Friss tételek

Balassi Bálint szerelmi költészete [irodalom]

Balassi Bálint szerelmi költészete

A reneszánsz és a humanizmus:

A reneszánsz eszmények bölcsője Itália, maga a reneszánsz egy korstílus, kb. 1350-es évektől 1600-ig tart. A szó francia eredetű, újjászületést jelent. Az ókori eszmék és minták születtek újjá. A reneszánsz nagy fellélegzés a középkor után. Ebben a korstílusban a középkor világi művészete felerősödött. A reneszánsz a középkorhoz képest nagy változást jelent, hiszen a reneszánsz műveltség célja a harmonikus ember kiművelése, ezáltal a harmónia az egyik központi fogalma. Megnőtt ez egyéniség szerepe, újra felfedezték mindazt, ami a földi életet széppé és teljesebbé teszi: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természetet, az emberi test és a művészet szépségeit. Az emberek fő célja a földi élet kihasználása volt. Fontosnak tartották a műveltséget, az oktatást is felvirágoztatták. Sokkal nagyobb szabadságot ad a reneszánsz a kultúra terén, legfőbb jellemzői: szabadság, világosság, harmónia, kiegyensúlyozottság, kulturáltság és humanizmus. A humanizmus a reneszánsz világnézete, lényege a tudós magatartásforma, amely a szellemi tevékenységre helyezi a hangsúlyt, gyakran foglalkozik ókori művekkel. A művészetben a bibliai és a mitológiai témák jól megférnek egymás mellett.

Néhány híres művész: Leonardo da Vinci, Raffaello, Michelangelo, Botticelli, Giotto, Tintoretto.
Az irodalom terültén belül a legismertebbek:

× Francesco Petrarca, aki az itáliai reneszánsz egyik kiemelkedő alakja, egyben nagy humanista, fő műve: Daloskönyv (366 szonettből áll).

× Giovanni Boccaccio, 14. századi itáliai humanizmus kiemelkedő írója és tudósa. Fő műve: Dekameron (száz novellát tartalmazó gyűjtemény).

× Az angol reneszánszból William Shakespeare a legismertebb, ismertebb művei: Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, a Vízkereszt, a Hamlet, a Lear király, stb…

× A magyarok közül pedig Janus Pannonius, ismertebb művei: Pannónia dicsérete, Galeotto Marzióhoz, Búcsú Váradtól, Mikor a táborban megbetegedett. Janus Pannonius még latinul írt!

× Valamint Balassi Bálint, akivel később bővebben foglalkozok. Balassi Bálint már magyarul írt!

A reneszánsz Magyarországon:

A reneszánsz Európában az 1350-es évektől az 1600-as évekig tartott. Magyarországon mintegy 100 évvel később Mátyás király udvarában jelent meg. A magyar reneszánsz első korszakát a 15. században élte. Legfőbb sajátossága, hogy a polgárság helyett a humanista papok, a királyi kancellária tagjai a képviselői. Szűk körre terjed ki, egy-egy humanista kör köré csoportosul, például Mátyás udvara, Nagyvárad. A magyar reneszánsz latin nyelvű, az itáliai hatás érvényesül. Mátyás felesége révén itáliai humanisták érkeznek Mátyás udvarába. Ebben a korszakban épül a visegrádi palota és a Corvina. Mátyás király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira először a pécsi püspök, Janus Pannonius hívhatta fel. A keresztény vallás a középkor után háttérbe szorult. 1517-ben elindul a reformáció, amelynek következtében megerősödik a kereszténység, és ez Magyarországra is eljut. A nemzeti nyelvek szerepe megnő, felismerték, hogy a kultúra, a műveltség és a vallás csak a nemzet nyelvén terjedhet el igazán. Ezt a folyamatot nagyban elősegítette a könyvnyomtatás elterjedése. Ekkor jelennek meg az első teljes Biblia-fordítások. Magyarországon később kezdett kialakulni a polgárság, így helyette a reneszánsz nemesség alakult ki. Ez volt a lemaradásunk Európához képest. Hazánk folyamatosan harcol a török ellen, feudális anarchia van ebben a korszakban. Magyarország három részre szakad. Janus Pannonius volt az első reneszánsz költőnk, akit Európában is ismertek és elismertek.

Balassi és a reneszánsz:

Balassi Bálint a reneszánsz második korszakában élt. Művelt főúri családból származik. Neveltetésére nagy hangsúlyt fektettek, Bornemissza Péter volt a tanítója. Mélyen vallásos neveltetésben részesült. Báthory István (későbbi lengyel király) udvarában ismerkedett meg a reneszánsz és az udvari kultúrával Balassi Bálint. Magyarul verselt és ebben ő volt az első, igazi reneszánsz költő, életöröm, szerelem jellemezte verseit. A versritmus terén is újított, nagyon friss, élénk hangon szól Balassi. Gyönyörű istenes versei is vannak. 3 fő témája volt: szerelmes versek, istenes versek és vitézi versek. Ebben a tételben a szerelmi költészetéről beszélünk részletesebben.

Balassi Bálint szerelmi költészete:

Balassi alkalmas volt a magyar szerelmi líra megteremtésére, a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja egyik terjedelmes című drámai műve, melynek címe: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmükről szép magyar comoedia. Ez a műve 1589-ben keletkezhetett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthető. Benne egy egészen új műfajt honosított meg a magyar irodalomban, a reneszánsz szerelmi komédiát. Fiatalkori udvarló költeményei s az 1578-ben keletkezett boldog-boldogtalan Anna-versek még csupán a későbbi nagy költő szárnypróbálgatásai voltak. Balassi „tudós” költő volt, amely abban mutatkozott meg, hogy verseinek elég nagy része „fordítás”. Nem szóról szóra fordított, hanem a mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. Művein Petrarca hatása érezhető. A költemények ugyan nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, Balassi viszont nagy költői tudatossággal versciklussá, magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit. Júlia szerelme ezzel párhuzamosan egyre elérhetetlenebbé vált számára. A Júlia- költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófa szerkezete (ekkor alakult ki az úgynevezett Balassi-strófa), szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, ezt a versciklust költészete csúcspontjává avatta.

1. Losonczy Anna (Júlia)

1578-ban szerelmes lett Balassi, választottja, pedig egy férjes asszony, Losonczy Anna volt. 6 évig tartott a szerelem, verseiben Júliának nevezte Losonczy Annát. Nagyon sok művének ihletője Anna, igazi lovagi szerelem (udvari szerelem) fűzi hozzá, ő volt az egyetlen igaz szerelme. Mikor szerelemükre fény derült, Balassit kitiltották a királyi udvarból. Ismertebb Júlia-verse:

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Ez egy énekvers, egy meghatározott, már létező vers fordítása, dallammal együtt. Júliával való találkozását örökíti meg a vers.
Az 1. versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott üdvözlés. Nincs bevezetője, egy vallomásnak, köszöntésnek fogható fel.
A következő 4 versszakban rengeteg a metafora, ami megfoghatatlan érzelmek teljességét fejezi ki. A metaforák azonosító elemeiben a következők szerepelnek:

à a lelki élet értékei (vidámság, édes kévánság, boldogság)

à a reneszánsz főúri világ mozzanatai (palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám)

à a női test szépségei (szemüldek fekete széne)

à és egyéb értékek (a nap fénye, a szem fénye, az élet reménye)

Ezen belül még a bókok szüntelen áradata jellemzi. Érzelmi, hangulati fokozás van benne. Ebben a 4 strófában leírja, milyennek látja Júliát és, hogy milyen nagy hatással van rá. Valamint a felkiáltások megszaporodását figyelhetjük meg. Ennek a négy versszaknak az első két strófájában Júlián van a hangsúly, a második két strófájában, pedig a lírai énen van.
Ha megpróbáljuk tagolni a verset, akkor azt leginkább úgy tehetjük, hogy:

à Első egység: 1. versszak.

à Második egység: 2.-4. versszak.

à Harmadik egység: 5. versszak.

Az utolsó, vagyis az 5. versszakban visszavesz a vers a lendületéből, és a lovagi szerelem sablonjai itt nagyon erősek. A találkozás körülményit mutatja be. A műben nincs tragikus szerelem, csakis boldog, önfeledt. Ennek a versnek a zenéjét az ütemhangsúlyos technika hozza létre, amelynek az alapja az, hogy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoznak. Alapegysége az ütem. Az ütem pedig szótagokból áll. Az ütem minimum kettő, maximum négy szótagból állhat. Virágmetaforáival hatott a népköltészetre.

2. Szárkándi Anna (Célia)

1591-ben visszatér Lengyelországba (Báthory hívására). Beköszönt életében a második szerelem Szárkándi Anna személyében, aki a Célia-versek ihletője volt. Még 1590-ben Wesselényi Ferencnél vendégeskedett, és ekkor ismerte meg Wesselényiné Szárkándi Annát. Egy feltételezés szerint házigazdája felesége, Szárkándi Anna az ekkor keletkezett Célia-versek ihletôje. Ez lecsendesült szerelem volt.

Balassi Célia verseiből már hiányoztak a nagy indulatok, az érzelmi kicsapongások. Ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménység. Célia szépségéről és a viszonzott szerelem csendes boldogságáról szólnak. A versek terjedelme is csökken. A Célia-versek „színesebbek”, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményi.

Kiben az kesergő Céliárul ír

Az egyik legszebb Célia-vers, egy háromstrófás műremek. A vers az öccsét (esetleg lány rokonát) sirató Célia szépségéről szól, központi motívuma a sírás, a panaszszó. Hasonlatok sokasága jellemzi a verset (a versszöveg nagy részét teszik ki). Ezekhez a költő nem fű hozzá megjegyzéseket:

1. vsz.: metaforája érzékelteti az asszony fájdalmát - mint a fiát elvesztett fülemile úgy a testvérét elvesztett Célia.

2. vsz.: képe a szomorú, de vonzó asszonyé - mint tavasszal harmatos bimbós rózsa úgy a sírástól kipirult Célia.

3. vsz.: motívuma egy virágmetafora, mely további 3 képre bomlik:

- félbe tört liliom, mely lehajtja fejét;

- gyöngyként hulló könnyek;

- a könnyek, mint tavasz harmatja, úgy csillognak.

Az első és a harmadik versszak kibontott hasonlatai főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik (a fiát elvesztő fülemile, a félben metszett liliom). A lírai én gyönyörködik a bánatos Célia szépségében. A harmadik versszak szerkezete az előző kettőhöz képest megváltozik, Célia szépségét és megrendültségét is több hasonlat fejezi ki. A verset záró kép visszautal a második strófára, így nem annyira a szeretett nő kétségbeesésére, hanem inkább megújuló szépségére esik a hangsúly. A versben mesteri rímek figyelhetők meg, Balassi már a hangok festő erejét is ízelgeti. A műben ugyanúgy megtalálható a szomorúság, bánat letörtség, mint Célia természeti képekkel érzékeltetett szépsége. A vers mondanivalója röviden ez lehet: Célia bánatos, és szép!

3. Fulvia

Fulvia kilétéről nem sokat tudunk. Balassi mindössze egyetlen-egy epigrammájában említi nevét.

Összegzés:

Klaniczay Tibor mondta Balassiról, hogy: „ A szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegéből.” Balassi egyben az új költői témák felismerője s új formák megalkotója is. Magyarország költészetére gyakorolt hatása rendkívül nagy.

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates