Róma, éppen a rabszolgaságnak és a gyarmatosításnak köszönhetően vált a II. és III. sz.-ban a történelemben addig létezett legnagyobb városává a világnak. A Római Bir. városok hatalmas rendszerét hozta létre Eu., Kis-Ázsia és É.-Afr. ter.-én. A bir. bukása előtt 5627 önálló városi közösségből állt.
A városok két módon keletkeztek:
- szűz területen felépített városok, római vagy a régiójába tartozó kivándorlókkal, kiszolgált katonákkal benépesítve
- spontán módon keletkezett és növekedett városok, a bir. védelmére épített erődítmények körül letelepedő lakosokkal
A városoknak 3 eltérő jogállása volt:
- kolónia, melynek lakói teljes körű római állampolgárságot kaptak
- munipícium, mely szintén római közig. alá tartozott, de mint másodrendű városnak, a jogállása már korlátozottabb volt
- adófizető város (már nem a római közig. alá tartozik)
A Római Bir. méretében minden elődjét meghaladta. Erejét, sikerét 4 fő tényezőnek köszönhette:
- politikai egységének (egységes vallás, közig., és jogrendszer)
- fizikai, térbeli egység (szárazföldi utak kiépítése, és tengeri, hajózási útvonalak kialakítása)
- társadalmi tényezők: 1. a társ. alappillére a széles réteggé duzzadt elit
2. a közp.-i irányítás helyi autonómiával való komb.-a
3. oszd meg és uralkodj-politika
- a gazdasági erő és politikai célok okos kombinálása a latifundiumok
rendszerén keresztül
Az új városok és intézmények megtervezése mind-mind tudatos várospolitikára vall. Az új római városok magukon viselték a görög kultúra nyomait, a hellenisztikus város esztétikai rendje volt a minta számukra, de azt mind monumentalitásában, mind díszítettségében túl is szárnyalták. Sőt, új közintézményekkel gazdagították a várost, pl. közfürdőkkel, arénákkal.
Róma (a város) legfőbb jellemzői:
- Hatalmas méretével és burjánzó, szabálytalan és irányíthatatlan növekedésével nagyon elütött a római városok szerény méretétől, szabályos rendezettségétől. Az új városok 50 ezer lakosra tervezték, ugyanakkor Róma 1 milliós népességével kora megapolisza volt.
- A végletes ellentétek városa (hatalmas a kontraszt a nyomorgó plebejus városrész és a gazdag, pompázatos patrícius villanegyed között, és az egész bir. erényeinek és hibáinak tömörítvénye, lenyomata volt Róma, mely sűrítette és látványossá tette társadalmi és gazdasági ellentmondásait.
- Egyoldalú, fogyasztó város, a meghódított területek többletterméke mind-mind ide áramlik (korrupt tisztviselők is gazdagodtak rajta, de még így is túl gazdag volt a város, polgárai henyélő élősködőkké váltak). Általánossá vált a pazarlás, nem csak egyéni, hanem társ.-i szinten is, 159 nap állami ünnep volt, majd további 93 nap szervezett játékok, lakomák, cirkuszi látványosságok (tul. kivégzések)
- Róma társadalma teljes egészében eltunyul, demoralizálódik, elkorcsosul (a plebejus réteg is).
- Ebben szerepe volt a latifundiumoknak is (a társ. differenciálódásának elindítói), versenyükkel tönkreteszik a kisbirtokot, létrehozzák a földtulajdon nélküli szabad római polgárok tömegét (a plebejus réteget), akiknek szabadságán és öntudatán kívül semmijük sem volt, és az állam eltartottjai lettek.
- A tömegszórakoztatás eszköze a cirkusz mellett az ingyenes közfürdő volt (népjóléti intézmény különböző hőmérsékletű medencékkel, gőzfürdőkkel, étteremmel, könyvtárral, szabad füves területekkel).
- Róma kimagasló eredményeket ért el műszaki területen is: vízvezetékek, föld alatti szennyvízcsatornák, kövezett utak építése, diadalívek, kapuk, paloták…
- A szemetet és a járványok áldozatait nyílt vermekben gyűjtötték össze a város körül mindenféle óvintézkedés nélkül, így hatalmas bűz és fertőzésveszély uralkodott a városban (tífusz, hasi hagymáz, kolera, malária, pestis).
- Hihetetlen tömegű és értékű művészeti és műszaki alkotást is felhalmozott a város.
- A város felnagyítva tükrözte a bir. megoldatlan politikai problémáját.
A birodalom bukásának okai, jelei:
- túlméretezettség, belső labilitás
- élősdi város, dekadens lakók
- a demoralizált, elégedetlen tömeg lázadással fenyeget
- a tiszta erkölcsökhöz való visszatérés, a kereszténység igénye (illetve tiltása)
- rossz higiénés viszonyok
- kapcsolatrendszer hiánya a provinciákkal
- a hódító háborúk leállása
- ezzel párhuzamosan a rabszolgaellátás megszűnése
- ellátási gondok a végtelen pazarlásnak köszönhetően
313 Constantinus: Milánói ediktum
395 Theodosius halála
A birodalom kettészakadása: 1. Nyugat-Római Bir. Ravenna központtal
2. Kelet-Római Bir. Konstantinápollyal
A városok két módon keletkeztek:
- szűz területen felépített városok, római vagy a régiójába tartozó kivándorlókkal, kiszolgált katonákkal benépesítve
- spontán módon keletkezett és növekedett városok, a bir. védelmére épített erődítmények körül letelepedő lakosokkal
A városoknak 3 eltérő jogállása volt:
- kolónia, melynek lakói teljes körű római állampolgárságot kaptak
- munipícium, mely szintén római közig. alá tartozott, de mint másodrendű városnak, a jogállása már korlátozottabb volt
- adófizető város (már nem a római közig. alá tartozik)
A Római Bir. méretében minden elődjét meghaladta. Erejét, sikerét 4 fő tényezőnek köszönhette:
- politikai egységének (egységes vallás, közig., és jogrendszer)
- fizikai, térbeli egység (szárazföldi utak kiépítése, és tengeri, hajózási útvonalak kialakítása)
- társadalmi tényezők: 1. a társ. alappillére a széles réteggé duzzadt elit
2. a közp.-i irányítás helyi autonómiával való komb.-a
3. oszd meg és uralkodj-politika
- a gazdasági erő és politikai célok okos kombinálása a latifundiumok
rendszerén keresztül
Az új városok és intézmények megtervezése mind-mind tudatos várospolitikára vall. Az új római városok magukon viselték a görög kultúra nyomait, a hellenisztikus város esztétikai rendje volt a minta számukra, de azt mind monumentalitásában, mind díszítettségében túl is szárnyalták. Sőt, új közintézményekkel gazdagították a várost, pl. közfürdőkkel, arénákkal.
Róma (a város) legfőbb jellemzői:
- Hatalmas méretével és burjánzó, szabálytalan és irányíthatatlan növekedésével nagyon elütött a római városok szerény méretétől, szabályos rendezettségétől. Az új városok 50 ezer lakosra tervezték, ugyanakkor Róma 1 milliós népességével kora megapolisza volt.
- A végletes ellentétek városa (hatalmas a kontraszt a nyomorgó plebejus városrész és a gazdag, pompázatos patrícius villanegyed között, és az egész bir. erényeinek és hibáinak tömörítvénye, lenyomata volt Róma, mely sűrítette és látványossá tette társadalmi és gazdasági ellentmondásait.
- Egyoldalú, fogyasztó város, a meghódított területek többletterméke mind-mind ide áramlik (korrupt tisztviselők is gazdagodtak rajta, de még így is túl gazdag volt a város, polgárai henyélő élősködőkké váltak). Általánossá vált a pazarlás, nem csak egyéni, hanem társ.-i szinten is, 159 nap állami ünnep volt, majd további 93 nap szervezett játékok, lakomák, cirkuszi látványosságok (tul. kivégzések)
- Róma társadalma teljes egészében eltunyul, demoralizálódik, elkorcsosul (a plebejus réteg is).
- Ebben szerepe volt a latifundiumoknak is (a társ. differenciálódásának elindítói), versenyükkel tönkreteszik a kisbirtokot, létrehozzák a földtulajdon nélküli szabad római polgárok tömegét (a plebejus réteget), akiknek szabadságán és öntudatán kívül semmijük sem volt, és az állam eltartottjai lettek.
- A tömegszórakoztatás eszköze a cirkusz mellett az ingyenes közfürdő volt (népjóléti intézmény különböző hőmérsékletű medencékkel, gőzfürdőkkel, étteremmel, könyvtárral, szabad füves területekkel).
- Róma kimagasló eredményeket ért el műszaki területen is: vízvezetékek, föld alatti szennyvízcsatornák, kövezett utak építése, diadalívek, kapuk, paloták…
- A szemetet és a járványok áldozatait nyílt vermekben gyűjtötték össze a város körül mindenféle óvintézkedés nélkül, így hatalmas bűz és fertőzésveszély uralkodott a városban (tífusz, hasi hagymáz, kolera, malária, pestis).
- Hihetetlen tömegű és értékű művészeti és műszaki alkotást is felhalmozott a város.
- A város felnagyítva tükrözte a bir. megoldatlan politikai problémáját.
A birodalom bukásának okai, jelei:
- túlméretezettség, belső labilitás
- élősdi város, dekadens lakók
- a demoralizált, elégedetlen tömeg lázadással fenyeget
- a tiszta erkölcsökhöz való visszatérés, a kereszténység igénye (illetve tiltása)
- rossz higiénés viszonyok
- kapcsolatrendszer hiánya a provinciákkal
- a hódító háborúk leállása
- ezzel párhuzamosan a rabszolgaellátás megszűnése
- ellátási gondok a végtelen pazarlásnak köszönhetően
313 Constantinus: Milánói ediktum
395 Theodosius halála
A birodalom kettészakadása: 1. Nyugat-Római Bir. Ravenna központtal
2. Kelet-Római Bir. Konstantinápollyal
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése