21. A történeti színek eszméi Madách Tragédiájában

1.      A mű rövid bemutatása

Ø  Madách egyetlen remekműve, minden kor számára van érvényes mondanivalója

Ø  filozófiai jelleg: nem csak nemzeti kérdések felvetése, hanem az egész emberiségre kiterjedő

Ø  Műfaja:

§  drámai költemény: „világdráma” „emberiség költemény”

·         hőse maga az emberiség, melyet vagy egy konkrétan jellemzett ember vagy egy mitikus alak jelképez

·         az emberiség nagy problémái

·         filozófiai kérdéseket boncolgatnak:

¨      Mi az emberi lét célja?
Van-e lehetősége az emberi haladásnak? Mik az eszmék, érzelmek, küzdelmek jelentőségei?

·         Goethe: Faust
Byron: Manfréd
Vörösmarty: Csongor és Tünde

·         „lírai dráma” à romantikus műfaj

Ø  Keletkezése:

§  1859-1860

§  Arany János először félreteszi, majd később felismeri értékeit, javaslatokat tesz

§  „csüggedés-korszak végén s egy újra reménykedő korszak hajnalán”

Ø  Források:

§  válság

·         lelki-világnézeti válság: (szabadságharc bukása)

·         személyes csalódások: (Nőrévének családját meggyilkolják, Felbomlott házasság)

§  természettudományok fejlődése à új „tanítások” (a Nap kihűl, az emberi faj elpusztul)

Ø  Szerkezete:

§  színekre osztott (15.)

·         keretszínek – bibliai színek (A mennyben, a paradicsomban, a paradicsomon kívül)

¨      1. szín - 3. szín, 15. szín

¨      kérdésfeltevések + válaszok fogalmazódnak meg

·         történelmi/történeti színek

¨      4. szín – 14. szín

¨      eszmék harca

2.      A történeti színek általános bemutatása

Ø  A szereplők jelentősége a műben

§  Madách két lényét testesíti meg Lucifer (racionalista) és Ádám (idealista)

§  Lucifer alakja

·         szerepe módosul, àÁdám nem közvetlenül kerül vele összeütközésbe

·         Ádám társa, kísérője

·         nagy igazságok kimondója

·         a „fagylaló észt”, a rideg tudomány képviseli

·         Ádám és Lucifer vitája végig vonul az egész művön

·         egymással szemben álló eszméket, értékeket képviselnek

§  Ádám alakja

·         idealizmus

·         hinni akarás jellemzi

·         minden színben más eszme lelkesíti, majd csalódnia kell

§  Éva alakja

·         a természetet képviseli

·         romlást vagy menekvést jelent Ádámnak

·         Madách általa fogalmazza meg hogy mi a szerepe a nőnek

·         nem vitapartnere Lucifernek

Ø  A „hegeli” filozófia hatása

§  Hegel német filozófus elmélete

§  egy- egy vezéreszme határoz meg egy- egy történeti korszakot

§  a dialektikus fejlődés hármas fokozata

·         tézis: megjelenik az eszme

·         antitézis: az eszme állást foglal magával szemben (megvalósulása során eltorzul)

·         szintézis: az eszme visszatér önmagába

§  Madách Tragédiájából hiányzik a szintézis (tehát csak az eszme kialakulása és változása jelenik meg)

Ø  Az alapkonfliktus: Ádámban megfogalmazódik egy eszme, csalódik benne és általában ennek hatására megfogalmazódik egy új nagy eszme

§  „ellentétes építkezés”

3.      A történeti színek és eszméik alakulásának részletes bemutatása

A múltat, Madách jelenét és az elképzelt jövőt tárják fel

Ø  A múlt színei (4. szín – 10. szín)

§  4. szín: Egyiptom

·         Ádám, mint fáraó, Lucifer, mint minisztere, Éva, mint rabszolganő

·         Ádám: „Űrt érzek, mondhatatlan űrt”

¨      ifjú fáraóként minden dicsőség övé, de boldogtalan

·         Éva: „Halk a jajnak szava, S a trón magas.”

¨      Éva felnyitja szemét, meghallja a nép fájdalmas sikolyát

·         megjelenik az egyeduralom eszméje: „Milljók egy miatt”

¨      Éván keresztül rádöbben hamis eszméjére

Ø  „- Ím, legyen szabad /A szolganép.”

·         a szín végére Ádámban megszületik a szabadság eszme (demokrácia)

§  5. szín: Athén

·         a szabadság eszme (torz) megvalósulása

·         Éva: Lucia, Miltiádész hadvezér neje,

·         Ádám: Miltiádész

·         a nép szabad jogilag, de valójában nem , demagógok által van befolyásolva

·         vezetőjüket, a szabadság védelmezőjét (Miltiádészt) halálra ítélik

·         Ádám: „E gyáva népet meg nem átkozom/Az nem hibás, annak természete,/ Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,/S a szolgaság vérengző eszközévé/Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek./Csak egyedül én voltam a bolond,/Hívén, hogy ilyen népnek kell szabadság. "

·         Ádám csalódásából a gyönyörbe menekül (hedonizmus)

¨      megtagad minden eszmét és erényt

¨      Ádám : „Örűlj, mulass, tagadd meg az erényt”

§  6. szín: Róma

·         nem egy eszme, hanem egy életforma: hedonizmus

·         élvhajhászás

·         kéjencek és kéjnők züllöttségét mutatja be

·         Ádám nem leli örömét benne

¨      Éva: „Legédesebb percünkbe is vegyűl /Egy cseppje a mondhatatlan fájdalomnak/ Talán sejtjük, hogy az ily perc – virág,/ S így hervatag.”

¨      Ádám: Ah, érzem mást is kér a lélek, Mint dagadó párnákon renyhe kéjek;

·         megjelenik Péter apostol és visszahozza az erkölcsi rendet

¨      Ádám rádöbben az eszme hamisságára, a testi szenvedélyek kielégítésé nem teszik boldoggá

„Fel hát csatázni, fel hát lelkesülni/Az új tanért. Alkotni új világot,”/Melynek virága a lovag-erény lesz”

¨      új eszme: a kereszténység

Ø  szeretet, testvériség

Ø  lovagi eszme

§  7. szín: Konstantinápoly

·         kereszténység

·         Ádám: Tankréd – a keresztes hadjáratokból tért vissza Bizáncba

·         (Ádám szállást kér, de polgárok félnek tőle, mert azt tapasztalták, hogy a kereszt vitézei gyakran rablókként viselkedtek, segítséget kér az egyháztól, de az nem ér rá így csekélységekre, eretnekeket éget)

·         az egyház tanításai merev embertelen dogmákká váltak

¨      Mi az egyház feladata?

Ø  Madách szerint az egyház feladata a keresztényi szeretet gyakorlása, nem az eszmék védelme

¨      szerelmét bezárják a zárdába (Éva) à kiábrándul, innen kezdődően nem cselekvő, hanem passzív figyelő

„Ne lelkesítsen többé semmi sem/Mozogjon, a világ amint akar, /Kerekeit többé nem igazítom/ Egykedvűen nézem botlásait”

·         a tudományba menekül Ádám

§  8. szín: Prága I.

·         Ádám, mint Kepler, Éva, mint Kepler felesége: Müller Borbála

·         à a tudomány híve

·         Ádám: „Kétség van-e hát szellem tudás?/Homályos származás-e a sugár, Amelly az égből homlokomra szállt? Hol van a nemesség, másezen kívűl?”

·         tudományát elárulja(időjoslással,horoszkóp készítéssel keres pénzt)

·         a középkor alkonya: eszménytelen

·         Ádám a nőről:

„Mert a jó sajátja/Míg bűne a koré, mely szülte őt.”

¨      felesége hűtlen, és pénzgondokkal gyötri

Ø  megbocsájtja bűneit

·         Ádám : „Oh jó-e kor, mely e rideg közönyt

Leolvasztandja, s mely új tetterővel                 a forradalom előrevetítése

szemébe néz az elavúlt lomoknak,

Bíróul lép fel, büntet és emel”

·         Ádám álomba merül à 9. szín

§  9.szín: Párizs („álom az álomban”)

·         Ádám: Danton

·         Éva: márki leány, forradalmár

·         francia forradalom napjaiban „Egyenlőség, testvériség, szabadság!”

¨      korábban megszületett eszmék együttese

¨      felvilágosodás

·         Ádám újra cselekvő hős

¨      „veszélyben a hon” , „reszkessetek” à befolyásolja a tömeget

¨      következetessége meginog

Ø  a márki lány lelki nemessége felkelti Danton figyelmét (holtáig hű az eszméhez), megkegyelmez neki (Madách is értékeli)

·         Éva két szerepben

¨      márki lány – forradalmár

Ø  élesen ellentétes alakok

Ø  Dantonból megbecsülést és borzongást váltanak ki

Ø  „Azt nem bánthattam, védte glóriája,/Ettől pokolnak gőze undorít el”

·         a forradalom radikalizálódik, Danton ellen fordítja a népet

¨      a nagy egyéniségek és a tömegek ellentéte

·         álmából lelkesedve ébred

§  10. szín: Prága II.

·         Kepler felébredve, lelkesedve emlékszik vissza a forradalomra

„S fejlődni látom, szent eszméimet,/Tisztúlva mindig, méltóságosan.”

·         a tudomány elutasítása

·         Az eszmék fontossága: idealizmus, szabad világ

Ø  a jelen színe (11. szín)

§  11. szín: London

·         szabad versenyes kapitalizmus

·         a liberalizmus eszméje

¨      társadalmi korképet alkot az író

·         Ádám nem aktív hős, hanem szerepnélküli szemlélő, élemedett korú férfi

·         érték: tőke

·         eltűnt a költészet, érzelem

„Ó szent költészet eltűntél-e hát/ E prózai világból egészen.”

·         Ádám: „Én társaságot kívánok helyette,/Mely véd, nem büntet, buzdít, nem riaszt,/Közös erővel összeműködik,/Minőt a tudomány eszmél magának,/És melynek rendén értelem virraszt. -/

Ø  a jövő színei(utópiák)

§  12. szín : Falanszter

·         az utópikus szocialisták elképzelt világa

·         Lucifer, Ádám : tudósok

·         cél : az élet fenntartása a földön

Ø  a Nap kihűl, kozmikus katasztrófa

·         tudományba vetett hit

¨      célszerűségre törekedik a földön à  a megélhetés miatt

¨      csak a természettudomány

·         gátat szab az egyéniségnek

·         nincsen semmi szépség a földön, fölösleges dolognak tartja

·         nincs nemzet,haza,család

·         Évát megfosztják gyermekétől, szerelmüket betegségnek tartják: végső csalódás

§  13. szín Az űr

·         Ádám Lucifer segítségével az űrbe repül

·         térből és időből kiszakadva

·         üzenetmegfogalmazás: az emberi lét lényege: vállalni kell a kockázatot

·         a történéseket a természeti törvények határozzák meg

·         a küzdelem heroizálása (a küzdés jelenti az élet lényegét)

§  14. szín: Az „eszkimó szín”

·         az ember nem tudta legyőzni a végzetét, a tudomány nem mentette meg a földi létet

·         az ember állattá silányult, erkölcsileg fizikailag elkorcsosult

·         „Ím, nagy Isten,/Tekints l és pirulj mi nyomorult,/Akit remeknek alkottál az ember”

·         véget ér az álom

4.      A mű összegzése

Ø  kérdések és válaszok jelennek meg, melyekre válaszokat is kapunk

Ø  A küzdés jelenti az élet lényegét, a bizalom abban,hogy valaki a világmindenségben tudja, hogy mi miért történik

5.      A mű utóélete

Ø  filmek

§  Az ember tragédiája (1969, tévéfilm) Rendező: Szinetár Miklós, főszereplők: Huszti Péter, Moór Marianna, Mensáros László

§  Az ember tragédiája (2011, rajzfilm) Rendező: Jankovics Marcell

Ø  színház

§  Az ember tragédiája 2002 Nemzeti Színház Rendező: Szikora János, főszereplők: Szarvas József, Pap Vera, Alföldi Róbert

Share this: