehet utalni arra, hogy hogyan fogom kifejteni.
- Elbeszélés
A téma megjelölése, a fő gondolat, amit később részletezésre kerül. Rövidnek kell lennie, tömörnek, egyértelműnek, lényegre törőnek. Összetett téma esetén több tételmondat is megfogalmazható.
3. Részletezés
A tételek kifejtése bővebben
Eszközök:
— Fogalommagyarázat
— Példák
— Szemléltetés
— Kitérők személyes élményekkel
— Először a fő téma kifejtése
— Ha nagyon ismert, akkor a részletezés elhagyható
- Bizonyítás
Az érvelő fogalmazás legfontosabb része. Álláspont igazságának bizonyítása érvekkel.
— Összegyűjtött adatok
— Törvények
— Tanúvallomások
— Bizonyítékok
segítségével érvelhetünk, utána következtetéseket vonhatunk le.
- Cáfolás
A velünk ellentétes véleményt vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megdöntése, megsemmisítése. Érvelni kell, levonható a következtetés.
6. Befejezés
Ismétlése a fő gondolatoknak, összegzés. Netán felvillantja a megközelítés más módjait is. Lehet előretekintés a jövőbe. Az olvasók érzelmeire hatással kell lennie, újra meg lehet szólítani őket, esetleg fokozni a felháborodást az ellentábor ellen. A saját elkötelezettség is hangsúlyozható.
Az érvek elrendezése
Cél egy meggyőző és hatásos érvrendszer. Megvalósítása:
— Egy erős érvre épülő érvelés: Az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket.
— Fokozásos érvelés: A gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erősítünk, míg a végére hagyjuk a legerősebb érvet.
— Lejtéses érvelés: Az erős érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére. Kevésbé hatásos érvelési módszer.
