Dienstleistungen

Was für Dienstleistungen kennen Sie? Welche nehmen Sie regelmäßig in Anspruch?
Wann und warum geht man zum Friseur?
Warum lassen sich viele Menschen ihre Kleidungsstücke anfertigen? Welche Probleme kann man mit den Kleidungsstücken haben?
Warum ist die Post eine der wichtigsten Dienstleistungen?


Es gibt verschiedene Dienstleistungen, die das Leben der Menschen erleichtern, ohne die man in der heutigen modernen Welt gar nicht existieren könnte. Man unterscheidet soziale und kommunale Dienstleistungen. Zu den wichtigsten sozialen Dienstleistungen gehören u. a. die Kinderkrippe, die verschiedenen Schultypen oder eben die ärztliche Versorgung. Unter kommunalen Dienstleistungen versteht man die Post, die Polizei, das Bankwesen, die Versicherung, den Automechaniker, den Friseur, den Schönheitssalon, den Schneider, den Schuhmacher, den Uhrmacher, den Optiker oder die chemische Reinigung. Ohne die wichtigen Dienstleistungen, wie die Strom- und Wasserversorgung könnte man sich sein Leben gar nicht vorstellen.
Ich gehe regelmäßig zum Friseur, zur Post, in die Bank, zur Schneiderin, und ich habe auch eine Versicherung abgeschlossen.
Früher oder später müssen alle Menschen zum Friseur gehen, um gepflegt auszusehen. Bei den Männern ist es kein Problem, aber bei den Damen ist es von großer Bedeutung, wie ihre Frisur aussieht. Die meisten Frauen haben eine ständige Friseuse, die geschickt genug ist, ihr eine schöne, modische Frisur zu kreieren. Es empfiehlt sich, sich bei den Damenfriseuren anzumelden, sonst muss man lange warten, bis man an die Reihe kommt. Die Friseuse wäscht den Damen die Haare, sie schneidet sie, macht eine Kaltwelle, legt Lockwellen, blondiert, färbt, schließlich fönt die Haare der Damen oder sie setzt sie unter die Haube, je nach dem wie es die verehrte Dame wünscht. Damit die Frisur besser hält, verwendet man Haarlack, Schaumfestiger, raffinierte Cremen. So verlässt die Dame verschönert, mit einem völlig neuen Kopf den Salon.
Um gut auszusehen, braucht man elegante Kleider. Wenn man einzigartige Kleider möchte, lässt man sie nähen. Dazu braucht man eine geschickte und möglichst nicht zu teure Schneiderin. (Ich habe Glück, weil es mir gelungen ist, eine zuverlässige Näherin zu finden, die mir auch sehr gute Ideen geben kann.) Man kauft einen schönen Stoff, aus Modeblättern kann das entsprechende Modell ausgewählt werden und alle Einzelheiten können mit der Schneiderin besprochen werden. Dann nimmt sie Maß. Sie misst der Kundin die Oberweite, Taillenweite, Hüftenweite, Armlänge und andere Weiten und Längen, damit das bestellte Kleid wie angegossen sitzt. Bis das Kleid fertig ist, muss man ein- oder zweimal zur Anprobe gehen und in dieser Zeit nicht zunehmen.
Einige schönere Kleidungsstücke können zu Hause nicht angemessen gewaschen werden, sie sollen so in die chemische Reinigung gebracht werden. Hier können die Flecke besser und geschickter entfernt werden, als zu Hause, so muss nicht das ganze Kleid sofort weggeworfen werden. Es muss nicht unbedingt ein Fleck sein, man muss bestimmte Kleidungsstücke nach einer gewissen Tragezeit sowieso reinigen lassen, wenn man einen gepflegten Eindruck erwecken will. Es ist besser, vor der Reinigung die Knöpfe abzuschneiden, weil es leicht vorkommen kann, dass sie bei der Reinigung verschwinden. Wenn man sein Kleid sauber abholt, ist es empfehlenswert, zu kontollieren, ob man sein eigenes Kleid zurückbekommt.
Die Post und die damit verbundenen Dienstleistungen bilden auch einen wichtigen Teil unseres Lebens. Dort kann man Briefe, Ansichtskarten, Telegramme aufgeben, Geld überweisen, Pakete abschicken. Wenn man wissen will, ob der Brief beim Empfänger gelandet ist, gibt man ihn eingeschrieben auf. Zum Einschreibebrief muss man einen kleinen Schein ausfüllen, auf den die Adresse des Absenders sowie die des Empfängers geschrieben werden muss. Zur Telegrammaufgabe braucht man ein Telegrammformular, das in Blockschrift und gut lesbar ausgefüllt werden muss. Im Falle des Telegramms muss nach der Silbenzahl bezahlt werden, deshalb versucht man, sich möglichst kurz auszudrücken.
Auf der Post kann man Geld mit verschiedenen Schecks einzahlen, Geld überweisen. Dazu braucht man eine Postanweisung, die sinngemäß ausgefüllt werden muss.
Zu den Dienstleistungen gehören noch die verschiedenen Sparkassen und Geldinstitute, wo man sein überflüssiges Geld gut unterbringen kann. Will man sparen, eröffnet man ein Sparbuch. Wenn man längere Zeit das Geld vom Konto nicht abhebt, bekommt man dafür Zinsen. Man kann auch Kredite aufnehmen. Diese können kurz- oder langfristige Kredite sein. Man darf dabei die Tilgungszeit und die Zinssätzen nicht außer Acht lassen.

Berufswahl

Fragen zum Thema:
Was möchten Sie werden? Warum?
Welche Berufe sind heutzutage beliebt? Warum?
Wie kann man einen Beruf erlernen?
Wie ist der ideale Arbeitsplatz für Sie?

In der zwölften Klasse des Gymnasiums muss man schon Zukunftspläne haben, man muss erkennen, wofür man Interesse und Begabung hat. Die Berufswahl ist eine sehr wichtige Entscheidung in unserem Leben. Mit 7 oder 8 Jahren wollen die meisten Kinder Kindergärtnerin, Schauspieler, Tänzer oder Eisenbahner werden. Später merkt man, dass man auch andere Interessen hat und dass es so viele Berufe gibt.
Ich habe den Traum, Fremdenführer/in zu werden, deshalb habe ich mich um einen Studienplatz an der Hochschule für Hotel- und Gastronomiegewerbe in Budapest beworben. Ich habe eine Bekannte, die als Fremdenführerin arbeitet. Sie hat mir über ihren Beruf viel Interessantes erzählt. Ein Fremdenführer ist fast das ganze Jahr über unterwegs, kann viele verschiedene Orte kennen lernen, viele Bekanntschaften schließen. Ich weiß, es kann auch anstrengend sein und es ist nicht immer leicht, die Probleme der Reisenden zu lösen, trotzdem möchte ich als Fremdenführer/in arbeiten. Zu diesem Beruf brauche ich natürlich Fremdsprachenkenntnisse und ich muss in Geographie, Geschichte sowie in Kunstgeschichte bewandert sein.
Ich habe den Traum, Computerspezialist/ Informatiker zu werden, deshalb habe ich mich um einen Studienplatz an der Technischen Universität in .... beworben. Schon in der Grundschule habe ich Computertechnik gelernt und seitdem fühle ich mich zu diesem Beruf hingezogen. In der heutigen modernen Welt sind Computerkenntnisse unerlässlich. Es ist wichtig, mit dem Computer umgehen zu können, denn Computer werden fast überall benutzt: in Büros, Betrieben, Fabriken und Schulen. Als Computerspezialist möchte ich zum Beispiel für das Computersystem einer Firma zuständig sein.
Ich habe die Absicht, noch zwei Jahre in unserem Technikum für Hotel- und Gastgewerbe zu lernen. Nach der Absolvierung des Technikums möchte ich als Koch in einem Hotel oder Restaurant arbeiten. Ich habe meiner Mutter bei der Zubereitung verschiedener Speisen immer gern geholfen. Ich habe Freude am Kochen und glaube, dass ich sogar kreativ arbeiten kann.
Heutzutage wollen viele Ökonom, Jurist oder Computerspezialist werden. Diese Berufe sind populär, denn viele glauben, dass sie als Angestellte einer Bank, einer Firma oder eines Betriebs ziemlich viel verdienen können. Außerdem möchten viele Schüler im Außenhandel oder im Tourismusbranche arbeiten. In diesen Berufen sind die Fremdsprachenkenntnisse unentbehrlich. Früher wollten mehr Schüler als Arzt oder Lehrer arbeiten, aber diese Berufe sind heutzutage nicht mehr so gefragt.
Einen Beruf kann man in einer Fachschule oder Fachmittelschule erlernen. In den Fachschulen machen die Lehrlinge den Facharbeiterbrief und werden Facharbeiter (zum Beispiel: Tischler, Automechaniker, Dreher, Maler oder Näherinnen ...). Während der Ausbildungszeit lernen sie nicht nur in der Schule sondern sie haben auch Praktikum in einem Betrieb oder bei einem Meister. In den Fachmittelschulen kann man das Abitur ablegen und dazu noch einen Beruf erlernen. Es gibt aber Berufe, zu denen man ein Diplom braucht. Um einen solchen Beruf ausüben zu können, muss man an einer Hochschule oder Universität studieren. Einen Hochschulabschluss brauchen zum Beispiel Lehrer, Ärzte, Juristen, Ökonomen oder Ingenieure.
Heutzutage wird viel über das „lebenslange Lernen“ gesprochen. Man lernt nie aus, das heißt: man muss sich ständig weiterbilden, neue Kenntnisse erwerben. Außerdem sind in unseren Tagen viele Menschen gezwungen, zu ihrem einst erlernten Beruf einen anderen hinzulernen, damit sie nicht entlassen werden oder eine Arbeitsstelle finden können.
Nach dem Studium möchte ich eine Stelle in meiner Stadt oder in der Nähe/ in einer Großstadt finden. Ich weiß aber, dass es gar nicht so leicht ist, einen guten Job zu bekommen. Da wir etwa die Hälfte unseres Lebens an der Arbeitsstelle verbringen, sollten wir uns dort so gut fühlen, wie es möglich ist. Ich möchte meine Arbeit mit Freude machen, in einer guten Berufsatmosphäre arbeiten und natürlich auch gut verdienen. Ich hätte am liebsten eine flexible Arbeitszeit, denn dann teilt man selbst ein, wann man morgens anfängt und wann man am Nachmittag Schluss macht, nur das steht fest, dass man an jedem Arbeitstag von 10 bis 14 Uhr am Arbeitsplatz sein muss. Ich halte es für wichtig, abwechslungsreiche Aufgaben zu haben und kreativ arbeiten zu können. Außerdem möchte ich einen verständnisvollen, konsequenten Chef haben und mit meinen Kollegen gut auskommen. Bei der Teamarbeit ist es wichtig, dass wir einander unterstützen. Ich hoffe, dass ich die richtige Wahl treffe und meine Wünsche in Erfüllung gehen, dann werde ich sicher Spaß an meiner Arbeit haben.

Beim Arzt

Wie ist die ärztliche Versorgung in Ungarn?
Wie verläuft die Untersuchung bei dem Hausarzt?
Waren Sie schon einmal im Krankenhaus? Warum? Wie lange?
Wie kann man Krankheiten vorbeugen?


In Ungarn gibt es freie Arztwahl. Jeder muss einen Hausarzt wählen und seine Krankenkarte bei ihm abgeben. Man gibt dem Arzt seine Karte ab, dem man am besten vertraut, und der für ihn sympatisch ist. Die hausärztliche Versorgung bzw. Behandlung ist kostenlos. Natürlich gibt es Privatpraxen, wo man schon für eine Untersuchung eine bestimmte Summe zahlen muss. Auch im Krankenhaus muss man für eine Operation zahlen, die Krankenkasse übernimmt nicht alle Kosten.
Wenn man also krank ist, geht man zum Hausarzt. Manchmal muss man lange warten, bis man an die Reihe kommt. Die Praxen der Hausärzte sind normalerweise mit den grundlegenden Apparaten ausgerüstet, komplizierte Untersuchungen können hier nicht durchgeführt werden.
Der Hausarzt untersucht den Kranken gründlich. In den meisten Fällen muss man den Oberkörper freimachen, er horcht Herz und Lungen ab, er misst den Blutdruck, fühlt den Puls, lässt sich die Mandeln zeigen. Wenn er die Krankheit nicht eindeutig bestimmen kann, lässt er Laboratoriumsuntersuchungen vornehmen: Blutprobe, Urinprobe. Auf Grund der Befunde kann er schon mit Sicherheit entscheiden, ob er die Krankheit heilen kann oder der Kranke zur Fachambulanz muss.
In der Fachambulanz gibt es eine bessere Ausrüstung, dort können auch kompliziertere Fachuntersuchungen durchgeführt werden. Hier werden die nötigen Medikamente verschrieben, die man in der Apotheke kaufen muss. Es gibt Arzneien, die man auch rezeptfrei bekommt, aber einige sind rezeptpflichtig. Es gibt Tabletten, Pillen, Dragees, Kapseln, Zäpfchen, flüssige Arzneien. Von den Tabletten nimmt man täglich zwei-dreimal je zwei-drei Stücke ein, von den flüssigen Arznei löffelweise.
Wenn der Patient zu Hause geheilt werden kann, wird er krankgeschrieben und muss meistens das Bett hüten. Nach einer bestimmten Zeit muss er zur Kontrolle zum Arzt zurückgehen und wenn sein Zustand befriedigend ist, wird er vom Arzt gesundgeschrieben und kann wieder arbeiten.
Ich war noch nie im Krankenhaus, aber mein Großvater musste letztes Jahr operiert werden. Er hatte Blinddarmentzündung. Also wenn jemand eine schwere Krankheit hat, bekommt er eine Einweisung und geht damit ins Krankenhaus oder wird mit dem Krankenwagen dorthin gefahren. In einem Krankenhaus arbeiten verschiedene Fachärzte, wie Chirurg, Internist, Kinderarzt, Augenarzt, HNO-Arzt, Frauenarzt (Gynokologe), Hautarzt, Uruloge, plastischer Chirurg, um nur die wichtigsten zu nennen.
Man wird zuerst untersucht, man muss danach bestimmte Formalitäten erledigen, man bekommt sein Bett, legt sich hin und wartet. Hochqualifizierte Ärzte und gutgebildete Krankenschwestern pflegen die Kranken in den Stationen. Die tun für die Genesung der Patienten ihr Bestes.
Wenn die Behandlung im Krankenhaus nicht mehr nötig ist, wird der Patient entlassen und wird vom Hausarzt im weiteren betreut.
Wenn man am Abend oder am Wochenende erkrankt, kann man auch geheilt werden. Im Krankenhaus ist immer Bereitschaftsdienst und der diensthabende Arzt untersucht den Kranken.
Das wichtigste wäre aber die Vorbeugung. Jeder ist selbst daran interessiert, seine Gesundheit zu schützen. Bei einigen Krankheiten können schwere Komplikationen auftreten, und das verlängert den Heilungsprozess. Das bedeutet einen längeren Ausfall in der Arbeit, und heutzutage kosten auch die Medikamente sehr viel.
Die Vorbeugung spielt vielleicht bei den kleinen Kindern die wichtigste Rolle, ihr Organismus ist ja nicht stark genug die eventuellen schweren, ansteckenden Krankheiten zu überwinden. Sie müssen deshalb gegen Tuberkolose, Kinderlähmung, Masern, Pocken und Röteln geimpft werden.
Als Erwaschener muss man auch einen großen Wert auf die Vorbeugung legen. Mann soll ein gesundes Leben führen, dh. man soll sich viel an der frischen Luft bewegen, Sport treiben, nicht rauchen, keinen oder nur wenig Alkohol trinken, keine fetten Speisen, viel Obst und Gemüse essen. Man müsste noch versuchen, ein nicht so hektisches Leben zu führen, weil Stress und Nervösität Krankheiten, wie Herzinfarkt Keislaufstörungen aber auch Zuckerkrankheit auslösen können.

Auswärts essen

Fragen zum Thema:

Essen Sie gelegentlich auswärts?
Welche gastronomischen Einheiten kennen Sie?
Gehen Sie gern in Schnellrestaurants?
Mögen Sie ausländische Küchen? Welche?


Manchmal esse ich mit meiner Familie oder mit meinen Freunden auswärts. Wenn jemand in der Familie Geburtstag oder Namenstag hat, gehen wir in ein Restaurant, um ihn dort zu feiern. Auch nach einer Hochzeit feiert die Familie in einem guten Restaurant. Wenn wir Gäste haben, kommt es auch vor, dass wir sie irgendwohin einladen. Manchmal gehen wir einfach nur zur Abwechslung ins Restaurant oder wir wollen etwas Neues ausprobieren, eine Spezialität kosten. Mit meinen Freunden gehe ich ab und zu in eine Salatbar oder Pizzeria. Gelegentlich essen wir auch gern etwas an einem Hotdog-Stand oder in einem Schnellimbiss. Wenn wir auswärts essen, brauchen wir nicht zu kochen und zu spülen, wir werden bedient. Es ist also sehr bequem, aber nicht immer am billigsten.
Es gibt viele verschiedene gastronomische Einheiten, wo man essen und trinken kann. In der Selbstbedienungsgaststätte kann man ziemlich billig und schnell essen. Hier muss man sich selbst bedienen und an der Kasse zahlen. In den ausländischen Restaurants hat man die Möglichkeit, die Gerichte fremder Länder auszuprobieren. Ein Spezialrestaurant in Ungarn ist die Tscharda, wo die Gäste mit den berühmten ungarischen Spezialitäten bedient werden. Eine typisch italienische Art von Gaststätten ist die Pizzeria. Mindestens 20 Arten von Pizza werden da gebacken. In einem Café bietet man vor allem verschiedene Arten von Kaffee an. Dazu kann man noch vielleicht Süßigkeiten oder Häppchen bestellen. In der Konditorei sind zahlreiche Kuchen, Torten oder verschiedene Sorten Eis zu kosten. Wenn man zwischendurch etwas zu sich nehmen will, geht man in den Schnellimbiss. Hier werden Produkte der kalten Küche oder sogenanntes Fastfood angeboten.
Ich gehe nie/ selten/ oft/ regelmäßig in ein Schnellrestaurant. Ich mag Schnellrestaurants/ Ich mag Schnellrestaurants nicht. In einem Schnellrestaurant kann man zum Beispiel Hotdog, Hamburger, Bratwurst, Fisch, Hähnchen vom Grill, Pommes und verschiedene Salate essen. Dazu trinkt man im allgemeinen Erfrischungsgetränke: Cola, Fanta oder Fruchtsaft.
Meiner Meinung nach schmecken die Speisen in einem Schnellrestaurant gut und sie sind relativ billig. Die Bedienung ist schnell, Sauberkeit und ständige Qualität sind für diese Restaurants auch charakteristisch. Außerdem ist ein Schnellrestaurant Treffpunkt für Jugendliche, es gehört zu unserem Lebensstil. Die Gegner des Schnellrestaurants sagen aber, dass hier alles zu fett, salzig und kalorienreich ist. Außerdem bietet man eintönige Speisen an. Die Getränke sind auch nicht am gesündesten: sie sind zu süß und koffeinhaltig.
Meiner Meinung nach bietet man in einem Schnellrestaurant eintönige Speisen an. Alles ist zu fett, salzig und kalorienreich. Die Getränke sind auch nicht am gesündesten: sie sind zu süß und koffeinhaltig. Die Fans des Schnellrestaurants sagen, dass die Speisen gut schmecken. Sie sind relativ billig. Die Bedienung ist schnell, Sauberkeit und ständige Qualität sind für diese Restaurants auch charakteristisch. Außerdem ist ein Schnellrestaurant Treffpunkt für Jugendliche, es gehört zu unserem Lebensstil.
Ich probiere die Spezialitäten fremder Länder gern aus, gehe gern in ausländische Restaurants. Ich kenne zum Beispiel die italienische Küche. In dieser Küche benutzt man Olivenöl und Käse (Parmesan, Mozzarella). Mir schmecken die italienischen Speisen wie Pizza, Lasagne, Spaghetti, Ravioli, Tortellini. In Griechenland haben wir/ meine Bekannten echten griechischen Salat gegessen. Er besteht aus Schafskäse, Tomaten, Gurken und Oliven. Eine andere griechische Spezialität ist Mousaka (Auflauf mit Hackfleisch und Auberginen). Ich war noch nie in einem exotischen (zum Beispiel in einem chinesischen) Restaurant, aber meine Freunde/ Bekannten erzählten mir darüber. Ihrer Meinung nach schmeckt das Essen dort eigentlich gut, obwohl es etwas ungewohnt und scharf ist. Einmal möchte ich es kosten und ich würde gerne versuchen, mit Stäbchen zu essen.

A zsidó nép története; Palesztina

• Palesztinát, a Jordán folyó és a Holt tenger vonalától a Földközi tengerig húzódó hegyes vidék korábbi lakói Kánaánnak nevezték;
• Az elnevezés a későbbi Rómaiktól származik (a filiszteusok népnevéből);
• A terület déli részének kivételével mindenhol lehetett öntözés nélkűli földművelést alkalmazni. A hegyes-völgyes területen állattartás is kibontakozott;
• Egyiptom hanyatlását követően (Kr.e. XII.sz.) vándoroltak be a zsidó (héber törzsek) . 12 törzsre váltak, akik feltehetően két csoport összeolvadásából jöttek létre. A később keletkezett Szent-Könyv, az Ótestamentum , megőrizte a két hagyományréteget, a keletit- és a nyugatit, Mózes és Ábrahám történetét egységbe fogva. A keletről érkezőket Ábrahámhoz, az Egyiptom felől érkezőket Mózeshez köti. (XV. Sz. – XIV. sz., ill. XIII.sz.);
• A betelepülő törzsek, több évszakos küzdelemben legyőzték a kánaáni lakosságot. Eközben kemény harcokat folytattak a filiszteusokkal is, akik elfoglalták a birodalom tengerparti részeit. Ez az állandó harc összekovácsolta a hébereket, amelynek folytán létrejött a Héber állam.
• Először Saul központosította hatalmat Kr. e. a XI. században. Az ország teljes egyesítése azonban Dávidra maradt, aki Kr. e. a X. században uralkodott. Fővárosává Jeruzsálemet tette, s a szomszédos területeket is ellenőrzése alá vonta. Dávid államát Egyiptomi példára szervezte meg, írásbeliséggel, írnokokkal. Személyét testőrök vigyázták, s a főpapi hatalmat is sikerült királyi méltóság alá vonnia. Az északi törzsek lázadoztak ellene, de Dávid ura maradt a helyetnek, s utódjára, Salamonra erő államot hagyott !
• Az új uralkodó tette despotikussá a hatalmat, ám halála után az ország két részre szakadt, az északi Izraelre, és a déli Júdeára. Júdeában Dávid utódainak kezében maradt a trón.
• A tömegek romló életkörülményei és a vezető réteg távolodása Isten kultuszától, elégedetlenséghez vezetett. Próféták maguk köré gyűjtötték a népet, jósoltak, próféciákat mondtak, úgy ostorozták a királyokat és az előkelőket, őket hibáztatták;
• A veszély valóban közeledett, méghozzá kívülről. A Föníciát elfoglaló asszírok Palesztinát is fenyegették. II. Sarrukín asszír uralkodó elfoglalta Izrael fővárosát (Kr.e. 722.), s az ország népének nagy részét Asszíriába hurcolta. Ez az északi ország megszűnését eredményezte. Júdea a teljes meghódolás és adófizetés árán menekült meg ettől, ás átvészelte a véres hódításokat. Jeruzsálem urai változtattak politikájukon, és az egység érdekében kiegyeztek a próféták mozgalmával. Könnyítettek a nép sorsán. Szakítottak az idegen kultuszokkal, és csak Istent ismerték el a zsidók egyetlen istenének, s csak ő jeruzsálemi szentélyében lehetett tiszteli az Istent.
• De a déli ország sem kerülte el a megpróbáltatásokat, az Asszír Birodalom helyére jött Újbabilóni Birodalom igázta le őket. Babilon ura, Nabu-kudurri-uszur rövid hadjáratban leigázta Júdea népét, és feldúlta Jeruzsálemet. A szentéllyel együt.
• A fogság időszakában jelentős változás történt vallási életükben. Istenből, aki a zsidók felett uralkodott a földkerekség urává nőtte ki magát, mind atyjává. Ezzel a zsidó hit tisztán egyIstenhívő (monoteista) Kisebb változásoktól eltekintve nyerte el végleges formáját az Ótestamentum.

A vallás és vallásosság szociológiai problémái

Azon gondolati rendszerek között, amelyek a társadalomnak normákat ajánlanak és a normákat alátámasztó értékeket kínálnak, a vallások a legfontosabbak. A vallásoknak az emberi társadalmakban meglévő fontossága fejeződik ki abban is, hogy a szociológiának meglehetősen elkülönült és intézményesült ága a vallásszociológia.

Alapfogalmak
Vallás: olyan hit és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel foglalkozik. Ilyen végső kérdések, amelyekre a vallások válaszokat adnak: Mi az ember életének értelme? Miért van szenvedés? Mi történik az emberrel halála után? Van-e az emberi életnek valamilyen nagyobb célja?
A vallásosságnak több dimenziója van. Ezek:
- hit bizonyos vallási tételekben,
- bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel,
- vallási ismeretek (pl a Biblia ismerte),
- vallási élmények,
- a vallás által előírt erkölcsi normák megtartása.
Az egyház: nagyobb létszámú társadalmi szervezet, a tagság nagyrészt beleszületik, elkülönült és képzett papsága van, továbbá az egyház a tanítást, az intellektuális elemeket hangsúlyozza.
A szekta: kisebb létszámú, a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága.
A felekezet: félúton van az egyház és a szekta között. A felekezet olyan egyház, amely elfogadja, hogy többvallású társadalomban él, toleráns a többi felekezettel szemben.
A kultusz: olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki. Ilyen például a satanizmus és a boszorkányhit.
Új vallási mozgalmaknak nevezik a közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmakat.
Civil vallás: minden kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz.
Fundamentalizmus: fundamentalistának nevezik azokat a vallási mozgalmakat, csoportokat, közösségeket, amelyek erősen ragaszkodnak néhány hittételhez, és ezeket a tételeket hajlamosak ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre, a tételektől való eltérést a hitetlenség megnyilvánulásának, eretnekségnek tekintik.

Módszerek
A magyar népszámlálások 1949-ig kérdezték a felekezeti hovatartozást. A vallásszociológiai vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a vallásosság mérésére. Ennek az a fő oka, hogy a vallásosság fogalmának definíciói maguk is nagyon változatosak, illetve többdimenziósak. A legegyszerűbb módszer annak a kérdésnek a felvetése, hogy „vallásosnak mondja-e magát” a megkérdezett személy. A vallásszociológiában szokás használni a megfigyelés módszerét is egy-egy vallási közösség, például szekta vagy gyülekezet vizsgálatára.

Elméletek
A vallás funkciója a társadalomban:
A vallásszociológia legalapvetőbb kérdése, hogy mi a vallás szerepe a társadalomban. Párhuzamosan azzal, hogy a vallások segítenek az egyes embereknek, hogy el tudjanak tájékozódni a világban, a vallások az egész társadalom számára fontos funkciót látnak el úgy, hogy a társadalom tagjai számára valamilyen közös értelmezési keretet nyújtanak az élet értelméről, az értékekről és a normákról. Elősegíti a társadalmi integrációt, az összetartozás érzését, közösségeket teremtenek, továbbá legitimálják a fennálló társadalmi intézményeket.
A gazdaság és a vallás összefüggései:
Nemcsak a vallásszociológiának, hanem az egész szociológiának egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdése, hogy a gazdasági és a tudati viszonyok változása, ezen belül a vallás változása milyen kapcsolatban vannak egymással, melyik az ok és melyik az okozat. Közismert Marx tétele, hogy a gazdasági alap határozza meg a felépítményt, amelyhez tudati elemeket, ezen belül a vallást is sorolta, bár nem zárta ki a visszahatás lehetőségét. Marx állítja, hogy a vallás a nép ópiuma, azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a vallás és az egyház mindig a fennálló viszonyok megmaradásában érdekelt erők oldalán áll, azokat szolgálja.
Max Weber munkásságának jelentős részét alkotják vallásszociológiai művei, amelyekben a nagy vallások hatását vizsgálta a gazdaságra és társadalomra. Ezekben azt mutatta ki, hogy ezek nagyon lényegesen befolyásolták, hogy az adott társadalomban milyen gazdasági rendszer alakult ki, némely vallások hátráltatták, mások elősegítették a modern gazdaság felé irányuló fejlődést.
A szekularizáció elmélete:
A vallásszociológia másik központi elméleti kérdése a szekularizáció. Az első szekularizációs elméletek szerint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel, a racionális gondolkodás elterjedésével párhozamosan a vallás fokozatosan elveszíti fontosságát. Újabban a szekularizáción nem annyira a vallás és az egyház eltűnését, mint inkább változását értik. Ilyen folyamatok a következők:
1. A racionális gondolkodás elterjedése.
2. A nem sajátosan vallási feladatok (államigazgatás, oktatás, betegápolás, szegénygondozás, stb.) elvégzésének függetlenülése az egyházaktól.
3. Átalakul az egyházak szervezete, gyengül a hierarchia, erősödik a kis spontán vallási csoportok önállósága.

Nemzetközi tendenciák
Az utolsó évtizedek vallásszociológiai vizsgálatai a keresztény kultúrájú országokban változatos képet mutatnak. A rendszeres templomlátogatók aránya mindenütt jóval kisebb, mint az Istenben hívők aránya. A vizsgált országok közül Svédországban és Franciaországban látszik a legkisebbnek, Írországban a legnagyobbnak vallásosak aránya. A szocialista országok közül az 1980-as években Lengyelországban volt messze a legmagasabb a magukat vallásosnak mondók és a rendszeres templomlátogatók aránya.
A fejlett országokban mindenütt, de leginkább Amerikában figyelmet keltett a közelmúltban a fundamentalizmus erősödése. Még tovább mennek az úgynevezett „új vallási mozgalmak” elsősorban Amerikában, de kisebb mértékben a világ más keresztény kultúrájú társadalmaiban is. Ide szokás olyan vallási mozgalmakat sorolni, mint a Hare Krisna mozgalmat, a szcientológiát.
A mohamedanizmus világmértékben való terjedése és különösen a fundamentalista mohamedanizmus politikai hatalomra jutása egyes országokban (Irán) vagy a hatalom átvételére való törekvése (Algéria) áll nemcsak a vallásszociológusok, hanem a politika-tudósok érdeklődésének középpontjában is. Ezen a nagyon változatos tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szekularizáció korábban széles körben elfogadott elmélete a mai társadalmak egészében semmiképpen sem felel meg a valóságnak.
Az új vallási mozgalmak látványos tevékenysége, térítései és néhány drámai végkifejlet miatt az új vallási mozgalmak egész kérdésköre a vallásszociológia érdeklődésének középpontjában áll.

Magyarországi helyzet
Különböző típusú adataink vannak a magyarországi vallásosságról. Az 1949. évi népszámlálás volt az utolsó, amikor a felekezeti hovatartozást kérdezték. 1930-tól 1949-ig a leglényegesebb változás az izraeliták számának nagyfokú csökkenése a II. vh. alatti holocaust és a kivándorlás miatt. Az evangélikusok számának csökkenése azzal függhet össze, hogy mind a német anyanyelvűek kitelepítése, mind a szlovákok egy részének áttelepülése Szlovákiába az evangélikusokat erősebben érintette, mint a többi felekezetet. 1949-től 1992-ig a leglényegesebb változás a felekezeteken kívüliek számának növekedése. Leginkább a magas iskolai végzettségűek között találunk felekezeten kívülieket.
A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1972 óta rendszeresen feltette azt a kérdést, hogy „Vallásos ember-e Ön?”, és két válaszalternatívát adott: „igen” és „nem”. Az erre a kérdésre adott válaszok tehát a vallásosság nagyon egyszerű önbesorolásos definíción alapuló mutatóját adják. Ezen adatok szerint a magukat vallásosként definiálok aránya 1972-ben meglepően magas volt (46%), a következő években folyamatosan csökkent, 1978-ban érte el a mélypontot (36%), utána azonban lassan emelkedni kezdett, és 1990-ben már 51 %-ot ért el. 1978 után éppen a fiatalok, nagyvárosi lakosok és magas iskolai végzettségűek között kezdett a vallásosság erőteljesebben növekedni. A magas iskolai végzettségű fiatalok körében a régi passzív-befogadó-fogyasztó típusú vallásossággal szemben terjed el az aktív-kereső-alkotó típusú. Ez összefügg a papok számának csökkenésével és a papság öregedésével. A magyar társadalom felnőtt tagjainak egy viszonylag kicsi, de növekvő része vallásos abban a szigorú értelemben, hogy az egyház tanírásait követi és rendszeresen jár templomba. Az 1980. és 1990. évi adatok összehasonlítása raa enged következtetni, hogy lassú eltolódás megy végbe a vallásosság irányába.

Igen nagy veszélyekkel jár az, ha az állam politikai eszközökkel próbálja az értékek, közöttük a vallási értékek elfogadását vagy elutasítását befolyásolni. Az államnak és az egyházaknak, a vallásnak egymástól világosan eltérő funkciója, feladata van a társadalomban, ezért mind az állam, mind a vallás számára hátrányos, ha az állam bele kíván avatkozni a vallásosság alakulásába.
A szocialista korszak tapasztalatai pedig világosan bebizonyították, mennyire káros az, ha az állam próbálja a vallásosságot visszaszorítani, az ateista ideológiát terjeszteni.
A szélsőséges fundamentalizmus közelmúltbeli megnyilvánulásai külföldön és az új vallási mozgalmak megjelenése külföldön és hazánkban is igen bonyolult problémákat állít a vallási szempontból türelmes állam elé is, amikor el kell döntenie, hogy mely mozgalmak sérthetik az alapvelő emberi jogokat.

A Biblia,az emberi kultúra letéteményese

A Biblia elnevezés görög eredetû jelentése “könyvek“,“iratok“.Szokták még Írásnak,Szentírásnak is nevezni.A Biblia mindenféle irodalmi mûfaj kezdeti formáira mintát nyújt.Jelképes nyelve a költõi kifejezés nyelvével rokon,témáiban pedig emberi alaphelyzetek,élmények fejezõdnek ki.
A Biblia a keresztény illetve a zsidó vallás szent könyve.Két nagyobb részre osztható az Ószövetségre és az Újszövetségre.


Az Ószövetség


Körülbelül 1000 év irodalmát tartalmazza az i.e. 12. századtól az i.e. 2. századig.Nyelve a klasszikus héber,de néhány mû arámi nyelven íródott.Az egyes bibliai könyvek kialakulása és végleges formába öntése között több évszázad telt el.Ez a folyamat volt a kanonizálás,amikor az idõk során a könyvekrõl eldöntötték,hogy érdemesek e a megõrzésre.A Bibliát szigorúan vallási szempontokból állították össze,de bizonyos részleteket valószínûleg esztétikai okokból is megõriztek.Így kerülhettek a kánonba profán,világi tartalmú könyvek ,közmondások,erkölcsi , filozófiai költemények vagy esetleg a szerelmi és lakodalmi költészet egyes darabjai.Az i.e. 3. században a Bibliát görögre fordították az alexandriai zsidóság számára,ezt a görög fordítást nevezik Septuagintának.(jelentése : hetven mert hetven zsidó bölcs külön cellákba zárva isteni sugallatra ugyanazt a fordítást készítette)

A Teremtés könyve

Az Ószövetségi Biblia jelentõs része a zsidóság õstörténetét dolgozza fel.A legelsõ helyet az Ószövetségben öt könyv foglelja el , melyet a hagyomány Mózesnek tulajdonít.Ezek a könyvek többségben erkölcsi,vallási és társadalmi törvényeket tartalmaznak,zsidó elnevezésük,Tóra ( tan,törvény ).A mózesi könyvek közül az elsõ a Teremtés könyve a Genesis .A Genesis a világ keletkezésének õstörténetét mondja el , jellemzõ rá a monoteizmus, az egyistenhit.Két termtéstörténetet is közöl a Genesis,az elsõben Isten neve Elóhim.Ez az egyetlen isten aki puszta szavával hat nap alatt teremtette meg a világot.A semmibõl hozta létre a világot,teremtése csúcspontja lett az ember.Idõben õ az utolsó és az Istenhez legközelebb álló teremtmény,feledata,hogy uralma alá vonja a földet és uralkodjék rajta.





A második teremtéstörténet több ponton is ellentmond az elsõnek,s éppen csak megemlíti az ég és föld megalkotását.Isten neve ebben a szövegben Jahve Elóhim ( Úristen ).Az Úristen ebben az elbeszélésben a föld porából teremtette meg az embert.Innen származik az elõ ember neve is ( Ádám ) mivel a földbõl számazik ami idegen szóval adama .Éden kertjét is Úristen teremtette ,itt élt az ember Ádám,és az oldalcsontjából megalkotott Éva.
A bibliai törénetben is megtalálható a bûnbeesés motívuma,mikor Ádám és Éva a kígyó szavára hallgatva esznek a tiltott fák egyikének a gyümölcsébõl.Az Isten elleni lázadás azonban további bûnök forrása is lett a Bibliában , ezt jelzi Kain és Ábel története is: Kain irigy lett mert az Úristen testvére áldozatának látszólag jobban örült és megölte Ábelt.
A vízözön története is szerepel a mózesi könyvekeben.Mikor az Úr látta,hogy az emberek gonoszsága már mindenhol elterjedt,haragra gerjedt és elhatározta,hogy egy nagy vízözönt zúdít rájuk,és elmossa az összes teremtett lényét.Egyedül Noénak és családjának kegyelmezett meg mert õk tiszta szívû,istenhívõ keresztények voltak.Az Úr figylmeztette Noét a veszélyre,mondta neki,hogy készítsen egy bárkát amiben átvészelheti a vízözön idejét.Noé megépítette a bárkát és minden állatból vitt rá egy párat majd családjával beszállt és sikerült átvészelniük a vízözönt.Ezt a legendát is két fajta feldolgozásban találhatjuk meg az egyik inkább felszínes míg a másik tudalékosabb,pontos adatokban adja meg a bárka méreteit,és a felvitt állatok számát is egy - egy párban határozza meg ( a másik forrás szerint Noé hét példányt vitt magával minden állatból ).Közli a második forrás a bárka kikötésének pontos helyét is,Ararát hegyén áll meg a bárka.
Ezt a vízözön eposzt megtalálhatjuk egyéb folyammenti kultúrák történetei között is,például a híres Gilgames eposz is errõl szól.
A Teremtés könyve az elsõ 11 fejezet után rátér egy család történetének az elbeszélésére.Itt már helyet kapnak kisebb törénetek epizódok is.Az egyik ilyen kisebb történet,igazi kisregény,József története.József igaz hívõ volt,nagyon sokra vitte társadalmilag,sikerét annak köszönhette , hogy nem volt hajlandó vétkezni Isten parancsa ellen.A történetben találhatunk bizonyos ellenmondásokat is ,melyek arra vallanak,hogy az egész történetet,különbözõ forrásanyagokból állították össze.Pl. József apja hol Jákobként hol Izráelként szerepel.József sorsát, aki kezdetben nem is nagyon rokonszenves ( árulkodó,hencegõ,öntelt ) álomlátásai , illetve álomfejtései alakítják.Az elbeszélt eseményekbõl levonható erkölcsi tanulság is ,csak az képes nagy tettekre aki maga is megjárta a szenvedések mélységeit,átélte a méltatlanságok kínjait ( ciszterna , börtön ).


Az Ószövetség más könyvei

Az Ószövetség jelentõs részét teszik ki a prófétai könyvek,melyek kora az i.e. 8-4. század.A próféták Isten szavának hírnökei,kapott üzenetük különbözõ módon adták tovább:lírai formában,prózai szövegben,nyíltan,vagy homályos jóslatok formájában.A próféták többnyire a társadalmi igazságtalanságok ellen is harcoltak,szerintük a beszivárgó idegen istenek és vallások idézték elõ a szociális problémákat,hirdették Jahve az egyetlen Isten magasabbrendûségét .Négy nagyobb próféta ( Izajás,Jeremiás,Ezekiel és Dániel ) és



tizenkét kisebb próféta szerepel a Bibliában.A jelzõjük mindössze a könyveik rövidségét vagy hosszúságát jelöli mindegyikük szerepe ugyanolyan fontos volt.

Jónás könyve

A kis próféták gyûjteményébe tartozik Jónás könyve.Ez tulajdonképpen egy elbeszélés,egy történetet mutat be,Jónás életének egy kalandját szinte novellisztikus jellegûen.Ebben a némileg mulatságos és tanulságos történetben Jónás próféta nem akarja elvállalni a rá bízott feladatot ( el kell mennie egy bûnös városba -Ninivébe - prédikálni ) de az Úr mindenhol utoléri és végül Jónás beteljesíti sorsát.

A Zsoltárok könyve

A Zsoltárok könyve liturgikus azaz szertartások alkalmával ,istentiszteletkor használt énekek,verses szövegek gyûjteménye.Tartalma és mûfaja változatos.A benne lévõ héber költemények ritmikája nem azonos az európai költemények ritmikájával,fõleg szó vagy szócsoportismétlés - figura etymologica - található meg bennük.
A figura etymologica a szó tövének ismétlésével elõállt stílusalakzat.
A gondolatritmus a mondat tagjainak párhuzamosságát,a gondolatok szabályozott ismétlõdését jelenti.
A héber költészet alapja a sor amely általában két egyforma vagy megközelítõleg egyforma részbõl áll.


Az Újszövetség


Az Újszövetség az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában.Végleges alakját az i.sz. 1. században nyerhette el.Nyelve a görög.
Az elsõ részt a négy evangélium alkotja. Az evangélium szó jóhírt , örömhírt jelent.
Az elsõ három könyv Máté,Márk és Lukács evangéliumaként ismert.Ezek a mûvek Jézus életérõl , tanításairól,kínhaláláról számolnak be,lényegében azonos módon,ezért szinoptikusoknak nevezzük õket.Ezzel ellentétben a János evangélium jelentõs eltéréseket mutat a szinoptikusokhoz képest.Benne Jézust mint az emberi testet öltött Istent mutatják be,és nem mint Isten fiát.Az Újszövetség hatása mindazonáltal az európai kúltúrára szinte felmérhetetlen,számos irodalmi és képzõmûvészeti vagy zenei alkotás merítette a témáját innen a történelem során és még napjainkban is.

Jézus története

Jézus Krisztus gyermekkoráról és születésérõl csak 2 evangélium számol be Mátéé és Lukácsé.Mivel Máté elsõsorban a zsidók számára írta a könyvet az õ evangéliumában Jézus




személyében a Megváltót láthatjuk akit Isten ígért,minden fordulatnál találhatunk utalásokat az Ószövetségre.Felsorolja õseit,és ebbõl kiderül,hogy a Megváltónak Dávid családjából kell származnia.Jézus József házasságában,de nem házasságából született.Mária a szentlélektõl foganta a gyermekét,szüzen szülte meg õt Betlehemben.Jézus származása tehát természetfeletti.Máté beszámol arról is,hogy a napkelti bölcsek Jézus születésének a hírére Betlehembe mentek - egy csillagot követtek - és üdvözölték és ajándékokat hoztak a Megváltónak.
Mindez Heródes király idején történt és a király félt,hogy a zsidók Megváltója a trónját is fogja veszélyeztetni,zsarnoki féltékenységbõl megöletett minden 2 év alatti gyermeket Betlehemben.Isten figyelmeztette Józsefet erre és így õ a családjával el tudott menekülni Egyiptomba.
Lukács evangéliuma színesebben számol be Jézus születésérõl,megemlíti Gábor angyalt aki tudatja Máriával,hogy szeplõtlenül fogja megfoganni a Megváltót.És a születendõ szentet Isten Fiának fogják hívni.Jézus december 25.-én született,a hívõk ekkor ünneplik meg születése napját.Születésének legvalószínûbb éve az i.e. 7. esztendõ.
Jézus szenvedéstörténetét ( passióját ) és kínhalálát a négy evangélium szinte azonos módon meséli el.A tömegek elõször örömmel fogadták Jézust ,azonban idõvel kiábrándultak alázatos lelki messianizmusából,ugyanis egy harcos diadalmas messiás után vágyódtak,aki segít leigázni a rómaiak uralmát.Ezért lett számukra idegen Jézus útja.Végül a papi fõtanács mondta ki Jézus fölött a halálos ítéletet istenkáromlás miatt.A halálos itéletet a Pilátusnak is jóvá kellett hagynia.Pontius Pilátus még kísérletet tett Jézus megmentésére azonban végül a tömeg követelésének nem állt ellen gyávasága és jóváhagyta a halálos ítéletet.A felelõsséget azonban a zsidókra hárította és kezeit jelképesen vízzel “ tisztára “ mosta.Jézust mint gonosztevõt az akkori szokások szerint keresztre feszítve végezték ki.
Kínhalálát a kersztények nagypénteken tartják és feltámadását husvétkor ünneplik.

A tékozló fiú

Az evangéliumok többféle ószövetségi mûfajt olvasztottak magukba,legjellemzõbb közülük a példázat. A tékozló fiú példázata Lukács evangéliumában olvasható.A mû a pogány olvasókat próbálja meggyõzni Isten irgalmasságáról.Röviden története két testvérrõl szól az idõsebbik egy rendes kötelességtudó fiú, a kisebb pedig egy léha vagyonát elszóró fiú.Miután minden vagyona kifolyt kezébõl és már a disznók közé jutott visszamegy apjához bocsánatkérõen,és apja megbocsájt neki.

A Biblia két önálló részét az Ó és az Újszövetséget a Hieronymus kapcsolta össze latin fordításban, a Vulgatában.A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították le.Utóélete,hatása a mûvészetekre szinte felmérhetetlen.Az Ó és az Újszövetség számos története tovább élt a késõbbi irodalmunkban,s él ma is jelképként , hasonlatként, érvként , hivatkozási alapként.

Napfogyatkozásról...

A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb természeti jelenség. Sajnos a Föld felszínének egy adott pontjáról ritkán látható. Hazánkból utoljára 1842. július 8-án látszott teljes napfogyatkozás, és az 1999. augusztus 11-i jelenség után legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, látványa lenyűgöző, és egy életre szóló emlékkel szolgál.A napfogyatkozások alkalmával a Föld felszínének egy adott területéről nézve a Hold részben vagy egészen eltakarja a Napot -- azaz a Hold árnyéka a Földre vetül. Ehhez megfelelő geometriai körülmények kellenek, melyek nem adódnak gyakran. Emellett a holdárnyék a Föld felszínének csak egy kis területére esik. Emiatt egy adott helyről viszonylag ritkán -- statisztikailag 410 évente -- látszik teljes napfogyatkozás. A Hold a Földről nézve közel fél fok átmérőjű. Szerencsés véletlen, hogy a nála sokkal nagyobb, de sokkal távolabb lévő Nap is kb. fél fokosnak látszik az égen. Emiatt a Hold, megfelelő helyzetben a teljes napkorongot el tudja takarni. A Hold a Föld körül kering, átlagosan 384.400 km távolságra. Különböző viszonyítási rendszerek alapján több keringési időt különböztethetünk meg a Holdnál, ezek 27,2 és 29,5 nap közé esnek. A Holdnak mindig a Nap felé eső oldala kap fényt. A holdfázis nagysága attól függ, milyen mértékben látunk rá a megvilágított oldalra. Amikor a Hold a Földhöz képest a Nap irányában helyezkedik el, a Földről a Hold árnyékos oldalát látnánk -- amit nem tudunk megfigyelni. Ekkor van újhold. Ahogy a Hold tovább kering a Föld körül, egyre jobban rálátunk a megvilágított oldalára. A keskeny sarló fokozatosan félholddá dagad (D alakú), ekkor van első negyed, avagy növekvő félhold. Amikor a Földről nézve a Hold a Nappal átellenben van, a teljes megvilágított oldalát látjuk, ekkor van telehold. A továbbiakban megint egyre kisebb részét látjuk a megvilágított oldalnak, majd elérkezünk az utolsó negyedhez. Ekkor a Hold "bal oldala" a megvilágított, alakja a továbbiakban egyre vékonyabb C betűre emlékeztet, azaz csökken.

Napfogyatkozás akkor következhet be, amikor újhold van, ekkor tartózkodik a Hold a Nap irányában. Azonban mégsem látunk minden újhold alkalmával napfogyatkozást. Ennek az az oka, hogy a holdpálya síkja közel 5 fokot zár be a Föld napkörüli pályájával, az ekliptikával. Emiatt néha a holdárnyék a Föld "felett", néha pedig "alatta" vonul el -- ilyenkor nem látható napfogyatkozás. A holdpálya síkja -- egyszerűen fogalmazva -- rögzített a térben. Így minden évben van két időszak, amikor a pálya helyzete olyan, hogy kísérőnk az újholdkor metszi a földpályát. Ilyenkor figyelhetünk meg napfogyatkozást. Amikor a Föld felszínének egy pontjáról nézve a Hold nem takarja el az egész napkorongot, részleges a napfogyatkozás. Ekkor a Nap képe többé-kevésbé "kicsorbul". A részleges fogyatkozás területére a Holdnak az úgynevezett félárnyéka vetül. Teljes napfogyatkozás alatt -- melynek tartamát totalitásnak is nevezik -- a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ennek látványa gyökeresen különbözik a részleges fogyatkozásétól, és nagyságrendekkel felülmúlja azt. A teljes fogyatkozás a Föld felszínének csak egy korlátozott területéről látható, és onnan is csak rövid ideig. A napfogyatkozásoknak egy sajátos esete a gyűrűs napfogyatkozás. Ennél a Hold látszó mérete kisebb a Napénál, és nem tudja azt eltakarni. Ez azért fordulhat elő, mert a Hold és a Nap földtávolsága változik, és így látszó méretük sem állandó. A gyűrűs fogyatkozás maximumakor is látszik a Nap egy keskeny gyűrű formában.





Mivel figyelhetjük meg?

A napfogyatkozás megfigyelésénél nagyon körültekintőnek kell lenni. Egyetlen hibáért, helytelen megfigyelési módért akár szemünk világával is fizethetünk! A Nap rendkívül erős sugárzást bocsát ki a látható tartományon kívül is. A részleges fázis alatt -- egészen az utolsó pillanatig, amíg a Hold az egész napkorongot le nem takarja -- a Napba közvetlenül tilos belenézni. Meglepő módon a Nap fénye még akkor is vakítóan erős, amikor már csak egy keskeny sarló látszik belőle. A részleges fogyatkozás alatt szabadszemmel, vagy távcsővel kizárólag megbízható forrásból szerzett (és a távcsőre megfelelően rögzített) szűrőkkel nézhetünk közvetlenül a Napba. Napszűrőnek alkalmas például a hegesztőüveg, illetve a gyári szűrő. A Nap megfigyelésére szigorúan tilos túlexponált negatívot vagy diafilmet, napszemüveget, floppy lemezt, kormozott üveget használni. Ezek egyes hullámhosszakon gyengítik a napfényt, viszont nem szűrik ki az összes káros sugarat. Használatukkor a Napot halványnak látjuk, kitágul a pupillánk, miközben a láthatatlan káros sugarak szétroncsolják az ideghártyát, és súlyos látáskárosodást, illetve vakságot okoznak. Szemünk épsége mindennél fontosabb, ezért ne sajnáljuk a pénzt egy megbízható napszűrőre. A Nap képét egy apró lyukon is kivetíthetjük, ez az ún. kamera obscura. Egy átlátszatlan papíron egy tűhegynyi lyukat szúrunk. Ezen keresztül fél-egy méter távolságban fehér lapra kivetíthetjük a Nap apró képet. A módszert a fogyatkozás részleges fázisa alatt alkalmazhatjuk. Hasonló jelenség figyelhető meg a fák árnyékában, ahol a levelek alkotta kis lyukakon át vetül a napkép a földre .A fogyatkozás távcsöves megfigyelésekor nagyon körültekintőnek kell lenni. Csak megbízható forrásból beszerzett objektív szűrőt használjunk, melyet erősen rögzítsünk az objektívre, nehogy valaki véletlenül lelökje. Biztonságosabb, ha a Nap képét egy papírlapra vetítjük, melyet a távcső okulárja mögé helyezük 30-50 cm-el. A kivetítéshez ragasztott lencsékből álló okulárt ne használjunk, és próbáljuk megelőzni, hogy a távcső túlságosan átmelegedjen. Szerencsére a fogyatkozás leglátványosabb időszakának, a totalitásnak a megfigyeléséhez semmilyen szűrő nem szükséges. Amikor a Hold teljesen eltakarta a napkorongot, szamadszemmel, vagy távcsővel is nyugodtan vizsgálhatjuk a Nap környékét, és a különböző jelenségeket. Egyetlen dologra figyeljünk: ha távcsővel vizsgáljuk a Hold pereme melletti látnivalókat, a teljesség vége előtt több másodperccel fejezzük be a nézelődést. A Hold korongja mögül elővillanó Nap a távcsőben egy töredék másodperc alatt megvakíthat bennünket!

Hogyan figyeljük a napfogyatkozást?

A részleges és a teljes napfogyatkozás alatt törekedjünk arra, hogy minél több látnivalót figyeljünk meg. A teljesség fázisa előtt szűrővel a Nap fogyását, szabadszemmel a táj változását követhetjük. A legtöbb érdekesség a totalitás rövid ideje alatt látható. Ilyenkor érdemes észnél lenni, ugyanis könnyen elhalaszthatunk néhány ritka jelenséget. Érdemes ösztönösen "körbe pillantani" magunk körül. Azaz figyeljük meg a Nap helyén mutatkozó sötét foltot, és a látványos napkoronát. Ha kézi távcsövünk van, azzal is vizsgáljuk meg a napkoronát, esetleg a Nap peremén látható protuberanciákat (a Nap felszíne felett lebegő gázhidakat – látsd a felvételen!), ha éppen szerencsénk lesz és látszik majd ilyen. Szabadszemmel tekintsünk körbe az égen, keressük meg a fényesebb bolygókat és csillagokat. Nézzünk körül a horizonton, lássuk meg a látóhatáron ülő sárgás-vöröses sávot. Emellett nézzük meg a táj fényviszonyait, és a fülünket sem árt kinyitni. A növény- és az állatvilág különös módon reagál a fogyatkozásra, azt hiszik ugyanis, hogy eljött az éjszaka.

Mit láthatunk a napfogyatkozáskor?

A részleges fogyatkozás

Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás részleges fázissal kezdődött . Ilyenkor a Hold a napkorong jobb oldali, azaz nyugat felé eső peremére kezd "rákúszni". Eleinte egy apró "horpadás" formájában látszik a jelenség. Szabad szemmel -- megfelelő szűrővel -- ez az előrejelzett időpont után néhány perccel vehető észre. A részleges fázis kb. másfél órán át tart a teljességig. Ezalatt eleinte igen lassan telnek a percek, miközben a Nap fokozatosan közelít a sarló alakhoz. A teljesség közeledtével az ég kékje lassan sötétedni kezd, megváltoznak a fényviszonyok, változik a táj színe, megvilágítása. A teljesség előtt kb. negyed órával a nyugati égrész láthatóan sötétebb, mint a keleti. Nyugatról közeledik a holdárnyék, melynek sötét tömege egyre mélyebb színt okoz nyugat felé. Érdemes rendszeresen körülpillantani, megvizsgálni a táj és az ég látványát. A totalitás felé közeledve a nyugati égrész sötétedése egyre feltűnőbb lesz. Lassan a Nap körül is sötétebb lesz az ég -- pedig a keskeny napsarló még mindig vakítóan fényes.

A teljes fogyatkozás előtti másodpercek

teljes fogyatkozás kezdete előtti felgyorsulnak az események, az égbolt egyre gyorsabban sötétedik. Ha szerencsénk és megfelelő kilátásunk van, a teljesség előtti percekben megpillanthatjuk a felszínen a nyugat felől közeledő óriási holdárnyékot. Az utolsó másodpercekben -- megfelelő körülmények esetén -- a Föld felszínén hullámzó sávok jelenhetnek meg, melyek egy napsütötte medence alján látható hullámzó fénysávokra emlékeztetnek. Ezeket az árnyéksávoknak nevezett képződményeket a légköri turbulenciák, hullámzások okozzák, melyek ide-oda fókuszálják a napsarló képét.

Az utolsó másodpercekben a Napból maradt keskeny sarló is több darabra szakad. Ennek az az oka, hogy a Hold felszíne egyenetlen, így a Hold peremén mutatkozó hegyek, völgyek több részre osztják a keskeny napsarlót. Ezt nevezik Baily-féle gyöngyfüzérnek. Megjelenése nagyon gyorsan változik, az utolsó pillanatban csak a legmélyebb völgyön süt át a Nap fénye, csak ez látszik a napkorongból. Ezt nevezik gyémántgyűrűnek.

A totalitás

A totalitás a teljes fogyatkozás időtartama. Ekkor a Hold teljesen eltakarja a napkorongot, így szűrő nélkül figyelhetjük a jelenségeket. Az égbolt elsötétül, de nem teljesen. Láthatóvá válik a Naphoz közeli Merkúr és Vénusz, esetleg északnyugaton, alacsonyabban a Szaturnuszt is megpillanthatjuk. Emellett feltűnik néhány az égbolt legfényesebb csillagai közül. Érdemes a horizonton is körbetekinteni. Körös körül, a látóhatár felett világos, sárgás-vöröses sávot látunk. Ez a légkörnek a holdárnyékon kívüli része, amely már kap napfényt. A fogyatkozás egyik leglátványosabb eleme a Nap helye, mely teljesen sötét. Ez a Hold árnyékos oldala, mely ilyenkor nem kap napfényt. Ritkán halvány fényben derengve néhány alakzata kivehető.

Ezt nevezik hamuszürke fénynek, mely a Föld légköréről a Hold árnyékos oldalára, majd onnan ismét a Földre verődő fénytől keletkezik. Rendkívüli a napkorona látványa. Ez egy halvány, általában szálas szerkezetet mutató, gyöngyházszínű -- azaz néha több, nehezen meghatározható színben pompázó -- képződmény, mely sugár alakban veszi körül a Napot. Ez a Nap ritka külső légköre, melynek anyaga napszélként folyamatosan áramlik ki a bolygóközi térbe. A Nap mágneses erővonalai mentén gyakran szálas szerkezetet figyelhetünk meg a napkoronában. A totalitás kezdetekor a Nap keleti, azaz baloldali peremén távcsőben -- szerencsés esetben szabad szemmel is láthatóan -- néhány piros folt is feltűnik. Ezek az ún. protuberanciák, melyek hatalmas méretű, akár a Földnél is sokkal nagyobb lebegő gázhidak. Anyagukat a Nap felszíne felett, a kiemelkedő mágneses erővonalak tartják lebegő állapotban. Protuberanciák a totalitás vége felé a nyugati, azaz a jobboldali részen látszanak inkább. Nehéz megfigyelni, de kedvező esetben megpillanthatjuk a Nap légkörének a fotoszféra feletti "vékony" vöröses rétegét, a kromoszférát. Észrevételére a totalitás végén, a napkorong előbukkanása előtti pillanatban van esély.

A totalitás alatt általában több fokot esik a hőmérséklet, gyakran feltámad a szél, és hirtelen feltűnően csönd lesz. Mind az állatok, mind az emberek szokatlanul viselkednek. A táj elsötétedik, de nem annyira, hogy a tárgyakat ne ismerjük fel. Az égbolt látványa a horizonton körbefutó fénylő sávtól, a gyenge fényű napkoronától, és a sötét Holdtól sejtelmessé válik.

A teljes napfogyatkozás után

A teljes fogyatkozás végeztével a Hold nyugati, azaz a jobboldali peremen vakító villanással előbukkan a napkorong. A Hold egyenetlen pereme miatt több részletben jelenik meg, melyek gyorsan összeolvadnak. A kivillanó napkorong a látványos totalitás végét jelenti, gyakran mégis ujjongással üdvözli a tömeg a Nap "újjászületését". A totalitás után a korábban említett eseményeket figyelhetjük meg, csak fordított sorrendben...

A földrengések II.

A földrengések elõfordulása a Földön
A megfigyelések szerint a földrengések elõfordulása nem teljesen véletlenszerû,
hanem bizonyos szabályszerûséget mutat. A földrengések döntõ része a Föld ugyanazon
vékony sávszerû területeire koncentrálódik. Ezek a szeizmikusan aktív zónák hatalmas
nyugodt (ún. aszeizmikus) területeket vesznek körül. A tapasztalat szerint ugyan kisebb
(M<6>100km fészekmélységû földrengések elõfordulása
Igen jó példák erre a típusra Kaliforniában a Szent-András-törésvonal és Észak-Törökországban az Anatóliai-vetõdés. Mindkettõnél a törésvonallal párhuzamosan
nagymértékû felszíni mozgás is mérhetõ. Ugyancsak ilyen típusú rengések pattannak ki az óceáni hátságok gerincvonalait szétszabdaló ún. transzform törések mentén (ezekkel a
késõbbiekben foglalkozunk).
A szeizmikus zónák harmadik fajtája szorosan kapcsolódik a mélytengeri árkok
területéhez; amelyekhez többnyire aktív vulkáni tevékenységû szigetívek rendszere
csatlakozik (elsõsorban a Csendes-óceán keleti partvidékén). Ezeken a területeken a 0-70
km közötti sekély fészekmélységû, a 70-300 km közötti közepes fészekmélységû és a 300-700 km közötti nagy fészekmélységû rengések egyaránt elõfordulnak és gyakoriak az igen nagy méretû földrengések. Feltûnõ, hogy 100 km-nél nagyobb mélységben csupán a mélytengeri árkok területén és az ún. Alp-Himalájai-öv egyes részein pattannak ki földrengések.Érdekes megjegyezni, hogy a mélytengeri árkoknál a rengések hipocentrumai a kontinensek alá hajló vékony szabályos lemezszerû zónákban, az ún. Benioff-övek mentén helyezkednek el. .Jellegzetes Benioff-zóna Japán alatt
A szeizmikus zónák negyedik csoportját az Észak-Afrika nyugati részétõl a
Földközi-tengeren át Kínáig terjedõ földrengések alkotják. Itt az epicentrumok széles
zónákban, szétszórtan jelentkeznek, a rengések nagy része kis mélységben pattan ki,
azonban idõnként közepes és nagy fészekmélységû földrengések is elõfordulnak. Ezeken a területeken gyakran keletkeznek igen nagy méretû,hatalmas pusztításokat okozó földrengések, mint pl. az utóbbi idõkben Algériában,Olaszországban, Jugoszláviában, Romániában, Iránban és Kínában.
A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők:
1. P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
2. S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg - nagy tehetetlensége miatt - nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.

A Földrengések

A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el. A rengéshullámoknak két fő típusa van, amelyek a következők:
1. P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
2. S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban nem.
A rengéshullámokat egy nagyon érzékeny műszerrel az úgynevezett szeizmográffal regisztrálják. Ennek segítségével megkülönböztethetők az S- és a P-típusú hullámok is. A szeizmográf lényegében egy vízszintes inga. A vízszintes rúd végére egy nagy tömeg van felerősítve, amely kis súrlódású felfüggesztésében könnyen elfordulhat a függőleges tengely körül. Ha a talajt, amelyre a műszert helyezték, a nehéz tömegen és a felfüggesztés tengelyén át fektetett síkra merőleges irányú rengéshullám éri, akkor a tömeg - nagy tehetetlensége miatt - nyugalomban marad. Az állványnak a nyugvó tömeghez viszonyított elmozdulását egy forgó dob regisztrálja. Két, egymásra merőlegesen elhelyezett ilyen műszer teljes információt adhat a vízszintes elmozdulásokról. A műszerek által felvett szeizmogramok segítségével el lehet végezni a regisztrált rendszerek teljes analízisét. A megfigyelésekből a geológusok arra következtetnek, hogy a Föld központi része folyékony halmazállapotú mag, mivel nem terjednek benne az S-hullámok. Ilyen módszerrel derítették ki azt, hogy Földünk úgynevezett öves szerkezetű bolygó.Földünknek vannak olyan területei, ahol a kéreglemezek egymáshoz csúsznak, ahol különösen sok a földrengés. Ilyen terület Japán, San Franciscó környéke, Mexikó, stb. Az emberek gondolatvilágában, az ott élő mítoszokban jelentős helyet foglal el ez a természeti jelenség. Továbbá az egy földrengést túlélő emberek igen nagy része szorul utána pszichológiai kezelésre, hiszen az átélt borzalmaz, a rokonok ismerősök egy részének elvesztésre egész életükben kínzó fájdalmat jelent.
A tudósok a globális felmelegedést hibáztatják a természeti katasztrófákért
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a különféle természeti katasztrófák. A tudósok szerint az idõjárás "megbolondulásának" okát a globális felmelegedésben kell keresni. Hatalmas áradások, melyek egész országrészeket borítottak el, ezreket, tízezreket téve hajléktalanná. Mindent elpusztító aszály, amely óriási termõföldeket tett tönkre. Óriási viharok, földrengések, melyek rengeteg áldozatot követeltek. A tudósok szerint mindezért a globális felmelegedés a felelõs. Egy nemzetközi kutatócsoport hétfõn kiadott tanulmánya szerint amennyiben a globális felmelegedés nem áll meg, évtizedek múlva árvizek és aszály sújtotta területek borítják majd a Föld felszínét.
A napokban kiadott, mintegy 1000 oldalas jelentést az Egyesült Nemzetek (U.N.) Kormányközi Bizottságának klímaváltozást vizsgáló részlege (IPCC) adta ki. A jelentés megalapozottságát támasztja alá a tény, hogy elkészítésében több, mint 3000 tudós vett részt a világ különbözõ országaiból. A tudósok már 1990. óta vizsgálják a Föld felmelegedését.
A mostani jelentés a második abból a négy jelentõs tanulmányból, amely az év folyamán jelenik meg. Az elsõ ilyen tanulmány korábban arról számolt be, hogy a Föld légköre sokkal gyorsabban melegszik, mint ahogy azt a tudósok korábban elõrejelezték. Ennek oka leginkább emberi tevékenységre vezethetõ vissza, mint a szén-alapú tüzelõ- és üzemanyagok használata, az ipari szennyezés és az erdõk kiirtása.
A tudósok szerint a globális felmelegedés hosszútávon mindenkit érint, de a szegény országokra, valamint a gazdagabb országok szegényebb lakóira sokkal rosszabb hatással lehet, mivel nekik kisebb az alkalmazkodóképességük. Ha a felmelegedés folytatódik, az emberiség több irányból is érezheti majd a veszélyt. A Földön olyan vissza nem fordítható változások mennek majd végbe, amelyeket igen nehéz lesz kiheverni.
A sarki jég olvadásával megemelkedik az óceánok vízszintje, és az alacsonyan fekvõ part menti területek, kisebb szigetek víz alá kerülhetnek. A nagy hegyvonulatok csúcsai közelében levõ jég legnagyobb része elolvad, ami elõször óriási árvizeket okoz, késõbb pedig aszály sújtja majd a területet.
A termõföldek egyes helyeken sivataggá változhatnak, máshol pedig özönvíz-szerû árvizek borítják majd a földeket. A vízháztartás megbomlott egyensúlya miatt a termõföldek minõsége is leromolhat, és egyes helyeken éhinség törhet ki. Azokon a helyeken, ahol a változás nem lenne ilyen feltûnõ, az árvizek és aszályok, óriási viharok ott is pusztítanának.

Kitört az Etna és egy Fülöp-szigeteki vulkán, árvíz Lengyelországban, földrengés Kínában, erdőtűz Amerikában. A természeti katasztrófák szezonját éljük.

Folytatódott a harc az Etna vulkán új hasadékaiból elötörö lávával Sziciliában.
Öt új hasadék keletkezett rajta 2500 méteres magasságban, majd a déli lejtön elötörö láva veszélyesen megközelítette az ötezer lakosú Nicolosi városát. Rendkívüli állapotot hirdetett az olasz kormány, és mozgósította a hadsereget. Éjjel buldózerekkel építettek földhányásokat, hogy eltereljék a lávát, és megmentsék a sílift állomását. Eközben több ezer hektoliter vizet locsoltak helikopterekröl a lángoló hegyoldalra. A vulkán okádta füstöt a müholdas képeken is látni.
Kitört egy másik vulkán is, a Fülöp-szigeteki Mayon. A fövárostól, Manilától háromszáz kilométerre álló tüzhányó lávatörmélekét és hamut okád magából.
A tudósok határozottan cáfolják, hogy napra pontosan előre meg lehetne határozni: a világ mely pontján, milyen erősségű földrengés várható. Ez annak kapcsán merült fel, hogy egy, az Egyesült Államokban élő román származású „tudós” azt jósolta, hogy 2001 január 15-én Romániában a Richter-skála szerinti 7-es erősséget is meghaladó földrengés lesz.

A Gizai piramisok

A piramis az Óbirodalom (i.e.2575-2465) jellemző királysír típusa. Az egyiptomiak a földi életet rövid átmenetnek tekintették, házaik de még a tehetősek palotái is sokkal kevésbé nemes anyagokból készültek mint síremlékeik, el is mosta őket az idő.
Az egyiptomiak hite szerint a test és Ká, a képmás egymást kiegészítve alkotja az élőt. A halál után a képmás az álajtón távozva hibáitól megtisztul, majd a testbe visszatérve örökre elvonul a “világosság istenének kíséretéhez csatlakozva”. Ha a képmást megbolygatták, elkárhozott, ezért nyugalmát és a test épségét meg kellett óvni.
A piramis őse a masztaba, a masztabáé a gát, a temető neve nekropolisz, lásd Gizai nekropolisz. A masztaba 3 része a föld feletti kultuszkamra, a leeresztő akna, a sírkamra. A kultuszkamrába rendszeresen áldozatot, ételt-italt vittek. A masztaba nyugati falában volt az álajtó, melyen keresztül a halott Ká képmása szabadon ki-be közlekedhetett. Az áldozati teremből nyíló helyiséget, amelybe csak betekinteni lehetett, szerdábnak nevezik, itt található az elhunyt szobra.
A piramis a halotti rituáléval összefüggő komplex épületegyüttes egy eleme. A halott fáraót a palotából a gyászmenet bárkán kíséri a nyugati partra. Szűk csatorna végén kikötő és a völgytemplom található, a szertartás első színhelye. Zárt folyosó (Kriptoportikusz) vezet a halotti templomba, mely egy csarnokból, központi udvarból és Mükerénosz-tól kezdődően 5 falba mélyített szoborfülkéből áll, mely a fáraó istenneveivel ellátott szobrait fogadja be. A templom mélyén található a szentély és az áldozati asztal. A szentélyből álajtó vezet a piramishoz. A valódi bejárat a piramis északi oldalán volt, melyet a temetés után gondosan eltűntettek. A piramis körül sziklavájatokat képeztek a bárkáknak. Kheopsz egyik 40 m-es bárkáját az 50-es években amerikai kutatók találták meg. A piramisokat előkelőségek egész masztaba városai övezik, akik az uralkodót a túlvilágra is elkísérték. A gúla gránit és/vagy mészkő burkolatú, lásd Kefren.
A IV.DIN. legnagyszerűbb királysír csoportja a Gizai, ezt a nekropoliszt a “magasság lejtőjén” névvel illették.
Az egyiptomiaknak nem volt önálló kifejezésük a piramisra, azonosították azt a fáraó nevével, így a három nagy piramis neve: KHEOPSZ (KUFU) i.e.2551-2528
A Kheopsz piramis
Kheopsz piramisa eredetileg 146.5 m magas, oldalai 230 m hosszúak, kb. 2.590.000 kőtömbből áll, mintegy 54.000 m2-en fekszik, súlya megközelítőleg 7 millió tonna. Magasabb a Szent-Péter székesegyháznál, a londoni Szent-Pál katedrálisnál, másfélszer magasabb a Szabadságszobornál és csak 11 m-el marad el Kölni Dómtól. A 300 szélességi fokon található, eredetileg pontosan a négy égtájra volt tájolva, csillagászati okok miatt a hosszú idő elteltével ma ettől már eltér. Hérodotosz számításai szerint 30 évig építették, melyből 10 évet vett igénybe a szállítási út és rámpa építése. Mintegy 100.000 ember dolgozott rajta évente 3 hónapot, ami hatalmas szervezési munkát is jelentett. A sírkamra felett 5 szintnyi tehermentesítő kamra található, ennek ellenére a gránit mennyezet megrepedt. Soha nem találtak benne szarkofágot. Korábban azt hitték a keleti 3 kisebb piramis az építés közben módosuló terv 1:5 léptékű makettjei, valójában ezek a királynők sírjai.
KEFREN (HEFRÉ) i.e.2520-2494
A Kefren piramis
Kefren piramisa 143.5 m magas, alig 3 m-el marad el Kheopsz piramisától. Halotti temploma 112*50 m-es, hátsó álajtós fala érinti a szokásos piramist körülvevő falat. Klasszikus kialakítású, 2 részből áll, egy csarnok a papoknak, egy a közeli híveknek. A két templom közötti kriptoportikusz 45 m szintkülönbséggel, 494 m hosszban, 4.5 m szélességben terül el. A folyosó felülvilágított, kívül gránit, belül domborművekkel díszített mészkő burkolatú. A völgytemplom igen jó állapotú, 45*45 m-es, gránitból készült, kissé masztabára emlékeztető alakú. Két bejáratból keskeny folyosók vezettek a 16 gránitoszlopos oszlopcsarnokba. A szentély a király szobrával a templom közepén található, az oszlopcsarnok 23 kisebb királyszobrot tartalmazott, melyeket egyenként felülvilágítókkal világítottak meg. Egy királynői piramis kíséri. Kefren piramisának építéséhez Kheopsz kőszállító útjának meredélyét is felhasználták, az épülő völgytemplom tövében egy fekvő oroszlán hátára emlékeztető hatalmas mészkőtömböt találtak, ez lehetett Kheopsz egyik kőbányájának maradéka. A sziklából 57 m hosszú, 20 m széles állatalakot formáltak és “nemesz” fejdíszes királyfejjel látták el, megalkották az első Szfinxet.
MÜKERÉNOSZ (MENKAURÉ) i.e.2490-2472
A Mükerénosz piramis
Mükerénosz piramisa a legkisebb, 63.5 m, mégis a legnagyobb kőtömbökből építették, alja gránit, teteje mészkő. 1837-ben feltárták, a csodálatos szarkofág Angliába szállítás közben a tengerbe süllyedt. Valószínűleg soha nem fejezték be teljesen, halotti kerülete igen kicsi. Utódja Sepszeszkaf (i.e.2472-2467) próbálta befejezni, de csak habarccsal bevont szárított téglával burkoltatta. A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes.

A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI.DIN. idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és II.Pepi piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak.
Az Első átmeneti korban a VII.DIN.-tól a piramisépítés szinte teljesen megszűnik, a XI.DIN. idején a birodalom azonban újra egyesül, ami a Középbirodalom fáraóinak (i.e.2040-1640) ismét lendületet ad az építéshez. A piramisok dél felé kezdenek terjedni, szerényebb méretűek lesznek, sugár ill. keresztirányú mészkő falakkal és kitöltő téglából, homokból építik, melyet mészkővel burkolnak. A kívülről olcsóbb kvázi vázas építést az igen drága kvarcit, alabástrom burkolatú sírkamrákkal ellensúlyozzák.
Az Újbirodalom idején az uralkodók a Királyok Völgyébe “természetes piramisokba” temetkeznek, csak a tehetős polgárok díszítik síremlékeiket 1-2 m-es piramis díszekkel.
A Királyok Völgye
A sziklasírok a rendszeres fosztogatások eredményeként alakultak ki. A halotti templom elszakad a sírtól, a templomot a folyó mellett építik meg a halottat azonban a szent hegybe vésett és gondosan elrejtett sírba temetik.
III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) vésett sziklasírját megtalálták a Királyok Völgyének nyugati részén, palotája a templomtól dél-nyugatra egy mesterséges tó partján állt, melynek vízutánpótlását a Nílussal összekötő csatorna biztosította. A palotából mára szinte semmi sem maradt.
TUTH-ANK-HAMON (i.e.1333-1323), aki 19 “aranyban úszó” évet élt 1922-ben teljes érintetlenségében feltárt sziklasírja Howard Carter kitartó munkájának gyümölcse. Hasonló szépségű impozáns emlék HOREMHEB sziklasírja.
I.SZETI (i.e.1306-1290) sírja a sziklába vájt folyosók és kamrák kivételesen bonyolult, többszintes rendszere. A sziklasírban található a XIX.DIN. egyik legszebb festett domborműegyüttese. Az elhunyt a Halottak birodalmában démonok és szörnyek között hajózik, melyeket le kell győzzön. A szarkofágterem mennyezetét hagyományosan csillagképek díszítik.
Szintén jelentős III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) sziklasírja.
Későbbi Ramesszida fáraók sziklasírjait is megtalálták a Királyok Völgyében, más épített emlékük azonban nem maradt fenn. Ekkor nőtt meg jelentősen a főrangúak nekropoliszainak mérete és száma is .

A Kom-Omboi templom

A Hórusz és Szebek tiszteletére emelt templom a görög-római kor egyik legépebben megmaradt emléke.
A Ptolemaioszok idején lett Kom-Ombo Dél-Egyiptom központja, stratégiai jelentőségű, mert a Nílus kanyarulata és három oldalról meredek dombok ölelik. A múlt század végén megkezdett ásatások eredményeként ma látható templom helyén III.THUTMÓZISZ temploma állt. A jelenleg látható templom i.e.181-i.sz.30-ig épült.
A templom két lényeges különbséget kivéve megegyező konstrukciójú az edfui, és egyáltalán a Ptolemaioszok által emelt templomokkal, amelyek viszont az Újbirodalmi klasszikus kánon továbbélései. Az egyik lényegi különbség, hogy egy görög akropoliszhoz hasonlóan 15 m magas dombról néz a víz felé, ami egyébként az egyiptomiak épület-elhelyezésére nem jellemző. A másik különbség, hogy udvarának, minden csarnokának a szentélynek 2-2 bejárata van egymással párhuzamosan, egyenrangúan. Ennek mindenképpen az az oka, hogy két istenhármasságnak szentelték. A baloldali rész a karvalyfejű Hórusz, Szentnofrit istennő és Khonszu, a jobboldali a krokodilfejű Szebek, Hathor istennő és fiuk, Panebtaui részére szentelt.
A pülon erősen rongálódott, a megmaradt részen DOMITIANUS (i.sz.81-96) császár áldozatot mutat be. Az udvar közepén a római kori oltár maradványai, az első hüposztil csarnokba vezető kettős kapuzat mellett XII.PTOLEMAIOSZ NEOSZ DIONÜZOSZ megtisztulása látható. A csarnok oszlopai szintén a fáraó jeleit hordják, a falakon lévő domborművek egy része azonban VIII.PTOLEMAIOSZ II.EURGETÉSZ, és VII.KLEOPÁTRA idejéből valók. A második hüposztil csarnokban áldozati jelenetek mellett megjelenik VI.PTOLEMAIOSZ PHILOMETOR neve, innen a templom belseje felé haladva már csak az ő nevével találkozhatunk. A két szentélyt kettős folyosó veszi körül amiből szertartási és kultikus helyiségek sora nyílik. A helyiségek befejezetlen faldíszítései alapján a munka egyes fázisai jól megkülönböztethetők. A templomban számos szent állatként tisztelt krokodil élt, amikor elpusztultak bebalzsamozták őket és szarkofágba temették. Több mumifikálódott krokodil ma is látható a szentélyben.
Itt is megtalálható a templom bejárata előtt a mammiszi, bár igen rossz állapotban. A mammiszi észak-nyugati külső falán érdekes vadászjelenetek láthatók. Kevésbé romos a templom túloldalán található Hathor kápolna.

A Karnaki templom

Ősi neve Ipet-Aszut, a XVIII.DIN.-tól (i.e.1550) főváros Théba északi kerülete. Első említése a IV.DIN. uralkodójának Mükerénosz-nak piramisában található. Az Első Átmeneti Kor (i.e.2134-2040) idején már kétségkívül állt itt egy Amonnak szentelt templom, azonban ennek csak írásos emléke maradt fenn. A XII.DIN. idejére Amon isten imádása uralkodóvá vált a városban, s ez egészen a Római Birodalom bukásáig éltette azt.
Karnak kiépülésének igazi fénykora az Újbirodalom XVIII.DIN.-jának köszönhető, csakúgy mint Luxor és Théba nyugati oldalának fejlődése.


A MUT SZENTÉLYKÖRZET
III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) alapítja meg gyakorlatilag a Mut szentélykerületet, ahová templomot építtet 600 csaknem 2 m magas szoborral, melyek mind a trónon ülő Szehmet istennőt ábrázolják.
a Mut szentélykerületet az Amon szentélykerülettel összekötő szfinx utat HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti meg.
II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) különálló templomot emeltet a Mut szentélykerületbe.
II.SZETI (i.e.1214-1204) a III.AMENHOTEP által emelt Mut templom elé újabb pülonnal lezárt udvart építtet.
III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) az Amon papok vagyonának gazdagítása mellett klasszikus templomot építtet a Mut együttes nyugati sarkába.
II.PTOLEMAIOSZ PHILADELPHOS (i.e.285-246) a Mut szentély elé kaput kezd építtetni, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.
TAHARKA (i.e.690-664) az Amon és Mut szentélykerületek közzé, a nagy szfinx út keleti oldalára egy kápolnát építtet.


AZ AMON SZENTÉLYKÖRZET
A III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) által építtetett, legpompásabban fennmaradt karnaki emlékek egyike az Istenhármasság harmadik tagjának Khonszunak emeltetett temploma a szentélykörzet nyugati csücskében. A templom előtt elinduló szfinx út egyes találgatások szerint egészen III.AMENHOTEP luxori templomának bejáratáig vezetett. Maga a templom az Újbirodalmi klasszikus kánon egyik legszebb példája i.e.1370-ből.
A XXI.DIN.-ban egyedül HERIHOR építtet Khonszu templomához egy oszlopos udvart.
III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) megépítteti a Khonszu templom előtt álló kaput.
VIII.PTOLEMAIOSZ (II.EURGETÉSZ) (i.e.170-116) Ozirisz és Ipet tiszteletére templomot építtet a Khonszu templom nyugati oldalán.
II.SZETI (i.e.1214-1204) az Amon templom tengelyébe, a kikötőbe obeliszket emeltetett.
II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) a Nílushoz kosfejű szfinxekkel szegélyezett utat építtet.
A XXX.DIN. első uralkodója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) elkezdi az Asszír rombolás után a helyreállítási munkálatokat, ő építteti az I. pülont.
TAHARKA (i.e.690-664) építteti az Amon templom nagy udvarának kettős oszlopsorát, melyből ma már csak egy oszlop áll.
II.SZETI egy az istenhármasságnak szentelt háromegységes kápolnát építtet az Amon templom akkori bejárata elé észak-keletre kissé eltolva.
A XX.DIN. második uralkodója III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) klasszikus templomot építtet a II. pülon mellett, melynek belső udvarát Ozirisz szobrok szegélyezik.
II.RAMZESZ a II. pülon elé felállíttatja saját két kolosszusát.
XXII.DIN. korabeli a III.RAMZESZ temploma és a II. pülon közötti portikusz (oszlopcsarnok), mely csak két oszlopból áll.
XVIII.DIN. utolsó uralkodója HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a II. pülont kb. i.e.1310-ben. Utódai, I. és II.RAMZESZ a II. pülon előtti előcsarnok falaira saját kartusaikat vésették, egy kartus kivételével semmi sem utal eredeti építtetőjére.
III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) az Amon templomhoz megépíti a III. pülont és az előtte elhelyezkedő 12 oszlopos oszlopcsarnokot.
A eretnek fáraó IV.AMENHOTEP (EHNATON) i.e.1340 körül szentélykerületet építtet Aton isten tiszteletére, ebből azonban semmi sem maradt fenn. Utódai TUTANHAMON és AI csak kisebb építkezéseket hajtanak végre.
A XIX.DIN. fáraói I.SZETI (i.e.1306-1290) és II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építteti a II. és III. pülon közötti híres hüposztil csarnokot, amelyben III.AMENHOTEP két oszlopsorát 7-7 sor oszloppal egészítik ki.
I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) két obeliszket emeltet a IV. pülon elé i.e.1500 körül.
III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) a III. pülonhoz ragasztva két újabb obeliszket emeltet, valamint megépítteti a VII. pülont. A VII. pülon előtti udvaron egy veremben 1903-ban 20.000 Ókori leletet találtak, amihez hasonló fogás nem sok van az Ókori Egyiptom kutatása történetében.
Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő építteti a VIII. pülont.
HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a IX. és X. pülonokat, melyek magukba foglalják II.AMENHOTEP oszlopcsarnokos templomát és a Mut együtteshez vezető szfinx utat.
II.RAMZESZ a IX. pülon elé felállíttatja maga és a 9 közül legkedvesebb felesége -a szeretett Nefertari- kolosszusát i.e.1250 körül.
III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) gránit skarabeuszt állíttat fel a szent tó partján.
TAHARKA (i.e.690-664) építtet az Amon templom keleti oldalához egy kápolnát.
Az oszlopcsarnok déli külső falán II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) Palesztina fölött aratott győzelméről tanúskodó domborművek, a Pentaur költemény részlete és a Hettitákkal kötött szerződés szövege található.
I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) építteti az Amon templom belső magját, a IV., V., VI. pülont és két obeliszket a IV. pülon elé i.e.1500 körül.
Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő 2 obeliszket emeltet, a IV. és V. pülon közzé, amit III.THUTMÓZISZ -“tisztelete” jeléül”- ha nem is teljes magasságig, de körülfalaztatja és átalakíttatja az V. és VI. pülon közötti csarnokot, az V. és VI. pülon közötti portikuszra (oszlopcsarnokra) rávéseti a leigázott népek híres jegyzékét. A bárka terme és a VI. pülon közzé megépítteti a maga dicsőségeit zengő “Évkönyvek termét”, melyben a templom feltárásakor 61 királyi kartus volt felismerhető és beazonosítható. Nagyvonalú építkezéseit Ineni, a korában ismert legnagyobb építőmester vezeti.
Hatsepszut királynő építteti ki a bárkatermet.
I.THUTMÓZISZ-nak -aki valószínűleg oldalágról került trónra- törvényes feleségétől Ahmostól egyetlen élő leánya maradt, akit halála előtt uralkodó társává tett és feleségül adta egy háremhölgyétől született fiához II.THUTMÓZISZ-hoz (i.e.1492-1479). A királynőnek vérségi ágon -nagyanyja volt Nefertari- nagyobb joga volt a trónhoz mint “zabi” férjének, a nép benne látta a jogos trónörököst. II.THUTMÓZISZ rövid földi pályafutása után -melynek fiú örökös sem lett gyümölcse- HATSEPSZUT (i.e.1473-1458) előtt megnyílt a korlátlan hatalom gyakorlásának lehetősége. Ifjabb öccsét emelte névleg trónra, összeházasította házassága egyetlen élő gyermek leányával, és így elérte, hogy haláláig a gyámságába tartozó III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) helyett korlátlan jogot gyakoroljon. Az egyiptomiak szövevényes családi kapcsolataira jellemző, hogy II.RAMZESZ-nek (i.e.1290-1224) 8 felesége volt, melyből 3 a saját lánya volt, majd 100 unokát mondhatott a magáénak.
I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) a XII.DIN. második fáraója (i.e.1971-1926) templomának maradványai a templom belső magjában kerültek elő, valószínű, hogy I.THUTMÓZISZ ehhez a templomhoz igazodva kezdte meg a nagyszabású építkezést.
OCTAVIANUS AUGUSTUS i.e. 30-ban hódítja meg Egyiptomot, első dolga, hogy bevéseti nevét a karnaki Amon templom szentélyének falába, majd -mint a templom isteneinek társa- a szentélybe felállíttatja saját szobrát.
III.THUTMÓZISZ a templomot délkelet felé ünnepi csarnokkal, kápolnákkal övezett termekkel jelentősen bővíti, itt található a kor által ismert növényeket bemutató, “botanikus kert” néven ismert teremrendszer. A fáraó három oldalról folyosórendszerrel veszi körbe a templomot.
I.e.332-ben Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot, elzarándokol a Sziva Oázisba Amon jóshelyére, majd a karnaki Amon templomhoz és a III.THUTMÓZISZ által építtetett déli csarnokot, mely az Asszír rombolás áldozata lett korhűen helyreállíttatja.
Hatsepszut királynő még 2 obeliszket emeltet a keleti fal előtt i.e.1460 körül.
III.THUTMÓZISZ a dél-keleti oldalon a folyosó külső oldalához, Hatsepszut két obeliszkje közé kis templomot építtet.
II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építő kedvét jelzi, hogy különálló templomot emeltet az Amon templom tengelyébe, attól délkeletre.
I.NEKTANEBO (i.e.380-362) helyreállíttatja az Amon templom keleti kapuját és az egész szentélykörzetet téglafallal bekerítteti.
III.RAMZESZ a III. pülon nyugati sarkába kis szentélyt építtet i.e.1170 körül.
Az oszlopcsarnok északi külső falán voltak I.SZETI (i.e.1306-1290) Szíriai, Palesztinai és Líbiai győzelmeinek domborművei.
A templomkörzetben 1938-ban restaurálták I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) (i.e.1971-1926) kis kioszkját, melynek kövei a templom III. pülonjába voltak beépítve. Ennek alapfalában található a Középbirodalom híres “földrajzi jegyzéke”.
III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) még egy templomot építtet az Amon szentélykörzetbe, a nagy templomtól észak-keleti irányban Ptah isten tiszteletére.
A XXV.DIN. núbiai fáraói leigázzák Alsó-Egyiptomot is, nagy fáraóként igyekeznek viselkedni, ezért a korai dinasztiákhoz hasonlóan építkezésekkel is meg kívánták szerezni az istenek kegyeit. SZABAKA (i.e.712-698) kaput építtet Ptah templomához.
A Ptolemaioszok -akik törvényes fáraónak próbálták elismertetni magukat- kivételes gondossággal gyarapították Karnakot és Théba egészét, pedig a lakosság 3 ízben is fellázadt ellenük. A falakra több helyen felvésették kartusaikat, és újabb építkezésekbe is kezdtek i.e.320 körül.
II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) (i.e.285-246) megkezdi a Ptah templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.


III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) a Monthu szentélykerületbe is impozáns főtemplomot építtetett az istenség tiszteletére.
I.NEKTANEBO (i.e.380-362) a Monthu templomhoz újabb pülont emeltet. A Késői Kor további fáraói már csak helyreállítási munkálatokat folytatnak.
II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) megkezdi a Monthu templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) fejez be.

A Philaei templom

Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.
A Kései kor alig hagyott ránk emlékeket, aminek az ország elszegényedése, az idegen uralom lehetett legfőbb oka. Philae szigetének két kisebb temploma méltó említésre, az egyik I.NEKTANEBO templomaként, a másik TIBERIUS kioszkjaként vált ismerté. Előbbit déli, a másikat keleti templomnak is nevezik.
Az Ízisz templom és a sziget más építményei a XXVI.DIN. idejéből, illetve a Görög-római időkből származnak, amikor Ízisz kultusza átterjedt a görög és római birodalom területére.
A kioszk hosszoldalán 5-5, a keskenyebbik oldalon 4-4 Hathor fejezetes oszloppal határolt nyílt csarnok. A pavilonhoz hasonlóan az oszlopok közötti parapetek gazdagon díszítettek.
A szentélykerület alaprajza követte a sziget nyugati oldalának vonalát ívesen helyezkedett el. Így az oszlopsorral kísért dromosz ferdén csatlakozott az első pülonhoz, amelyet trapéz formájú előudvar követett. Első pülonja 45 m széles, 18 m magas, két tornyának homlokzatán a hadifoglyok feláldozásának hagyományos szertartása látható, amelyet XII.PTOLEMAIOSZ NEOSZ DIONÜZOSZ végez el Hórusz és Hathor tiszteletére. A pülon kapuján a XXX.DIN.-beli I.NEKTANEBO (i.e.380-362) kartusa látható, az udvart oldalról lezáró portikuszból több kisebb helyiség nyílik. A mammiszi kivételesen a két pülon között található, merőlegesen a főtengelyre, ennek következtében az ízisz születési ház oldalhomlokzatának oszlopsora az udvar tornácaként érvényesül.
Maga a templom egy előcsarnokból és három szentélyből áll. A falon látható képek Hórusz születését és neveltetését mutatják be. Az előcsarnok külső keleti falán két felirat található, hieroglif és demotikus írással, egyiptomi és görög nyelven.Ha Az egyik felirat megegyezik a Rosetti kő szövegével, a feliratra NEOSZ DIONÜZOSZ korában azonban domborművet véstek. Az előcsarnok oszlopfőin még az eredeti színezés látható, a mennyezeten Felső- és Alsó-Egyiptomot jelképező keselyűk, napbárkák, csillagászati ábrák láthatók, a falak és oszlopok vallási jellegű ábrákkal díszítettek, valamennyi VIII.PTOLEMAIOSZ II.EURGETÉSZ (i.e.170-116) korából. A Hathor fejezetes pillérek igen jelentős méretűek, a köztük lévő parapetek domborművekkel gazdagon díszítettek.
Az i.sz.VI. századtól az előcsarnokot keresztény templomként használták. A sötét szentélyben még megtalálható a gránit naosz, a szentélyt liturgikus ábrákkal díszített helyiségek sora veszi körül.
Balra lépcső vezet Ozirisz halotti kápolnájának teraszára. Mindkét helyiségben a képek nagy része Ozirisz halálát, bebalzsamozását, temetési szertartását, az újjászületést előkészítő mágiákat és Ozirisz feltámadását ábrázolják. A templom külső oldalainak domborművei a rómaiak, TIBERIUS és AUGUSTUS (i.e.30-i.sz.37) idejéből valók.
A szigeten folyó szertartásokat JUSTINIANUS császár tiltotta be, a kopt szerzetesek templomot és kis városkát építettek az antik épületek fölé.

A Luxori templom

A XVIII.DIN fővárosának déli része, eredeti neve Uaszet. Maga a nagy Amon templom Észak-Déli tengellyel közvetlenül a Nílus partjára épült, kivételesen termékeny területre, pedig hossza nem kevesebb mint negyed kilométer, 260 m. Szakszerű feltárása 1880-ban kezdődött meg, ekkor szabályosan ki kellett takarítani a romok és a romokra épült arab viskók közül. A mai város szabályosan körülöleli.III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) épített ide egy a mai napig látható kápolnát, melynek 3 része Amon, Mut és Khonszu tiszteletére épült, neve “Ipet-Reszet-Imen”, vagyis “Amon Déli Háreme”. A kápolnában Középbirodalom korabeli kövek is találhatók, vagyis e helyen már korábban is állhatott szakrális épület. A kápolna elhelyezkedése okozza a később kialakuló templom szokatlan tengelytörését. III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) leromboltatja és felhasználja egy XII.DIN. korabeli homokkő templom köveit, megépítteti a ma látható templom nagy részét, valamint a Luxort Karnakkal összekötő mintegy 2km hosszú szfinx utat. A templomot Imhotep, Hapu fia építi, mint oly sokmindent a fáraó megbízásából Karnakban. Az építés során a fáraó háromszor módosította, illetve bővítette az eredeti tervet. Valószínűleg Imhotep itt is szabadonálló oszlopsorral kötötte össze a szfinx utat az első pülonnal. IV.AMENHOTEP (i.e.1353-1335) szakítva elődjeivel felveszi az EHNATON nevet, fővárost alapít a mai Tell El-Amarna mellett (300 km északra) és eretnek módon csak Aton isten egyházának szenteli életét. Karnakban és Luxorban is találtak kartusaival ellátott köveket, azonban épülete nem maradt fenn. TUTANHAMON (i.e.1333-1323) és HOREMHEB (i.e.1319-1307) építtette az utolsó oszlopsorok mellé az udvart kialakító falakat. Egészen II.RAMZESZ-ig a kartusok bevésésén kívül semmi sem változik a templomon. II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építtet egy újabb udvart, mely magába foglalja III.THUTMÓZISZ kápolnáját is, ahhoz szervesen kapcsolódik, ezért az udvar tengelye az eredeti iránytól eltér, alakja paralelogramma. II.RAMZESZ elbitorolja III.AMENHOTEP szobrait, bevéseti kartusait és áthelyezteti őket eredeti helyükről. SZABAKA reliefekkel díszítteti a bejáratot, SZEBITKU III.RAMZESZ-hez hasonlóan kisebb templombelsőt érintő átalakítást hajt végre. Az Asszír rombolást jóval követő időkben a XXX.DIN megalapítója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) végez komolyabb helyreállítási munkákat. PHILIPPOSZ ARRHIDAIOSZ (i.e.323-316) egy kapuépítményt építtet az eredetileg első pülonba.A Rómaiak légiós tábor építéséhez használták a templom köveit, a kopt egyház pedig templom építéséhez a légiós tábor köveit. Utolsó pofonként az arabok megépítik az első udvar kettős portikuszára az Abu El-Gurab mecsetet.

AZ OBELISZKEK
Észak felől közeledve bal oldalon egy 25 m magas vörösgránit obeliszk áll, melynek csúcsa hajdanán aranyozott rézlemezzel volt burkolva. Jobboldali párja, mely 1836-óta Párizsban látható csak 22.5 m magas, azonban állaga jobb. Az obeliszkeket a kolosszusokhoz hasonlóan II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) állíttatta.
A KOLOSSZUSOK
Eredetileg 6 koloszzus állt az első pülon előtt, melyből a két nagyobb 15.6 m magas ülő alakot ábrázoló fekete-, a négy kisebb álló alakot ábrázoló vörösgránitból készült. A kolosszussal egybe faragva II.RAMZESZ lánya Meritamon látható. A kolosszus mellett álló szobor a fáraó feleségét Nefertárit ábrázolja. A talapzat domborművében a fáraó által leigázott 9 népet jelképező alak áll. A 65 m széles pülon domborművén az i.e.1285-ben az Asszír-Hettita szövetség felett aratott Egyiptomi győzelem jeleneteit láthatjuk.
A TEMPLOM, II.RAMZESZ UDVARA
Az udvar 50*57 m oldalú paralelogramma, kettős portikusszal, zárt papiruszbimbó oszlopfejezettel. Az udvar bejárata mellett II.RAMZESZ két feketegránit ülő szobra látható, jobbján a királynéval. A bejárattól jobbra található III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) istenhármasságnak szentelt kápolnája, mely meghatározó eleme volt az udvar kialakításának. Az udvar délnyugati sarkában látható az a dombormű, mely az első pülon, a kolosszusok és az obeliszkek felszentelési ünnepségét örökítik meg. Az udvar déli oldalán látható III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) 10 vörösgránit és 1 feketegránit szobra, a szobrok domborművein felesége, illetve lánya látható. II.RAMZESZ valamennyi szobrot a saját kartusával látta el, még III.AMENHOTEP felesége, Teje királyné szobrára is saját felesége kartusát vésette. II.RAMZESZ fia és utódja MERENPTAH is rávésette nevét III.AMENHOTEP fia szobrára.
III.AMENHOTEP OSZLOPSORA
Az oszlopsoron, mely 52 m hosszú és 20 m széles az építtetőn kívül kései utódjai neveit is megtalálhatjuk, többek között HOREMHEB (i.e.1319-1307), I.SZETI (i.e.13906-1290), I. és II.RAMZESZ kartusait. Az oszlopsor udvarára belépve II.RAMZESZ 3 szobra látható, melyből kettőn feleségével szerepel.
A falakon TUTANHAMON (i.e.1333-1323) jóvoltából az Amon tiszteletére rendezett Újévi körmenet képei láthatók. Az egyiptomiak az újévet az áradás évszakának első napjára tették, ekkor a Sirius közvetlenül a napfelkelte előtt jelent meg az égbolton. Az északi sarokból kiindulva követhető nyomon amint a körmenet Karnakból elindul az isten szoborral, bárkáján felhajózik Luxorba, majd visszatér Karnakba.
III.AMENHOTEP UDVARA
A 48*32 m-es udvar 3 oldalról zárt papiruszbimbós fejezetű kettős portikusszal, a negyedik oldalon a 8*4 oszlopos hüposztilcsarnokkal határolt. Az oszlopokon IV. és VI.RAMZESZ kartusai is szerepelnek, de az egyik gerendán megtalálhatjuk a XIII.DIN.-beli II.SZEBEKHOTEP (i.e.1750-1745) fáraó nevét is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy itt korábban is állhatott templom. A falakon végtelenségig ismétlődően az áldozatot bemutató III.AMENHOTEP látható.
A templomba vezető bejáratnál egy Római kőoltár áll, melynek felirata szerint a templomot Constantinus császár tiszteletére felszentelték.
AZ ELŐCSARNOK ÉS A TERMEK
Az első előcsarnok “némi” átalakítás után Ókeresztény (esetleg Római légiós) szentély lett, a többi kisebb terem bejáratából fülkéket falaztak és az i.sz.IV-VI sz.-ban miután a domborműveket is leverték a falakat bevakolták és festményekkel látták el. Az első előcsarnok két oldalán elhelyezkedő, eredetileg Khonszu és Mut isteneknek szentelt kápolnák, valamint a Négyoszlopos terem szintén Kopt kultuszhely lett.
II.RAMZESZ az Újévi körmenet pompáját emelendő nagyobb istenszobor hordozó bárkát építtetett, amit csak népesebb papi sereg tudott a bárka terméig cipelni, ezért az előcsarnok oszlopainak talapzatából le kellett fűrészelni. A bárkatermet Nagy Sándor (i.e.332-323) alaposan átépíttette, a falakat beboríttatta saját dicsőségét hirdető reliefekkel.
III.AMENHOTEP SZÜLETÉSI TERME ÉS A SZENTÉLY
Az itt látható, a fáraó születését bemutató dombormű csak igen megrongálódott előképe a Nílus nyugati partján Hatsepszut királynő halotti templomában található születési jelenetnek.
A jelenetek a nyugati falon, 3 sorban, balról jobbra és alulról felfelé láthatók.
Alsó sáv, a fogantatás:
Hnum isten Izisz társaságában III.Amenhotepet és Ká lelkét formázza fazekaskorongon
Hnum és Amon (lúd) beszélgetnek
Amon (aki a mítosz szerint IV.THUTMÓZISZ alakját vette fel) aktusra lép Mutemveja királynéval
Amon (lúd) és Thot (majom) beszélgetnek
Izisz Amon (lúd) jelenlétében megcsókolja a királynőt
Középső sáv, Mutemveja királynő terhessége:
Thot (majom) hírül adja a királynőnek fia jövetelét
Az állapotos királynő
Hnum és Izisz az élet jelét csókra tartják a királynő elé
Thoérisz (víziló) és Bész (oroszlánfejes törpe) és még 7 isten, akik a szülés rítusában segédkeznek. Várakozó Észak és Dél géniuszai.
Izisz megmutatja Amonnak (lúd) a várva várt gyermeket
A születendő gyermek sorsa eldől amint Amon (lúd) a térdére ülteti.
Legfelső sáv, a születés jelenetei
Szülés után Hathor szoptatja a gyermeket és Ká lelkét
A kilenc segítséget nyújtó isten táplálja a gyermeket és Ká lelkét
A gyermeket és Ká lelkét bemutatják Amonnak
III.AMENHOTEP elfoglalja a birodalom trónját
A szentély domborművei Hórusz (karvaly) és Atum istent ábrázolják amint a fáraót Amon elé vezetik. A szentély közepén lévő kiemelkedés az istenszobor helyét jelöli.
II.RAMZESZ udvara nyugati falának külsején a fáraó Hettiták fölött aratott győzelmét hirdetik. A templom erősen megépített alépítményén látható egy felirat, mely szerint “A király utasítást adott arra, hogy a szentélyt a legfehérebb mészkőből építsék, a kapu aranyberakásos fából legyen, Amon nevét pedig drágakövekből rakják ki.”
A romok réseiben állítólag rengeteg a kígyó, amelyeket helyi “folklór szakemberek” alkonyatkor némi baksisért szívesen elő is csalogatnak.