Friss tételek

Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

-nyelvi cselekvés: a nyelvre gyakorolt tudatos hatás

-nyelvi tervezés: akkor van rá szükség, ha egy közösség társadalmi problémái a nyelvvel kapcsolatosak (probléma többnyire: a normák ütközése), vagy ha egy bizonyos területen hiányos a szókészlet
                        à 2 fő rész: a nyelvhasználatra & magára a nyelvre ható tevékenység
- az elvek kialakítói a politikusok, végrehajtói az akadémiák, oktatási és művelődési szervezetek
-legfontosabb eszköze: jog – garantálja az oktatást, a nyelvhasználatot
-több országban létezik nyelvtörvény, amely az államnyelv védelmét szolgálja, (Mo-n. 2001ben a gazdasági reklámok & üzletfeliratok esetében)
-1990es években felvetődött a nyelvi emberi jogok kérdése à kisebbségek, cigányság, jelnyelvet használók
-legfontosabb helyszínei: család, oktatás à a nyelvi nevelés legfontosabb része a családban zajlik, a családtól veszi át az iskola a nyelvi képzést, itt folytatódik a tudatos, társadalmilag elfogadott anyanyelvi nevelés & itt kezdődik az idegen nyelvi képzés
-felnőttkorban a tömegkommunikáció válik a legfontosabb nyelvi befolyásoló tényezővé
-fontos területek: szaknyelvi fejlesztés, nyelvkorszerűsítés, fordítás, tolmácsolás, helyesírás, beszédművelés, határon túli magyarság nyelvi gondjai

            -nyelvpolitika
à feladata: tudatos döntésekkel segíteni az anyanyelv, az esetleges további hazai nyelvek, valamint az idegen nyelvek használatát a zökkenőmentes komm. érdekében
-a nyelvtervezési döntéseket mindig vmilyen nyelvi ideológia mentén hozzák, amelyekkel a kommunikációt kívánják szabályozni

-nyelvstratégia: a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés céljainak, konkrét feladatainak, a feladatok végrehajtásának programszerű megfogalmazása

-nyelvművelés
-kultúrához kötött tevékenység, ezért országonként más-más elnevezése & tartalma van
-az alkalmazott nyelvtudomány egyik ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egységes fejlődését, a zavartalan anyanyelvi kommunikációt
-feladata a nyelvre és a beszélőre irányul
à a nyelvre irányulóan 3 fő feladat: diagnózis (az élő nyelvszokás megállapítása), értékelés (a norma szempontjából megítéli az új nyelvi jelenségeket); nyelvbővítés
àa beszélőre irányulóan 3 feladat: anyanyelvi ismeretterjesztés, önálló eligazodás, állásfoglalás – tudatos nyelvérzék kialakítása – a kommunikációs konfliktusok önálló megoldása; az igényesség fölkeltése

                        -magyar nyelvművelés – sok eleme a nyelvtervezéssel rokonítja
                                   à 2 felfogás:
1.    nyelvközpontú: célja a nyelv jobbítása, a nyelvi logikát, racionalitást, történetiséget és esztétikumot abszolút érvényűnek gondolja
2.    emberközpontú/pozitív: középpontjában a megértés, a kommunikáció áll, támogatja a nyelvváltozatokat

- eredmények: klasszikus XIX. századi és XX. századi nyelvújítás, akadémiai helyesírás és nyelvművelés, xx. századi nyelvi mozgalmak, stb.

-tudományos nyelvművelés – megkülönböztethető a többnyire laikusok által végzett nyelvvédelemtől („naiv nyelvművelés”)
à purizmus (a nyelv teljes megtisztítása), nyelvi babona (tudományos megalapozottság nélkül megfogalmazott nyelvi szabály)

-nyelvészet  - nyelvészek: megkülönböztetik a tevékenységüket a nyelvműveléstől à a nyelvészet szerintük deskriptív (leíró), nem preskriptív (előíró)
(ennek ellenére a két tevékenység a kezdetektől összekapcsolódik)

-a nyelvre tudatosan ható tevékenységek rendszere:
            nyelvi tervezés
                        nyelvpolitika
                                   nyelvstratégia
                                               nyelvművelés
                                                           nyelvvédelem
nyelvművelés napjainkban:
-pozitív, emberközpontú à nem soviniszta (nem idegen szó ellenes); a nyelvet változásában, fejlődésében kell vizsgálni, elavuló dolgok; a nyelvművelési babonákat, hamis nyelvtörvényeket el kell távolítani; nem tiltó szabályok megtanítása a módszer és a cél, hanem a pozitív nyelvművelés, a nyelvben rejlő lehetőségek elemzése; a nyelvművelésnek a nyelvhasználókra, a beszélőre is tekintettel kell lennie – a nyelvi hiba sokszor nem a nyelv hibája, hanem a beszélőé,
-ismeretterjesztő, toleráns
-nem dogmatikus, elfogadja a szükséges és indokolt változásokat (pl ikes ragozás)
à már nem az az álláspont, hogy a nyelv régebbi állapotához képest romlott volna – ez változás
-nemzetközpontúság
-tudományos módszerek a nyelvművelésben (szociolingvisztika, kommunikáció,stb)
-elfogadott a sokszínűség, a többféle nyelvi norma, szokás
-a nyelvművelés a kapcsolat a tudomány, a szakemberek és az anyanyelvet beszélők között
-kulcs: mivel a nyelvek a társ. életével összefonódnak, ezért alakulnak, változnak; a változás történeti folyamat; a nyelvet külső és belső hatások érik, a változás ténye a jelenkori nyelvállapotban is megragadható – változatok élnek egyszerre – a választáshoz van szükség anyanyelvi műveltségre, tudatos nyelvhasználatra
-aktuális kérdések, hibák, témák:
·        az igeragozás hibái (olvasnák, mondhassuk, stb)
·        névutózás
·        igés „terpeszkedő” kifejezések (elintézést nyert, kivizsgálásra került stb)
·        idegen szavak
·        szómagyarítás
·        reklámnyelv
·        trágárság
·        hiperkorrekció


5. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban
5.1. A nyelvművelés

-          az alkalmazott nyelvtudomány egyik területe, a nyelvvel kapcsolatos ismeretterjesztő munka
-          nyelvművelők feladata a nyelv fejlődésének elősegítése
-          eszköz: a nyelvi műveltség terjesztése, széles körben történő tájékoztatás
5.2. Feladatai
-          képalkotás a nyelvhasználatról – felmérik, hogy az általános szokások alapján történő nyelvhasználat mennyiben tér el az ismert normáktól – hangalak, szerkezet, stiláris érték
-          a nyelv folyamatosan változik – de alapvető szabályait neheze hagyja el (boltba-boltban)
-          a felmérés után: értékelés – szakértő testület állást foglal a jelenség mellett vagy ellen, véleményük ezek szerint: az adott új jelenség szükséges-e, van-e jelentéstöbblete, gazdagítja-e a nyelvet, beilleszkedik-e a nyelv rendszerébe
-          cél: a nyelv bővítése, gazdagítása
-          a nyelvi normához, azaz a nyelv használatának esztétikai és szociokulturális ideáljához, szabályrendszeréhez viszonyítják az új jelenségeket az értékelő munkájuk során
-          de a nyelvi norma nem állandó, változik, és több norma is létezhet párhuzamosan
5.3. A nyelvészet
-          sokszor összekeverik őket a nyelvművelőkkel, pedig nem azonos
-          a nyelvészet leíró jellegű tudomány, míg a másik alkalmazott nyelvészetben van
-          a nyelvészet a nyelvet mint különleges, önmagában létező rendszert vizsgálja
-          a nyelvhasználat csak a jelenségek szintjén érdekli – a kifejezés erkölcstelensége, tisztelettartalma stb. nem befolyásolja
-          antilop fészket rakott – nyelvtanilag jól értelmezhető ezért ok
5.4. Nyelvromlás
-          nyelvművelés feladata a nyelvromlás megakadályozása, a nyelvészet nem tud ezzel mit kezdeni
-          relatív, elvont értékekre támaszkodó fogalom, a nyelvészet szerint nyelvromlás az, ha a nyelv már csak korlátozottan alkalmas a gondolatok kifejezésére
-          a nyelvművelők szerint viszont az, ha a „szépsége”, hagyományai csorbulnak
-          tipikus formái szerintük: idegen szavak fokozott használata, a nyelvi szabályoktól való eltérés (nem-e), egyszerűsödés (szököl), szleng kifejezések beemelése a művelt nyelvhasználatba (bealszik)
5.5. Szervezetek, dokumentumok
-          MTA Nyelvtudományi Intézet
-          Nyelvművelő és Tanácsadó osztálya ennek
-          Nyelvművelő kézikönyv, kéziszótár, lexikon, Édes anyanyelvünk, Grétsy, Balázs Géza
Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

Nyelvművelés: az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődését. Célja és tartalma idő és hely függvénye.

A nyelv legfőbb feladata a gondolatközlés, az ember és ember között kapcsolat megteremtése. A kapcsolatteremtésnek, a gondolatközlésnek (kommunikációnak) három tényezője van:
- beszélő (ill. az író)
- hallgató (olvasó)
- nyelv (kapcsolatlétesítő közeg, eszköz)

Feladata: segítsen zavartalanná, pontossá tenni a kapcsolatteremtést, a kommunikációt, fölfedje az esetleges zavar okát, s gondoskodjon a hiba megszüntetéséről. Eszerint a nyelvi hiba lehet magában a nyelvben, de lehet a nyelvet használó emberben, elsősorban a beszélőben (íróban), másodsorban a hallgatóban (olvasóban).

Tehát a nyelvművelő tevékenység is kétarcú: egyrészt magára a nyelvre, másrészt az emberre irányul.

A nyelvművelés feladata a nyelvre irányulóan háromféle lehet:
- Megállapítja az élő nyelvszokást a nyelvi jelenségek formájára (hangalakjára), jelentésére és stiláris értékére vonatkozólag. Ez a felmérés elsősorban a köznyelvi nyelvhasználatra szorítkozik, amely a mindenkori normának, a helyességnek az alapja, de magában foglalja más nyelvi rétegeknek a köznyelvvel érintkező részét.
- Értékeli, megítéli az újonnan keletkezett nyelvi jelenségeket. Az értékelés arra vonatkozik, hogy szükség van-e rájuk, melyikük jelent újat, többletet nyelvünkben. A nyelvművelés ehhez képest alakítja ki állásfoglalását: károsnak, szükségtelennek, tűrhetőnek, szükségesnek vagy fontosnak ítélve az új jelenséget, akadályozza, tiltja elterjedését, vagy éppen segíti, javasolja, esetleg szűkebb területen használva elfogadja a használatát.
- A nyelv bővítése, a mutatkozó hiányok pótlása. Ez a bővülés történhet más nyelvekből, saját nyelvünk nem könyvelvi rétegeiből, a régi nyelvből, de alkothatunk új szavakat a meglevő köznyelvi szókincsből is összetétel, képzés stb. útján. Napjainkban például világszerte általános az intézményneveknek betűszóval való rövidítése, megjelölése, és az új fogalmak (pl. anyagoknak, találmányoknak) mozaikszóval való megnevezése.

A nyelvművelés a múltban elsősorban a nyelv pallérozására, gazdagítására, csinosítására, majd tisztogatására, védelmére törekedett. De a valóság ma már az, hogy a nyelvhasználat során mutatkozó hibák többsége nem a nyelvnek, hanem a nyelvet használó embernek a hibája.

A beszélő és a hallgató közti tökéletes kapcsolat létrejövésének, kommunikáció zavartalanságának legfőbb akadály az, hogy a beszélő (író) nem válogat megfelelően a  rendelkezésére álló nyelvi eszközök között, s emiatt a hallgató (olvasó) nehezen érti, nem érti vagy félreérti a közleményt. A nyelvi formának nem megfelelő kiválasztásával okozott zavar lehet értelmi jellegű. De a kapcsolat, a kommunikáció lényegéhez hozzátartozik az is, hogy milyen érzelmi hatást kelt a hallgatóban a beszélő által választott nyelvi forma.
A beszélő és a hallgató közötti nyelvi kapcsolatnak az azonos nyelvi műveltség a fő feltétele.

A nyelvművelés feladata az emberre, a beszélőre, és a hallgatóra nézve szintén háromféle:

-          Anyanyelvünk ismeretének minél magasabb fokú és szélesebb körű elsajátíttatása.
-          Állásfoglalás a nyelvben felbukkanó új jelenségekkel kapcsolatosan: hogyan nézzék, hogy értékeljék a nyelvi változásokat, mi az állásfoglalás alapja, mi a nyelvi helyesség, vagy helytelenség megítélésének módja
-          „pozitív nyelvművelés”, a kifogástalan, példamutató, szép írásművek megismerése, és megismertetésének hasznossága. Ezek állandó olvasása erősíti a nyelvérzéket, segít abban, hogy a nyelvhasználat magasabb fokra emelkedjen.

Nyelvtervezés:

A nyelvtervezés (angolul language planning) fogalmát Einar Haugen (1959) vezette be 1958-ban.
- nem tévesztendő össze a nyelvműveléssel
- a nyelv változásába tudatos beavatkozás céljából végzett tevékenység

Haugen értelmezésében nyelvtervezésre akkor van szükség, ha valamilyen társadalmi csoport úgy érzékeli, hogy társadalmi problémái (részben vagy egészben) a nyelvvel kapcsolatosak. Ez a helyzet akkor jön létre, ha a társadalomban egymás mellett létező nyelvi normák összeütközésbe kerülnek egymással. A normák konfliktusa nagyon sokféle formát ölthet, és nagyon sokféle területen bukkanhat föl. Az iskola és az otthon nyelvi normája ütközik például össze, ha egyes csoportok nem saját nyelvükön, hanem más nyelv vagy nyelvváltozat közvetítésével kénytelenek elsajátítani a tananyagot: magyarországi cigány gyerekek, akik nem magyar anyanyelvűek, de magyar iskolába kell járniuk vagy azok a magyar anyanyelvű gyerekek, akik otthon nem az iskola által megkövetelt sztenderd nyelvváltozatot beszélik szüleikkel. Normák ütköznek össze, ha egy tudományos közösségben több szó is jelöli ugyanazt a fogalmat, s a közösség tagjai egyértelműbbé szeretnék tenni szaknyelvüket azzal, hogy csökkentik az ugyanazt a fogalmat jelölő szavak számát -- ilyenkor el kell dönteniük, hogy a lehetséges változatok közül melyiket részesítsék előnyben. Normák ütköznek akkor is, ha a jogi szövegek szerzői jogi értelemben véve pontosságra törekednek, hogy biztosítsák a szöveg egyértelműségét, a szövegek címzettei viszont szívesebben olvasnák a számukra is fontos tartalmú szövegeket úgy, hogy jogi képzettség nélkül is megértsék őket.

(Felhasznált szakirodalom: Fábián Pál - Lőrincze Lajos, Nyelvművelés)

A beszéd mint cselekvés - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

A nyelv és a beszéd szorosan öszefügg. A nyelv eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése = a működésben levő nyelv.
A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami közös (kollektív), társadalmi jelenség. A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás. Elsődleges célja a valóság leírása – minden kijelentő mondat igaz vagy hamis. Ennek ellenére sok kij. mondat nem ír le semmit – pl ígéret, elnézés, kérés.
A megszólalással vagy egy szöveg leírásával vmilyen cselekvést hajtunk végre, vagy a befogadót cselekvésre késztetjük. A közléseink ált nyitott, közvetlen beszédtevékenységek – különböző fajtájú mondatottak hajtjuk végre: kij, felszólító, kérdő, óhajtó.

Pragmatika: rejtett üzenet, szándék, célzás – a szöveg mögött.

Emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilakozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában/cselekvésében  a másik/többi embert, tájékoztatja bzonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.

Beszéd funkciói összefüggnek a cselekvéssel:
-          Információközlés, v cselekvés tudomásulvétele.
-          Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése.
-          Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés.
Magánjellegű: mind3 funkció műk, nyilvános: felhívónak van szerepe nyíltan v rejtetten.
Médiaműfajokban is megvan a beszéd és cselekvés összefüggésének jellege – példaértékűnek kell lennie a beszédnek: tárgyilagos stílus, mentes szlogentől, trágárságtól.
Beszéd kísérőjelensége a metakomm – együtt fejezik ki a cselekvéssel kapcs tartalmakat.

A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
Gondolati tevékenység, egyben tevékenység  - cselekvés, melynek célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása:
- gondolatközlés,
- érzelmi-akarati kifejezés,
- visszajelzés és
- befolyásolás.


A beszéd, mint cselekvés  egyedi alkotótevékenység, az egyén  hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.

Austin: beszédtettek szerk-ét elemezte először.
Searle: a beszéd mint cselekvés 4 összetevője:
-          a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)
-          az utalás vagy kijelentés végrehajtása (a kérdés kimondása)
-          a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)
-          a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások).

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

I.  A tömegkommunikáció általános kommunikációs forma, amely mind témáiban, mind potenciális felhasználói körét tekintve univerzálisra tör. Elvileg nincs olyan témai, mely – a közegnek megfelelő – feldolgozásban ne válhatna a tömegkommunikáció tárgyává, és nincs olyan emberi egyén vagy közösség, aki ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.
A társadalom kommunikációs rendszerében különleges és egyre fontosabb szerepet játszik a tömegkommunikáció. A "tömegnek" itt kettős értelme, jelentése van: egyrészt arra utal, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket, másrészt azt fejezi ki, hogy a szétsugárzott üzenetek, napjaink fogyasztási cikkeihez hasonlóan, tömegcikk jellegűek, a tudatipar termékei.
II. Korszakai:
1.)    Őskor
Barlangrajzok, barlangfestmények
2.)    Ókor
Színházi előadások, népgyűlések
3.)    XV. Század
Gutenberg – könyvnyomtatás, kódexek
4.)    XIX. század
Ipari forradalom, tömegtermelés, tömegtársadalom, urbanizáció ( => írástudás elterjedése, közös nyelv és kultúra elsajátítása), újságok, rádió
5.)    XX. Század
Számítógép, internet, körlevelek, csevegő programok, televízió

Gutenberg-galaxis a XV. század közepétől napjainkig terjedő időszak, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti

III. Különbség a tömegkommunikáció és a személyek közötti kommunikáció közötti


Tömegkommunikáció
Személyek közti kommunikáció

Nagyközönségnek szól
2 vagy több személy között

Közvetett módon (modern hírközlő eszközök útján)
Közvetett vagy közvetlen módon

Témája bármi lehet *
Témája bármi lehet (gyakran személyes)

rögzítik
Általában nem rögzítik

Egyirányú **
kétirányú (van visszacsatolás)
Általában szervezett, nyelvileg és formailag megszerkesztett, hozzáértő emberek irányítják
Szervezett vagy szervezetlen
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság van
közlő és befogadó között térbeli és/vagy időbeli távolság lehet

* Tartalmuk szerint a közleményeket hat csoportra oszthatjuk:
1. politikai jellegű közlemények (hírek, hírmagyarázatok, kommentárok, politikai magazinok stb.)
            2. ismeretterjesztő műsorok, újságok (természetfilmek, stb.)
            3. szórakoztató műsorok ( quiz műsorok, vetélkedők, stb.)
            4. bulvár témájú közlemények (valóságshow-k, pletykalapok, stb.)
            5. reklámok (piacgazdaság marketingfolyamatainak eljuttatása a fogyasztókhoz)
            6. filmek (témájuk bármi lehet)

** a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet (ha van is visszajelzés, az a rendszeren kívül megy végbe)
IV. A tömegkommunikáció fajtái
1.      Írott (könyv, újság, stb.)
2.      Vizuális (képeslap, plakát, stb.)
3.      Auditív (rádió)
4.      Audiovizuális (hangosfilm, TV)

V. A  tömegkommunikáció funkciói:
1.    Szocializáció (pl. különböző társadalmi csoportokra jellemző szerepek elsajátításának elősegítése)
2.    Integrálás (biztosítani, hogy minden nemzet, réteg, társadalmi csoport megismerhesse a másikat, valamint biztosítani a hozzájutást az egymástól eltérő nézetek, életkörülmények helyes megítélésére).
3.    Motiválás (egyéni és társadalmi célok , a személyes és közösségi törekvések, döntések ösztönzése és szinkronba hozása
4.    Konszenzusteremtés ( pl. hozzájárulás az eltérő álláspontok megismeréséhez, a közérdekű kérdésekben az információcsere biztosítása, a nemzeti ügyek iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása stb.)
5.    Oktatás, kutatás  (új ismeretek feltárása, régi tapasztalat átadása, személyiségformálás stb.)
6.    Kulturális csere (pl. nemzeti kultúra értékeinek őrzése és továbbadása, kulturális termékek terjesztése, alkotókészség ösztönzése stb.)

VI. Hatása a nyelvre
- A nyelvben is változások következnek be. Egyre inkább jellemzőek a lecsupaszított közlések, a magyartalan fordítások, stílustalanságok, humorizáló társalgásmód.
- az írott nyelvben is egyre lazább szövegszerkesztési módot használunk, elmosódnak a nyelvtani határok.
- A fiatalok között pedig a nyelvnek egy külön formája alakult ki. Gyakran már úgy írunk, mintha beszélnénk – írott-beszélt nyelv alakult ki (internetes csevegés, SMS)
                        * élőszóbeli megnyilvánulások
                        * szlenges írásmód
                        * rövidítések

VII. Hatása a gondolkodásra
- Gondolkodásra, elmélyülésre sosem ad időt, hiszen rögtön újabb érdeklődést kelt fel. Lényegében ez azt jelenti, hogy a médiumok csak egy leegyszerűsített világképet sugallnak, igazából semmit sem mutatnak be alaposan, ennek ellenére mégis tetszést érnek el.
- A filmekben, sorozatokban, TV műsorokban megismert nem létező hősök, helyzetek kiragadnak minket a hétköznapjainkból, ezért a valós életünkben gyakran összemosódik a valóság és az álomvilág. Ezek a műsorok mégis szórakoztatónak találjuk.
- A színes, látványos reklámok figyelemfelkeltőek, ezért a legegyszerűbb dolgokból, eseményekből is fő híreket kovácsolnak. A hatás eléréséhez gyakran blickfangos címeket használnak
- a tudatosan megszerkesztett, megtévesztő reklámszövegek könnyen elhitetnek velünk kedvezőnek tűnő üzleti / piaci ajánlatokat, amik viszont leginkább csak az árusító számára kedvezőek. Legtöbb reklámban a reklámozó vállalat frappáns szövegekkel próbál minél több pénz kihúzni a befogadó zsebéből
- A biztosítók, bankok hirdetései és a politikai kampányok a legnagyobb hirdetési felületeket tulajdonítják ki.
            - a média hatását a percekre lebontott hallgatósággal, nézettséggel mérik.
- habzsolásra, túlfogyasztásra készteti fogyasztóit, ezáltal tompítja a kritikai érzéket. Másrészt azonban válogatásra készteti a közönséget, feltételezve a kritikai szempontokat.
- Szelektálja, monopolizálja és manipulálja az információt, hirdetés és reklámipar, hozzájárul bizonyos tabuk lerombolásához, megváltoztatja a férfi – nő, gyerek – szülő kapcsolatot, sztereotipizál (megváltoztat bizonyos szerepeket), viselkedésmintákat ad.
- különféle célok szerint szelektált és továbbított információkat az általuk meghatározott irányba képesek terelni
            - Szelektálják a híreket, csak azokat olvassák be, melyek az érdekeknek megfelelnek
- Elhallgatják az adott esemény rossz oldalait, csak a jókat hangsúlyozzák, ezáltal a laikus hallgatókat könnyen megtévesztik.

VIII. A tömegkommunikáció képlete:
    TK (tömegkommunikáció) = A + 2P
•    A: Aktualitás – aktuális eseményekről szól
•    P: Publicitás – nyilvános, közérdekű dolgokról szól
•    P: Periodicitás – bizonyos időközönként újra és újra megjelenik (pl. napilapok, heti  lapok, híradások, stb.)

A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

-          kommunikáció – közlésfolyamat: mindennapi életünk meghatározó momentuma
-          a siker érdekében: főbb jellemzők
-          kommunikáció – valamely jelrendszert (pl: nyelv) szándékosan és kölcsönösen felhasználunk az emberi érintkezésben – nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere
-          beszélő és hallgató, feladó és címzett, adó és vevő – állandó kölcsönhatásban állnak
-          a kétoldalúság alapvető eleme a folyamatnak, időnkét helye és szerepcsere
-          szükségesek a beszélő értelmes, egész mondatai, ezek a csatornán, pl levegőn keresztül jutnak el a hallgatóhoz, aki ezeket dekódolja, és visszajelzést ad – kétoldalú folyamat!
-          Produktív mind a két fél részéről
-          A sikeres komm. Alapkívánalma a mindkét fél által ismert nyelv –gát lehet: eltérő nyelvváltozatok, dialektusok, argó, szleng, ifjúság által használt szavak ismeretének hiánya, stílusok különbözősége, tudományos kifejezések, barokkos körmondatok
-          A komm. Akkor sikeres, ha bíztosítva van az erre megfelelő közeg, a csatorna – levegő, telefon, internet stb., ha több csatornát használunk, csökkentjük a félreértés esélyét, illetve az egymás melletti elbeszélést – a személyes a legcélravezetőbb
-          Összetevő még: a beszédhelyzet, amely a felek között kialakult viszonyokat konkretizálja, konkrét közegbe helyezés
-          A beszédhelyzetnél nagyobb egység: a valóság, külső (minket körülvevő) és belső (az egonk) valóság – ha a valóság vagy annak egy szelete ismeretlen a hallgató számára, akkor nem érti meg a dolgokat
-          Kód: a közlés nyelve, gesztusok, jelbeszéd, normák stb
-          Az üzenet megértése a kommunikáció eredménye, ha bármely más összetevő hiányzik, ez meghiúsul – de átadható más úton is, pl. jelzés, mimika, testtartás
-          Sikeres kommunikáció – információ fogalma, információs viszony is egyben, a komm. Során egymást informálják a felek, de ez egyoldalú viszony
-          Van aki a műalkotásokat is közlésfolyamatnak tekinti – összetett rendszer, mert pl. azonos képek, más érzelmi hatás
-          A kommunikáció sikeréhez nem elegek ezek a nyelvi összetevők – kell még a nyelven túli, vagyis metakommunikáció

-kommunikáció fogalma: közlésfolyamat, jel / üzenet továbbítása, közlése, fogadása (& válasz)
-nyelv: a kommunikáció egyik formája, szóbeli & írott
-nyelv = jel + szabály + hagyomány

a nyelvi közlésfolyamat:

            -legfontosabb tényezők: beszélő, hallgató, üzenet, kód (nyelv), csatorna, beszédhelyzet
            à Jacobson-modell

            -beszélő (adó, jeladó, közlő): valamit közölni akar
-hallgató (vevő, jelvevő, befogadó, címzett): akinek az üzenetet szánják; észleli, felfogja, értelmezi a hallottakat
-a beszédtevékenység mindkét részről alkotó folyamat, a tudatosság mellett automatikus mozzanatok is vannak benne

-a beszélő & a hallgató megléte még nem elegendő a kommunikációhoz à a kommunikációnak szándékos jelhasználat esetén mindig vmilyen célja van, egy üzenetet akarunk közvetíteni
-az üzenetet a beszélő formába önti – kódolja, a hallgató megfejti – dekódolja

à kód: hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer (a nyelv is egy kódrendszer, de vannak nem nyelvi kódok is)
-a nyelvi közlésfolyamatban közösen ismert nyelvre van szükség (lehet anyanyelv vagy mindkét fél által ismert idegen nyelv, de még az anyanyelv esetében is lehetnek problémák – különleges nyelvváltozat, ismeretlen szavak, szakszavak, stb)

-a beszélő és a hallgató között kommunikációs közeg, csatorna jön létre (levegő, média, stb)

-az eredményes közlésfolyamatnak az is feltétele, hogy közös ismereteink, előismereteink legyenek az adott tárgyról, amelyet valóságdarabnak, valóságnak nevezhetünk


A kommunikációs kompetencia összetevői
1. a megnyilatkozás nyelvtanilag helyes-e
2. a megnyilatkozás megvalósítható-e egy adott nyelvi produkció keretében
3. a megnyilatkozás releváns-e az adott kommunikációs helyzettel, kontextussal
4. a megnyilatkozás megfelel-e az elvárt nyelvi viselkedésnek, kulturális elvárásoknak

A társalgás (együttműködés, kooperáció) maximái:

„…legyen adalékod a társalgáshoz olyan, amilyet azon a helyen, ahol megjelenik, annak a beszélgetésnek elfogadott célja vagy iránya elvár, melyben épp részt veszel.” (Grice)

1. Mennyiség
legyen a kívánt mértékben informatív
ne legyen túl informatív (ez idővesztés)

2. Minőség
ne mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis
ne mondj olyat, amiről nincs megfelelő tudásod

3. Viszony/Kapcsolat  - relevancia
légy releváns (odaillő, a tárgyhoz kapcsolódó)

4. Mód/Modor – érthetőség
kerüld a homályos kifejezésmódot és a kétértelműséget
megnyilatkozásod legyen tömör és rendezett

A nyelv és a beszéd funkciói - Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói

  • A beszéd, mint cselekvés egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben. A nyelv és a beszéd nagyon szorosan összefügg. 
  • A nyelv nem más, mint eszközkészlet, a beszéd ennek a működtetése, azaz a működésben lévő nyelv.
  • A beszéd nyelvhasználat, alapja a nyelv, ami egy kollektív, közös társadalmi jelenség.
  • A beszéd tevékenység, a nyelv alkalmazása, egyéni alkalmazás, felhasználás.
  • A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze.
Austin, beszédaktus elmélete szerint minden mondatban benne van a cselekvésnek valamilyen szándéka.
Cselekszünk, ha:
- informálunk másokat
- figyelmeztetünk valakit
- rendelünk, ösztönözzük, meggyőzzük, rábeszéljük…
Tehát a beszéd aktus, vagy más néven a beszédtett a kommunikáció és a szöveg egyik funkciója, amely során a beszélő valamilyen cselekvést hajt végre.
John Searle szerint a beszédnek, mint cselekvésnek 4 összetevője van.
- a megnyilatkozás kimondása vagy leírása (egy kérdés)
- az utalás vagy kijelentés végrehajtása (megnyilatkozással elvégzett cselekvés, a kérdés kimondása)
- a kijelentés értelmezésének a jelzése (a kérdéssel elérni kívánt cél)
- a beszédtevékenység által elérni kívánt hatás (a kérdésből következő elvárások)
A beszédben, mint olyanban a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, ami alapvetően szándékos, hiszen az emberi beszédben a cél dominál. Ez a cél pedig nem más, mint a társadalmi kapcsolatok megvalósításai.
A beszéd funkciói:
- információközlés
- gondolatközlés
- egy cselekvés tudomásul vétele
- érzelmi világ, akarat, lelkiállapot kifejezése
- visszajelzés, befolyásolás
- óhaj, felszólítás, parancs, felkiáltás, kérés
Pragmatica- másodlagos üzenetek szinte fontosabb – melegem van –nyissa ki valaki az ablakot.
Beszéd, mint cselekvés 
-a hangképzés is része
- metakommunikációs eszközök
Az emberi beszédet attól számítjuk, amikor még nem csak ösztönös felhívásként, vagy reakcióként jelent meg a hangkapcsolat, hanem amikor a valóságról közölni akart valamit.

---

A beszéd és a nyelv kapcsolata:
  • a nyelvi jelekből a kommunikáció során a nyelv által előírt szabályok szerint mondatokat, szövegeket formálunk. A nyelvi jeleket a beszédben alkalmazzuk, tehát a beszéd valójában működésben levő nyelv.
  • a nyelv egy eszközkészlet, a beszéd ennek működtetése.
  • a nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalmak, nem választhatók szét.
  • a nyelv a nyelvi jeleknek és szerkesztési szabályoknak az összessége.
  • a beszéd egyéni jelenség, az egyén alkotja az adott kommunikációs helyzetben.
  • a nyelv közös (kollektív), társadalmi jelenség, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ.
  • a szöveg nem nyelvi jelenség, hanem a nyelv használata, a beszéd része.
A nyelv és a kommunikáció:
  • elválaszthatatlanok, nyelv nélkül nem lehet kommunikálni
  • ezekhez szorosan kapcsolódnak a viselkedés, a nem nyelvi eszközök
  • a nyelv állandó – mivel fennmarad -, de változó is – mert változik a szókészlete, új szavakkal gazdagodik, néhány elkopik/tűnik, más-más területen máshogy használják, tájszólás -.
A nyelv és a társadalom:
  • nyelvhasználatunkat befolyásolják külső – lakóhely, foglalkozás, iskolázottság –, és belső – életkor, nem, öröklött tulajdonságok – tényezők is.
  • ezek felismerhetőek a beszédben, magatartásformában.
A nyelv és a gondolkodás:
  • két ellentétes vélemény létezik: van aki szerint a nyelv és a gondolkodás egy és ugyanaz, míg mások úgy gondolják, hogy nem ugyanaz.
  • ma az az elfogadott tény, hogy a nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezi egymást, vagyis a nyelv a gondolkodáshoz nélkülözhetetlen, de a nyelv megértéséhez gondolkodni kell.

Emelt szintű nyelvtan érettségi tételek kidolgozás

1. A nyelv és a beszéd funkciói
2. A beszéd mint cselekvés
3. A sikeres kommunikáció nyelvi összetevői
4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvhasználatra
5. A nyelvújítás módszerei; 2); 3)
6. Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban; 2)
7. A magyar nyelv szókészletének rétegei
8. Egynyelvű szótárak
9. A hivatalos nyelv szókincsének jellemzése
10. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei
11. A központozás szerepe a szöveg értelmezésében
12. A beszédhangok és jelentésmegkülönböztető szerepük
13. A szófaj és a mondatrészi funkció összefüggései
14. A beszéd és az írás összehasonlítása
15. A szövegkörnyezet mint jelentésalakító tényező
16. Gyakorlati szövegtípusok nyelvi jellemzői
17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben
18. Jelenkori szónoki beszéd
19. A konnotatív és a denotatív jelentés
20. A képszerűség eszközei hétköznapi szövegekben

Ha kidolgozott emelt szintű nyelvtan érettségi tétellel rendelkezel kérlek küld el erre az e-mail címre:

Köszönöm

Emelt szintű irodalom érettségi tételek kidolgozás


1. A komikum megjelenési formái Petőfi Sándor lírájában
2. A vándorlás, az út toposza Arany János lírájában
3. A lírai nyelv sajátosságai Ady Endre A halottak élén című kötetében
4. A prófétaszerep megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című művében
5. Elbeszélésmódok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében
6. József Attila kései lírájának (1935-37) poétikai sajátosságai
7. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában
8. Látomásos jelleg Vörösmarty Mihály verseiben
9. Az elbeszélésmód jellegzetességei Móricz Zsigmond Pillangó vagy Úri muri vagy Az Isten háta mögött
című regényében
10. Weöres Sándor Magyar etüdök című versciklusának képi és zenei világa
11. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában
12. A kortárs magyar irodalom nagyjainak megjelenítése Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében
13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában
14. Bodor Ádám: A Sinistra-körzet
15. Oravecz Imre: A hopik könyve
16. Vergilius eklogái és hatásuk a XX. századi magyar költészetre
17. Mágikus realizmus G. G. Márquez Száz év magány című regényében
18. A komédia konvenciói és megújítása Molière Tartuffe című drámájában
19. Történelem- és létértelmezés Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásában
20. Hőstípus és cselekményvezetés Conan Doyle Sherlock Holmes történeteiben

Ha kidolgozott emelt szintű irodalom érettségi tétellel rendelkezel kérlek küld el erre az e-mail címre:

Köszönöm

Vegyes érettségi feladatsor 2010 - emelt szintű

Kémia érettségi feladatsor 2010 - középszintű

Biológia érettségi feladatsor 2010 - középszintű

Biológia érettségi feladatsor 2010 - emelt szintű

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates