A KÖZÉPKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA, GAZDASÁGA, TÁRSADALMA
Kialakulásának háttere:
A második nagy társadalmi munkamegosztás, azaz a kézműipar és a mezőgazdaság különválása társadalmilag és lokálisan.
Városalapító tényezők:
- földrajzi tényezők: fontos kereskedelmi utak találkozásánál; folyami átkelőknél; sík- és hegyvidék találkozásánál; egyházi és királyi székhelyek közelében; forgalmas helyen.
- gazdasági tényezők: az ipar és a kereskedelem központja.
Céhes ipar:
feudális iparszervezeti forma. Az azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezete.
- feladata: - a külső és a belső verseny kizárása.
- részt vállaltak a város védelmében
A versenyt nagyon szigorú céhszabályokkal zárták ki:
- megszabják a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minőségét.
- megszabják az alsó árat.
- megszabják a felső munkahatárokat.
- megszabják az inasok és a legények számát
- megtiltották a reklámot és a másik portékájának ócsárlását.
- megnehezítették a mesterré válást.
A céhek jellemzői:
- a céh irányítója a céhmester, az ő irányítása alatt dolgoztak a legények és az inasok.
- nincs munkamegosztás, a mester is dolgozik.
- jó minőség, magas ár.
Fő céhesipari központok:
Flandria: posztóipar
Dél-Németország városai: bányászat, fémfeldolgozás
Észak-Olaszország: posztóipar, selyemszövés
A városok társadalma
A városok lakói a polgárok (a két alapvető osztály - a nemesség és a jobbágyság – között elhelyezkedő társadalmi réteg).
A polgárság nem egységes, hanem tagolt. Csoportjai:
1, patríciusok: gazdag kereskedők, a városok vezetői.
3, plebejusok: polgárjoggal nem rendelkező szegény, nincstelen elemek. Cselédek, napszámosok, inasok.
A városok harca az önállóságért
Háttere: a városok eredetileg a földesúri birtokokon alakultak ki.
Célja: megszabadulni a feudális függéstől, kizsákmányolástól.
A szabadság kivívására sok város önálló szervezetet, ún. kommunát hozott létre.
(kommuna: a városlakókat tömörítő szervezet)
A harc első eredményei:
- elérték, hogy csak évi egy összegben adóztak.
- saját bírát választhattak.
A harc eredményei:
- csak a királynak adóztak, a földesúrnak nem.
- saját önkormányzatuk lesz.
- pallosjoguk lesz.
- számos gazdasági jellegű kiváltságot kapnak, így pl. árumegállító jog, vámmentesség, vásártartás joga.
A siker záloga: a királyi támogatás: a király segít a polgároknak a földesurakkal szemben, akik ezért cserébe segítik a királyt, mivel a nagybirtokosok a királyi hatalom meggyengítését szeretnék elérni. Így a polgárság a király támasza lesz.
Ez a városfejlődés csak Nyugat-Európára jellemző, Kelet-Közép-Európában mezővárosok jönnek létre.
A igazi város és a mezőváros összehasonlítása
IGAZI VÁROS | | MEZŐVÁROS |
| önállóak, saját önkormányzattal bír | jogállás | földesúri tulajdonban van |
| pallosjoga van | földesúri igazságszolgáltatás alatt áll | |
| ipar, kereskedelem; polgárok | lakói | mezőgazdasági jell.; parasztpolgár |
| csak a királynak adózik | kiváltságai | évi egy összegben adózik |
| pallosjoga van | ||
| árumegállító jog |
Megjegyzés küldése