A
nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben
természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az
élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a
szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is
alkottak.
Az új szavak - nyelvújítás
A
nyelvújítás - bár a nyelv összes szintjét érintette - a szóalkotás terén hozta
a leglátványosabb eredményeket. Az eddig
szórványosan említett nyelvújítási példák főként képzett, ritkábban összetett
szavak voltak - ezekből született a korszakban a legtöbb: azóta is meglévők,
időközben elavultak vagy soha meg nem honosodottak szótárnyi tömege. A
nyelvújítók azonban egyéb módszerekkel is éltek a szókincsbővítés terén, amikor
a sokezres új szóállományt létrehozták. Szily Kálmán 1902-ben és 1908-ban
megjelent kétkötetes Nyelvújítási Szótárának mutatója - a teljesség igénye
nélkül - mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz. Mielőtt végigtekintenénk
főbb módszereiket, érdemes néhány dolgot megemlíteni.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)