Tömörkény István (1866-1917) is a paraszti világgal foglalkozik, de népszemlélete eltér Gárdonyiétól. Egy addig ismeretlen "világrészt" fedezett fel:Szeged környékének és a Tisza vidékének magára hagyott, primitiv sorban tengôdô szegényparasztságát, kisembereit ábrázolta - az akkor divatos álromantika nélkül - rövid, csattanóra hegyezett novelláiban. Tömörkény legjobb novelláiban kivül marad az eseményeken, érzelmeivel nem olvad át hôseibe, azok helyzetébe. Nem emeli magához ôket, de nem is száll le hozzájuk. Mintha hôsei világából való, de az eseményeken kívül álló harmadik személy mondaná el, venné leltárba, jegyzôkönyvbe a történteket. - Jellemzô novelláira a néprajzi-szociográfiai elemek gazdagsága. Szinte élvezettel, néha a terjengôsségig menô részletességgel számol be a nép munkájának minden részletérôl, aggályos hitelességgel ábrázolja a kubikos vagy a halász munkamódját, halmozza fel a tanyai élet tényeit és adatait. – Java műveiben megdöbbentôen vádló képet nyújt az egyszerű emberek mindennapi életérôl (Városvégi dolgok; Tanyák a hó alatt; Csôsz halál; Valér a földbe megy).
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése