A felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságát. Ha a hatalmi ágak összefonódnak önkényuralom jön létre.
Három hatalmi ág létezik:
- törvényhozói hatalom (országgyűlés),
- végrehajtói hatalom (kormány),
- igazságszolgáltatás (bíróság).
A bíróságok feladata az állam alkotmányos rendjének megvédése, bűncselekmények elkövetőinek büntetése, igazságszolgáltatás vitás ügyekben.
Az igazságszolgáltatás fő formái:
- büntető igazságszolgáltatás (pl. lopás, betörés, garázdaság…)
- polgári igazságszolgáltatás (pl. válás, gyermekek elhelyezése, örökségi vita, adásvételi szerződések..)
- közigazgatási bíráskodás (pl. helyi adó benemfizetése, parkolási bírságok …)
- munkaügyi bíráskodása.
Az igazságszolgáltatás alapelvei:
- bírói függetlenség
A bíró választójoggal rendelkező magyar állampolgár, büntetlen előéletű, politikai pártnak nem tagja
és nem folytat politikai tevékenységet.
A bírónak jogászi végzettséggel kell rendelkezni, ill. szakvizsgát kell tennie.
A bírókat az igazságügyi miniszter javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki, előbb 3 évre,
majd újabb határozott időre.
A bíró nem befolyásolható, nem utasítható, csak a törvényeknek van alávetve.
- egységes igazságszolgáltatás
A bíróságok ugyanazokat a törvényeket, jogszabályokat alkalmazzák.
A törvény előtt mindenki egyenlős, függetlenül társadalmi helyzetétől, vagyonától, végzettségétől.
- néprészvétel
A magyar bíróságok népi ülnököket alkalmaznak. Népi ülnök lehet az aki büntetlen előéletű,
választójoggal rendelkezik.
- társas bíráskodás
Első fokon polgári perekben 1 bíró és 2 népi ülnök ítélkezik, míg másodfokon 3 bíró hozza meg
az ítéltet.
- nyilvános ítélkezés, kivéve, ha zárt tárgyalást rendelnek el.
- anyanyelv használatának joga,
- fellebbezéshez való jog,
- védelemhez való jog, aki nem tud ügyvédet fogadni, annak az állam hivatalból jelöl ki ügyvédet,
- ártatlanság vélelme, mindaddig ártatlan valaki, míg be nem bizonyítja az ügyész bűnösségét.
A Bíróság szervezeti felépítése
1. Kúria /régi névén: Legfelsőbb Bíróság/
Feladata: jogegység biztosítása,
fellebbviteli ügyek elbírálása
2. Ítélőtáblák
Fellebbviteli bíróság, 1999-ben döntöttek (újbóli) létrehozásukról. Ítélőtábla működik Budapesten,
Szegeden, Pécsett, 2003-tól Debrecenben és Győrben is. Az ítélőtáblák feladata: tehermentesítsék a
Legfelsőbb Bíróságot, és ezáltal az ítélkezés helyett - mindinkább az egységes jogalkalmazás
kidolgozását végezhessék. Az ítélőtáblák feladata a helyi, illetve megyei bíróságok határozatai ellen
2. Ítélőtáblák
Fellebbviteli bíróság, 1999-ben döntöttek (újbóli) létrehozásukról. Ítélőtábla működik Budapesten,
Szegeden, Pécsett, 2003-tól Debrecenben és Győrben is. Az ítélőtáblák feladata: tehermentesítsék a
Legfelsőbb Bíróságot, és ezáltal az ítélkezés helyett - mindinkább az egységes jogalkalmazás
kidolgozását végezhessék. Az ítélőtáblák feladata a helyi, illetve megyei bíróságok határozatai ellen
előterjesztett jogorvoslatok elbírálása.
Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén,
Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ügyeiben mond ítéletet.
3. Fővárosi és megyei bíróságok
A törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, ill. másodfokon a helyi bíróságok
határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el.
Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ügyeiben mond ítéletet.
3. Fővárosi és megyei bíróságok
A törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, ill. másodfokon a helyi bíróságok
határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el.
4. helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)
Jelenleg Magyarországon 121 helyi, illetve fővárosi kerületi bíróság működik, ezeket
leggyakrabban helyi bíróságoknak szokták nevezni.
A helyi bíróságon polgári ügyben a határozatot főszabályként egy hivatásos bíró hozza meg.
Büntető ügyekben a helyi bíróság - ha az elbírálandó bűncselekmény akár nyolc évi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztéssel is büntethető - egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló
tanácsban jár el, egyéb esetekben egyesbíróként ítélkezik.
Jelenleg Magyarországon 121 helyi, illetve fővárosi kerületi bíróság működik, ezeket
leggyakrabban helyi bíróságoknak szokták nevezni.
A helyi bíróságon polgári ügyben a határozatot főszabályként egy hivatásos bíró hozza meg.
Büntető ügyekben a helyi bíróság - ha az elbírálandó bűncselekmény akár nyolc évi vagy ennél
hosszabb tartamú szabadságvesztéssel is büntethető - egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló
tanácsban jár el, egyéb esetekben egyesbíróként ítélkezik.
Ügyészség
Az ügyészség feladatai:
- gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelméről,
- gondoskodik, hogy mindenki megtartsa a törvényeket, őrzi a törvényességet, az alkotmányos rendet,
- felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság a törvény rendelkezéseit megtartva nyomozzon,
- üldözi az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekményt.
- képviseli a vádat a bírósági eljárásban, meghatározott ügyekben nyomoz.
- büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet.
Az ügyészség vezetője a legfőbb ügyész, akit az országgyűlés választ 6 évre, s munkájáról beszámol az országgyűlésnek.
A legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket, akik rendelkeznek a megfelelő végzettséggel, gyakorlattal.
Az ügyészség nincs alárendelve az országgyűlésnek
Az ügyészség feladatai:
- gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelméről,
- gondoskodik, hogy mindenki megtartsa a törvényeket, őrzi a törvényességet, az alkotmányos rendet,
- felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság a törvény rendelkezéseit megtartva nyomozzon,
- üldözi az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekményt.
- képviseli a vádat a bírósági eljárásban, meghatározott ügyekben nyomoz.
- büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet.
Az ügyészség vezetője a legfőbb ügyész, akit az országgyűlés választ 6 évre, s munkájáról beszámol az országgyűlésnek.
A legfőbb ügyész nevezi ki az ügyészeket, akik rendelkeznek a megfelelő végzettséggel, gyakorlattal.
Az ügyészség nincs alárendelve az országgyűlésnek
Megjegyzés küldése