Friss tételek

Mikszáth Kálmán Élete és művei

Élete

- 1847 jan. 16 –án született a Nógrád megyei Szklabonyán jómódú kisbirtokos családban
- Rimaszombaton a református gimnáziumban, Selmecbányán az evangélikus líceumban, és a pesti egyetemen jogot tanult, bár diplomát nem szerzett
- 1871 elején Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett helyezkedik el esküdtként, majd miután lányába, Ilonába beleszeret de a szülők ellenzik, „megszökteti” a lányt
- Pestre költöznek, itt a Magyar Hírlap szerkesztője lesz, de a rossz anyagi körülményeket nem tudja Ilona elviselni, hazaköltözik
- 1878 és 1880 között a Szegedi Napló munkatársa (árvízi tudósítás)
- 1880 végén visszaköltözik Pestre és a Pesti Hírlapnál helyezkedik el csaknem 25 évig
- 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok  siker
- A Petőfi és a Kisfaludy társaság, valamint az MTA is tagjai közé választja
- Utolsó éveiben visszahúzódik hapácsi birtokára, 1907-re elkészül a „Mikszáth-kastély”
- 1910 május 6-án a pesti Vígadóban az ország nagy pompával ünnepelte írói pályájának 40. évfordulóját. Rá két hétre hirtelen meghalt (1910 máj. 28.).

Újszerű parasztábrázolás

- Mikszáth sikereit nagyban köszönheti újszerű parasztábrázolásának
- Míg Jókai műveiben a parasztok csupán mellékszereplők, Mikszáth felfedezi őket az irodalom számára
 Csak erkölcsi oldalról közelíti meg sorsukat
 Felismerteti az olvasókkal, hogy a látszólag együgyű és durva emberek lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek
 Ők is megvívják saját, belső csatáikat
 Hősei nem lázadnak, beletörődnek sorsukba, vagy ha fel is lázadnak, csak anarchikus cselekedetekre szánják el magukat (pl.: Az a fekete folt)
 Tetteiket a faluközösség kialakult szokásai (melyek sokszor népi hiedelmek, babonák) irányítják
 Hősei naivak, jószívűek, tiszták (pl.: Bede Anna tartozása)
• A tót atyafiak (1881)
• A jó palócok (1882)

Az a fekete folt

- Mikszáth először a színhelyet rajzolja meg. A táj meseszép (tulipánok, magas százados fák, selymes fű), akárcsak az akol.
- A természet és az ember közel kerül egymáshoz (Anika – a kis bárány)
- Olej Tamás, a mű főszereplője három urat ismert el maga felett
• Istent
• A Taláry herceg őkegyelmességét
• A tekintetes vármegyét
- Először a falusiak szemszögéből láttatja Mikszáth Olejt. A falu elítéli, mivel nem sírt felesége temetésén. Kívülről durva, érzéketlen embernek tűnik, belső életéről senki nem tud. Olej felesége titokzatos hangját hallja.
- Anika 16 éves, gyönyörű lány, kit a természet nevelt. Harmonikus, romlatlan világban élte életét. Ártatlan és naiv.
Romantikus és realista jegyek az elbeszélésben
Romantikus Realista
- Témaválasztás
- Leányszöktetés
- A főhős különös alakja (ahogyan a falusiak látják és amilyen valójában)
- Anika alakja
- Mesei táj - Olej Tamás lélektanilag hiteles ábrázolása
- Környezetrajz (a felvidéki táj valósághű bemutatása)
- Mikszáth arisztokráciával szemben érzett ellenszenve (csípős észrevételek, a Taláry herceg a „selymes szobák hőse”)

Beszterce ostroma
Egy különc ember története
- Folytatásokban a Pesti hírlapban (1894), kötetben 1895-ben jelent meg.
- Gróf Pongrácz István történetét képviselőbarátjától, Pongrácz Károlytól hallotta.
- Az alapötlet tehát anekdota (rövid elbeszélés, nagyrészt meg nem történt, de jellemző mulatságos eseményről), melyet Mikszáth átalakított kissé
- Műfaj: kisregény

A regény felépítése

- Bevezetés
- Estella
- Kedélyes atyafiak Térben és időbe egymástól függetlenül történnek
- A túsz  Pongrácz és Apolka sorsa összefonódik
- Az éj

Az alakok rendszere

- A későn született ember, Gróf Pongrácz István „a magyar Don Quijote”
o Cervantes hőse egyedül marad szolgálójával, mindenki őrültnek véli és kineveti, élete végén bevallja magának kudarcát. A gróf hóbortjaiban az egész vármegye cinkosa, környezete elfogadja, kiszolgálja különcségeit.
o Az emberek szeretik, különb, nemesebb mint környezete.
o Mikszáth sokoldalúan jellemzi, árnyalt lélekrajz.
o A különc arisztokráciát képviseli.

- Az úri svihákok a Behenczy bárók
o Svihák: szlovák szó, megbízhatatlan jellegű embert, szélhámost jelent. Az erkölcsileg lezüllött, élősdivé vált réteg, a dzsentri típusa

- A meggazdagodott polgárság a Trnowszky fivérek
o Három testvér: Péter (kereskedő) [pánszlávokhoz húz], György (orvos), Gáspár (gazda) [magyarok hoz húz]
o György halálával lánya, Apollónia a nagybácsikhoz kerül, - itt-ott vendégeskedve – kik egymásra túllicitálva versengenek egymással (nem szeretetből, ez a versengés a külső szemlélőknek szól

- Mikszáth kesetűsége abban rejlik, hogy a dzsentrik Magyarországon fennen hangoztatott nemes elveit, hagyományait már csak egy „bolond” veszi komolyan.
- Bizakodással tekint viszont Blázy polgármesterre, aki két esztendeig ült a szabadságért Kufstein

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates